1943. november 19-én, Árpád-házi Szent Erzsébet napján avatta XII. Pius szentté Árpád-házi Boldog Margitot. 1943-ban már jócskán bent voltunk a háborúban, túl a doni katasztrófán, az oroszok már a Dnyeper völgyében jártak, s aki értőn figyelte a harctéri jelentéseket, már sejthette, hogy a németek elveszítették a háborút.
Nem ünneplésre való idő. Szeptember 1-jén a Pécsi Napló óriási betűkkel tudatta, hogy az elsötétítés ideje ma 22 óra. Ez alatt csak szerény mínuszos hír: Boldog Margit szentté avatási bullájának kiadása hónapokon belül várható.
Akkoriban az emberek bombamentes jó éjszakát kívántak egymásnak.
Szeptember 11-én az újságok címoldalán azt latolgatták, hogy mi lesz a következménye az olasz–angolszász fegyverszünetnek, és leírták, hogy német repülők olasz hajókat süllyesztettek el.
Ezen a napon Pados Pál a Pesti Hírlapban megszólaltatta Badalik Bertalan püspök urat, aki akkor – még nem sejtve, hogy püspök lesz – régi szóval a döntések provinciálisa volt. Két kérdést kapott: van-e a Domonkos-rendnek más magyar szentje? Rendez-e a Domonkos-rend különös és jelentős ünnepséget? Ez utóbbi kérdésre a provinciális óvatosan felelt, mondta, hogy elkészítették a terveket, felterjesztették a hercegprímás úrhoz, de a háborús időkre tekintettel minden bizonytalan.
Hozzátette: „Reméljük, hogy a székesfőváros és a Közmunkák Tanácsa beváltja ígéretét, és a Szent Margit-sziget bejáratánál felállítja Szentünk hatalmas szobrát.” Isten malmai lassan őrölnek, de örvendjünk, hogy 75 éves késéssel csak lesz szobra Szent Margitnak a róla elnevezett szigeten.
Az újságírót meglepte a másik kérdésre adott felelet: boldogként tisztelik az első magyar tartományfőnököt, Magyarországi Boldog Pált, IV. Béla király bizalmas barátját, Bánffy Buzádot, aki később a tatárok kezétől halt vértanúhalált, Boldog Szádokot, azután a két Csáky testvért, Móricot és Csákot.
Boldognak tisztelik még Ágoston zágrábi püspököt, aki szintén magyar származású, valamint egy Imre nevű domonkos testvért. A domonkos apácák közül Boldog Ilona és Erzsébet, III. Endre magyar király lányai szerepelnek a domonkosok magyar szentjei között.
A Badalik-interjúból kiindulva két kérdés adódik: miért eshettek ki a magyar katolikus köztudatból oly sokan, akik a régi korokban a szentség hírében haltak meg? Részben történelmünk viszontagságaiban van a magyarázat.
De akkor Margit tisztelete miért kivétel? A másik kérdés: minek köszönhetjük, hogy XII. Pius „felfedezte” IV. Béla lányát? Erre többrétű a felelet: az egyik tényező minden bizonnyal az eucharisztikus kongresszus hatása. Pacelli bíboros akkor ismerhette meg őt, és látta, hogy tisztelete oly sok évszázad után is folyamatos.
Némethy Lajos ezt írta 1884-ben: „Azonban mindamellett, hogy Árpád-házi Margit eddig ünnepélyesen sem szentté, sem boldoggá nem avattatott, mégis ő gyakorta szentnek neveztetik, és jogosan boldognak tiszteltetik.”
Egy nagyon fontos közhely: imameghallgatás nincs ima nélkül. Talán ez az ima hiányzott a sok elfelejtett, szent életű domonkos esetében. Szent Margit tiszteletének ez az eleme, hogy nem kell megvárni a fohászkodással, amíg a tiszteletet hivatalosan jóváhagyják, biztató lehet mindenkinek, aki például Esterházy János vagy Ozsvári Csaba boldoggá avatását a szívén viseli.
A kultusz folyamatosságán túl volt még egy tényező, amiért XII. Pius figyelme Margitra irányult: a béketeremtés. 1943-ban a háború talán közeledik a végéhez, az olasz fegyverszünet erre utal.
De a németek még ott vannak Itáliában. Mennyi életnek kell még elpusztulnia? Mennyi értéket rombol le a háború? Egy olyan szentet állítottak elénk, aki földi életében éppen béketeremtő képességével tűnt ki.
A pápa, akinek, mint tudjuk, egy hadosztálya sincs, bevetette a nehéztüzérségét, egy törékeny, gyönge apácát, s remélte, hogy most is segíteni fog a békét megteremteni. Természetes és természetfeletti összekapcsolódnak.
A hetvenötödik évforduló nekünk is üzen: ne csak szobrot állítsunk, hanem vigyük imában hozzá a világban látott valamennyi békétlenséget. Ezeket nem kell felsorolnom, tele van vele a sajtó. Csak mondjuk tiszta szívvel: Árpád-házi Szent Margit, könyörögj érettünk!
A szerző a KDNP tiszteletbeli elnöke