2024. március 29., péntek, Auguszta napja
Napi Gazdaság archív, Vélemény
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: https://www.magyaridok.hu/velemeny/nem-letezik-eu-strategia-bevandorlasugyben-495688/

Nem létezik EU-stratégia bevándorlásügyben

Százezres tömegben érkeznek Európába a migránsok, a válságra azonban eddig nem született közös, európai megoldás, és kérdéses, hogy fog-e, tud-e születni. Eddig nem találtak olyan alternatívát, a részmegoldások szintjén sem, amelyet mind a 28 tagállam képes lenne elfogadni, így jelenleg minden érintett tagállam úgy segít magán, ahogy tud.

Az Európai Unió talán története legnehezebb időszakát éli, egyszerre több, teljesen más természetű válsággal kell szembenéznie. Görögország csődje nemcsak gazdaságilag okoz nehézséget az euróövezet tagállamainak, hanem politikailag is megosztja a kontinenst. Ezzel a komoly krízissel párhuzamosan egy külső válsággal is szembe kell néznie Európának: migránsok tömegei igyekeznek bejutni az EU területére, Olaszország felől hajókkal, a Nyugat-Balkán felől szárazföldön, a zöldhatáron át.

Nap mint nap szembesülhetünk emberi tragédiákkal: csónakokon hánykolódó emberek, férfiak, anyák, kisgyermekek kockáztatják életüket a Földközi-tengeren, vagy gyalogolnak napokig, hogy a biztonságot jelentő és anyagi jóléttel kecsegtető unió területére léphessenek, ahol aztán, kihasználva a nyílt határokat, kamionokra kapaszkodva vagy más közlekedési eszközt használva eljussanak Nagy-Britanniába, Németországba vagy épp Skandináviába.

2015 első negyedévében 185 ezer menedékkérő érkezett Európába, ami 86 százalékkal magasabb szám, mint 2014 azonos időszakában volt. Ha pusztán a statisztikákat szemléljük, a számadatok 2013 óta hónapról hónapra, évről évre sokszorozódnak, és megjósolhatatlan a folyamat vége. A migráció természetesen nem új folyamat, mindig is létező jelenség volt, és a jövőben is az lesz, amíg Európa a magas életszínvonal és a jóléti társadalom szimbóluma lesz, ahol az emberek demokráciában és biztonságban élhetnek.

Az EU-nak van kidolgozott migrációs stratégiája, van egy működő rendszer, amely az 1999-es amszterdami szerződés óta szupranacionális szintre helyezte a kérdés kezelését, a schengeni övezetet létrehozó rendelkezések biztosítják a szabad mozgást. Így-úgy, de a rendszer működött. Eddig. Az elmúlt hónapok eseményei azonban megmutatták, hogy ez a szisztéma nem képes tovább kezelni azt a nyomást, amelyet az új helyzet teremtett.

Az idén áprilisi, több mint 800 emberéletet követelő hajókatasztrófa után az EU állam- és kormányfői összeültek, és valamennyi tagállam hangsúlyozta elkötelezettségét egy közös, szolidaritáson alapuló megoldás megtalálásában. A helyzet kezelésére vonatkozó, minden állam által elfogadható cselekvési terv azonban egyelőre nincs az asztalon, a részmegoldások szintjén sem.

Az áprilisban felvetett javaslatcsomagból lényegében egyetlen elem jutott el a kidolgozás komolyabb szintjére: ez a kvótarendszer volt. A kötelező kvóta bevezetése azonban sok tagállam – így hazánk részéről is – olyan ellenállást váltott ki, hogy megvalósítása lényegében lehetetlennek tűnik. Míg egyes tagállamok azért utasítják el, mert irreá­lisan nagy terhet jelentene számukra, addig Olaszország, amelynek megsegítésére irányult a javaslat, a szétosztandó menekültek alacsony száma miatt volt elégedetlen.

Szintén konszenzus látszott az embercsempészet elleni közös küzdelem kérdésében is, amelyet valamennyi tagállam hangsúlyoz, és ami mellett a másik kiemelten érintett tagállam, Olaszország is elkötelezetten kiáll. A hatékony megoldáshoz azonban szintén közös, európai fellépésre lenne szükség.

Míg tehát továbbra sem látszik egy európai, közös kezelési javaslat, a nyomás egyre fokozódik, elsősorban azon tagállamokon, amelyek a külső vagy a schengeni határon fekszenek. Logikus reakció, hogy az egyes tagállamok, látva, hogy nincs az asztalon közös alternatíva, saját megoldásokat kezdtek keresni. Rövidülnek a menekültügyi eljárások, Ausztria vagy Franciaország nem engedi át a migránsokkal tömött vonatokat a saját területére Olaszországból, több tagállam fontolgatja azok visszaküldését, akiket más EU-ország területén regisztráltak először.

Magyarország – ahova idén már eddig 60 ezren érkeztek – egy határzár építését vetette fel a magyar–szerb határon, ezzel nemcsak hazánk, hanem az EU és a schengeni övezet határát is biztosítva. Angela Merkel német kancellár támogatásáról biztosította Magyarországot és a Nyugat-Balkán országait, ígérve, hogy a nyomásnak kitett országokat az Európai Unió nem hagyja magára. Kérdés azonban, hogy ez a támogatás mit jelent majd a jövőben, és elégséges lesz-e a helyzet kezelésére.

A migrációs nyomás azonban nem csak anyagilag és társadalmilag ró jelentős terhet az unió érintett országaira. A menekültek jelentős része Szíriából, Líbiából, Szomáliából, Nigériából érkezik, azaz olyan országokból, ahol a radikális iszlamizmus erőteljesen jelen van. Az onnan elmenekülők az Iszlám Állam vagy épp a Boko Haram terrorja elől vándorolnak az öreg kontinensre, ám egyes – többek között titkosszolgálati információk – szerint mindez Európa terrorfenyegetettségét is növelheti. Az Iszlám Állam üzeneteiben azzal riogat, hogy a Líbiából indított hajókon a menekültek között terroristákat csempésznek Európába, Olaszország konkrét fenyegetéseket is kapott: a lapok címlapon hozták azokat a képeket, amelyeken az ISIS zászlaja leng a Colosseum épületén.

Bár minden ilyen fenyegetést komolyan kell venni, fontos hangsúlyozni, hogy az afrikai és közel-keleti országból menekülők a genfi egyezmény értelmében valóban menekültek, nem pedig terroristák. A radikális iszlamizmus eszméire sem elsősorban a menekültek fogékonyak Európában, hanem a jórészt második vagy harmadik generációs bevándorlók, akik már az adott országban születtek, és az ország állampolgárai, ám gyökértelennek érzik magukat, így jobban befolyásolhatók a radikális eszmékkel. A feltételezések szerint ugyancsak inkább ezen fiatalok közül kerülnek ki azok az európai állampolgárok, akik Szíriába szökve csatlakoznak az Iszlám Állam harcoló alakulataihoz.

Ezek az esetek rámutatnak egy újabb, több évtizedes problémára: nemcsak az érkező migránsok befogadását, elhelyezését kell megoldani, de újra kell gondolni azt is, hogy mi lesz velük azután, hogy Európában letelepedtek. A skandináv országok hagyományosan nagyon befogadóak (nem véletlen például, hogy Svédország máig az egyik kiemelt célország), az integráció azonban a tapasztalatok szerint ott sem járt teljes sikerrel. Jó példa erre Dánia, ahol egy felmérés szerint a 2002–2003-ban az országban menekültstátust kapottak mindössze egynegyede dolgozott tíz évvel később. Európának tehát nemcsak azt a helyzetet kell kezelnie, hogy százezres tömegek érkeznek évről évre, hanem azt is, hogy mi lesz azokkal, akiket befogadtunk, akiknek új otthont kínáltunk.

Míg szavak szintjén mindenki egy közös, európai megoldást sürget, jelenleg a tagországokat inkább blokkolja, semmint segíti az uniós szabályrendszer, az egységes fellépés, javaslat pedig még várat magára. Az idő pedig sürget, hiszen ma is több százan fognak hajóra szállni Líbiában, vagy nekiindulni a zöldhatárnak, hogy eljussanak az Európai Unióba.

A szerző kutató, Külügyi és Külgazdasági Intézet

2019. február 6-tól a Magyar Nemzet néven jelenünk meg. Az oldal elérhetősége www.magyarnemzet.hu. Ha a Magyar Nemzet mérvadó híreit szeretné e-mailben megkapni, nincs más teendője, mint (február hatodika után) IDE kattintva feliratkozni hírlevelünkre, mi pedig napi két e-mailben elküldjük Önnek legfontosabb cikkeinket. (A szolgáltatás továbbra is ingyenes marad!)

Kiemelt

Tükörkép
Talán nem könnyelmű kijelentés minden idők legnépszerűbb szabadidős elfoglaltságának nevezni a kártyázást. Napjainkban is tízmilliók ülnek a kártyaasztalokhoz.

Poszt-trauma

„Celebügyvéd” bosszankodik Orbán Viktor miatt
Persze csak mint „független”.

Poszt-trauma

A fake news média hatalmas pofont kapott
Kezdhetnek félni a ballib hírhamisítók.

Poszt-trauma

Az ECHO TV munkatársa helyre tette a kekeckedő jobbikosokat
Így maradnak érv nélkül, ha értelmes beszélgetőtárssal találják szemben magukat.

Poszt-trauma

Lukácsi hangján szólalt meg Beer
A püspök szerint nemes célok vezérlik a ballibeket?

Hirdetés

Vissza az oldal tetejére

Oldalainkon sütiket használunk a jobb működés érdekében. Adatvédelmi nyilatkozatunkból tájékozódhat az Ön adatainak védelméről. Adatvédelmi nyilatkozatunkat itt olvashatja el.