A svájci, lausanne-i központú IMD versenyképesség-kutató intézet 63 országot tartalmazó versenyképességi listáján Magyarország öt helyet javított, és így a 47. helyre ugrott előre. Lengyelország a 34., Csehország a 29. és Szlovákia az 55. helyen van. Az első öt helyen ugyanazok az országok találhatók, mint 2017-ben: az USA, Hongkong, Szingapúr, Hollandia és Svájc.
A V4 országok között Csehország egy hellyel, Szlovákia pedig négy hellyel csúszott le. Lengyelország viszont előrelépett négy helyet. Magyarország a versenyképességet meghatározó négy vizsgált mutató közül három területen – a kormányzati munka hatékonysága, a cégek hatékonysága és az infrastruktúra állapota – javította pozícióját.
A legjelentősebb – húszhelynyi – előrelépést a hazai gazdasági teljesítménymutatók alakulásának köszönhetően értük el. A 2017. évi 57.-ről 2018-ban a 37. helyre kerültünk. De jól teljesítettünk pénzügyeink tekintetében is.
A pénzügyi stabilitás erősödését héthelynyi előrelépésünk jelzi. Az adópolitikát, különösen az alacsony társasági adót is jól fogadták az IMD elemzői. Az általános adópolitika átláthatósága és az adózási szabályok egyszerűsödése jóvoltából kilenc helyet javítottunk pozíciónkon. Az alacsony, kilencszázalékos társasági adóval pedig a cégadó nagyságát tekintve listavezetők lettünk.
A gazdasági mutatóink között pozíciórontó tényezőként szerepel a magas – az EU-ban a legmagasabb – általános forgalmi adó (e tekintetben a 62. hely a miénk) és a gazdasági szerkezet alacsony diverzifikáltsági szintje. (E tekintetben a 47.-ek vagyunk). Ez utóbbi azt jelenti, hogy a gazdaság eredményessége erősen függ egy domináló ágazattól, ami növeli sérülékenységét.
Főleg azért, mert erre az ágazatra jellemző az összeszerelő munka, amelynek esetén a robotizáció valószínűleg nagyon gyorsan bekövetkezik, ami jelentős munkahelyvesztéssel fog együtt járni. A gazdaság válságokkal szembeni ellenálló képessége tekintetében a 49. helyen vagyunk. Gyenge pontunk az is, hogy nem elég erős a magyar vállalatok nemzetközi szerepvállalása, alacsony szintű a külföldi tőkebefektetése. Valamennyi, az IMD által gazdasági tényezőnek tekintett mutató együttese alapján három hellyel romlott a gazdasági összképünk (a 36. helyről a 39.-re kerültünk).
A kormányzati munka hatékonysága terén szintén jelentős, hathelynyi az előrelépésünk. Javult pozíciónk a korrupció csökkenése és az átláthatóság növekedése nyomán. Azonban az elemzők figyelmeztetnek, hogy az állami bürokrácia magas szintje még mindig jelentős versenyképesség-rontó tényező. Ezentúl a hatékony kormányzástól várják a társadalmi tőke, a bizalmi szint – amely fontos versenyképességi tényező – további erősödését. Jelenleg e tekintetben az 52. helyen vagyunk.
Az üzleti hatékonyság mutatócsoportnál minimálisan, kéthelynyit javítottunk. Ezt különböző okok magyarázzák. Gyenge pontjaink között szerepel a kisvállalati szektor alacsony szintű innovativitása és termelékenysége (61. hely), a cégek rugalmatlansága (63. hely) és a társadalmi felelősségvállalásuk alacsony szintje (59. hely). Az IMD elemzői a magas munkaerő-elvándorlást is az üzleti szektor rovására írják azért, mert úgy értékelik, hogy a cégeknek nem elég erős a munkaerővonzó, illetve -megtartó képessége. Agyelszívás vonatkozásában a 61. hely a miénk.
Végül az infrastruktúra állapotát tekintve is két helyet léptünk előre. Az IMD az infrastruktúrát tágan értelmezi: beleérti nemcsak a hagyományos infrastruktúrát, az út-, vasút-, infokommunikációs hálózat fejlettségét, hanem a humán infrastruktúra állapotát is. Az alap-infrastruktúra fejlődése következtében öt helyet javítottunk pozíciónkon, viszont a tudományos és egészségügyi infrastruktúránk jellemzői alapján egy-egy helyezéssel lejjebb kerültünk a listán.
A széles sávú mobilinternet előfizetői száma alapján az 51., a kiberbiztonság tekintetében az 52.-ek vagyunk. A társadalom digitális és technológiai képességének szintje csak a 60. helyre volt elég. A népességfogyás nagysága miatt csak az 57. hely a miénk. Oktatási pozíciónk nem változott – ez a 42. helyet jelenti –, viszont rosszul állunk továbbra is a nyelvtudás tekintetében (59. hely). Végül érdemes felfigyelni egy fenntarthatósági mutatóra: a kormányzat és a cégek fenntartható fejlődés és környezetbarát gazdasági működés iránti elkötelezettsége alapján csak az 55. helyen vagyunk.
Az IMD 1989 óta minden évben megjelenteti versenyképességi tanulmányát. Idén 143 úgynevezett kemény, statisztikai adatra, 115 kérdőívek segítségével összegyűjtött véleményre és 82 háttérelemzésre támaszkodva 63 országra készült el a tanulmány. Magyarország esetén várható volt a versenyképességi listán való előrelépés, hiszen hosszabb ideje minden nemzetközi elemző elismeri az ország gazdasági és pénzügyi teljesítményét.
A gyenge pontként felsorolt tényezők sem okozhatnak meglepetést. Inkább csak meg kell hogy erősítsenek bennünket a tekintetben, hogy hol vannak fontos feladataink. Ezek a feladatok a humán vagyonba – oktatás, egészségügy – való hatékony befektetések emelése, a gazdaság „színezése”, az ágazati szerkezet kiegyensúlyozottságának javítása, és az egész gazdaság, de különösen a kisvállalati szektor innovativitásának, valamint termelékenységének fokozása.
Amire többletszempontként fel kell figyelnünk, az a fenntarthatóság, a környezeti erőforrások védelme. Vagyis ez az elemzés is arra figyelmeztet, hogy a növekedés új, minőségi útjára kell áttérnünk, amely úgy mozgósítja a belső erőforrásokat, hogy nem jár környezetkárosodással.
Az IMD-tanulmány ország-összefoglalója kiemeli, hogy a jövőben a minőségi növekedési útra váltással egyben csökkentenünk kell az országnak a külső, EU-s forrásoktól való erős függését. A feladat nem könnyű, de nem megoldhatatlan: úgy kell minőség- és hatékonyságvezérelt, tudásalapú fejlődési pályára lépnünk, hogy közben folytatódjék a gazdasági növekedés, ne romoljon az adósságszint, és tovább csökkenjen a költségvetési hiány és a munkanélküliség.
A megoldás kulcsa: a hatékony és takarékos technológiai és tudásberuházásokkal megvalósított, innovációra építő gazdaság- és társadalomfejlesztés. Ezen az úton haladva 2019-ben nagy valószínűséggel újabb versenyképesség-javulást érhetünk el.
A szerző közgazdász, egyetemi tanár