Csak a magam nevében beszélek, nem úgy, mint azok, akik „a” pedagógusokra hivatkozva mondják a magukét, lesüllyesztve ezzel engem az 1990-es taxisblokád kormánybuktató szintjére. Elég volt a neoliberális dogmatizmus uralmából! Volt időtök, megmutathattátok, hová vezet a ti szabadságotok. Megmutattátok a gazdaságban, mit érnek a doktrínáitok, és a közoktatás tönkretétele is a ti lelketeken szárad.
Nem 2016-ban, és nem is 2010-ben lett ez elszúrva! Ha nem emlékeztek, mikor, hát eszetekbe juttatom. Még a rendszerváltás előtti években megörvendeztettetek a szakfelügyelet felszámolásával. Akkor még nem tudtam, hogy ezzel olyan „felszabadulás” indult be, amit később nagyon meg fogok keserülni. A 90-es években az Antall-kormány megpróbált egy új közoktatási rendszert felépíteni, de ti ezt kezdettől fogva gáncsoltátok, majd hosszú időre megbuktattátok. Akkor is ugyanaz volt a propaganda, mint most. Hogy az embereket nem tekintik felnőttnek, hogy megkérdezésük nélkül döntenek róluk, hogy diktatúrát akarnak felettük gyakorolni stb. És ez hatott. Most is fog? Akkor is volt párbeszéd, most is próbál lenni. Akkor miért utasítjátok el? Ki kommunikál pökhendi módon?
Abban a „szabadságban” éltem le a pályám nagy részét, amit ti biztosítottatok. Mi a ti szabadságotok? Óriási választék a rosszabbnál rosszabb tanügyi segédletekben. Jó üzlet kalandor vállalkozóknak. A tanár gúzsba kötése, presztízsének aláásása, a gyerekek munkamoráljának és viselkedéskultúrájának lezüllesztése. Anarchia. Kénytelen voltam észrevenni, hogy az iskolafenntartás és vezetés szintjén micsoda felelőtlenség, kalandorság, amatörizmus és tanácstalanság uralkodhat el, anélkül, hogy bárki időben megállítaná. Iskolaalapítás és struktúraváltás korlátlan lehetősége – hadd bukjanak csak bele majd egyszer. Fő a szabad verseny. Sok jobb sorsra érdemes intézmény cserbenhagyva, vagy megszüntetve. És valljuk be: nagyon furcsa pénzügyek. Az általatok sugallt módszertan és az általatok kialakított – érettséginek nem nevezhető – záróvizsga kabarévá silányította a közoktatást. A gyerek motiválásához éppúgy nem értetek, mint a marxisták a modern gazdasághoz.
Ti csak ne mutogassatok a Nyugat felé! Most már a német oktatás is jobb, mint a miénk? Bezzeg a 90-es években ti voltatok, akik leköptétek a német modellt, mert nektek csak a holland és az amerikai lehetett a minta. Hogyan adoptáltátok? A rendszerváltás óta a ti kezetekben volt a leghosszabb ideig az oktatási tárca, és mit kaptam én tőletek? Az volt nektek a jó tanár, aki gyártott egy mutatós projektet, be sem ment az órára, hanem a gyerekekre bízta a megvalósítást, akik az óra második felében már kártyáztak. Ez csak egyetlen példa, és szerencsére nem mindenki és nem mindenhol követte. De sok ehhez hasonló eljárás inkább kapott dicséretet, mint a komoly és megfeszített munka, mert azt vártátok, hogy a munkát szórakozásnak álcázzuk. Ti nem a gyerekeket akarjátok felnőtté tenni, hanem a társadalmat akarjátok a gyerekeken keresztül sakkban tartani. És mindezt a felsőoktatás is visszaigazolta, szentesítette, mert az ellébecolt középiskolai évek után is be lehetett sétálni az egyetemekre, aztán ott folytatni a linkeskedést. Kinek a pénzén?
Felnőtt egy tanárnemzedék, amelynek ez lett a normális élet. Most azt gondolják, hogy mivel világéletükben megszakadtak a munkától – nem is csoda, egy energiát elszívó anarchiában –, felháborító, hogy valaki ellenőrizni akarja őket és munkahelyüket. Pedig közoktatás már jó régen nem létezik kimenet-, bemenet- és folyamatszabályozás nélkül. Ezt a tényt ti valahogy mindig kihagytátok a külföldi példákból… A szabályozáson sokat kellene gondolkodni. Addig mit sem ér, míg csak a tanár tart tőle, és a tanulóra nézve nincsenek következményei. Drága madárkáim, a gyereket nem kellene becsapni! Ha majd a munkahelyét keresi, meg kell harcolnia a belépésért, és nem csinálhatja meg azt a sok mindent a főnökével, amit a tanárával most, az általatok berendezett iskolában büntetlenül megtehet.
Hátrább az agarakkal! Megint ti hergelitek a tanárokat, sőt a szülőket és a tanulókat, hogy tanácskozás helyett „meg nem gondolt gondolattal” a fejükben üres és tartalmatlan balhékkal foglalják le energiáikat. Csináljanak világraszóló botrányokat, a ti bevált receptjeitek szerint, hátha majd visszatapsolnak titeket, és rátok hallgatnak. Óva intem ettől pedagógustársaimat. Az ő hátukon nem kellene újra bevonulnotok a parlamentbe. Elég baj az is, hogy az emberek gondolkodásán elvégeztétek a maradandó ecsetvonásokat.
Féltitek a szabadságot a rendtől? A ti rendetlenségetek nemcsak az oktatást, de az egész társadalom morálját ássa alá. Ez már bebizonyosodott. Jöjjön el a szabadság, ami rendet is szül, de nem azt, amit ti diktáltok. Legyen tartalmi és rendszerbeli megújulás, de ha bele akartok szólni, előbb újuljatok meg ti is.
A szerző tanár