Mamahotel vagy laktanya az érettségi után? A kérdés mindig is megosztotta a társadalmat. A modern demokráciák már berendezkedtek az önkéntes alapokon nyugvó profi hadseregre. Nem érkeznek többé behívók, és a fiatal srácok legtöbbje évekre a családi fészekben ragad.
Sokakat nyilván elijesztenek a rémtörténetek a kommunista néphadseregről, amikor a katonákat többek között azzal zaklatták, hogy fogkefével mossák fel a körletet. Ez szerencsére már a múlté, amint a kövér, alkoholista kádári tisztikar is. A jól képzett, egyetemi diplomával rendelkező magyar katonai vezetők tudása semmivel sem marad alul német vagy amerikai kollégáikénál.
A migráció és az ebből adódó fokozott terrorveszély miatt az unió több országában újra parlamenti szinten vitáznak a sorkötelezettségről. A német CDU több politikusa is szeretné, ha 12 hónapra behívnák az érettségizett fiúkat. Patrick Sensburg, a párt egyik parlamenti képviselője azt nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, hogy ő preferálná, ha a sorkötelezettséget kiterjesztenék a lányokra is. Sok gimnazista lány nagyon pozitívan reagált az ötletre, és jelezték, hogy szívesen szolgálnának a Bundeswehrben.
Németországban 2011-ben függesztették fel a sorkatonaságot. A Zöldek részéről nyilvánvaló lesz az ellenállás, hiszen az ő meglátásuk szerint, aki hadsereget fejleszt, az háborút akar. A téma ősszel kerül terítékre a Bundestagban.
Nem is kérdés, egy legalább hat hónapos kiképzés csak jót tenne a fiúknak itt Magyarországon is. Amikor látom a plázákban lődörgő, evőpálcika lábú tiniket, akiknek a sport kimerül a mobiljuk nyomkodásában, jó ötletnek találom a kötelező katonai szolgálatot, hiszen legalább egy picit férfit faragnának belőlük. Igaz, közülük sokan keményen harcolnak az iraki sivatagban vagy az afgán hegyekben, ám ezt is csak a laptopjukon. Viszont ha a téma izgatja őket, az már egy jó kezdet.
Érdekes, hogy sok fiút hoznak lázba a fegyverek, és reneszánszukat élik a sorozatok, mint a Homeland vagy a Six, de ha arról van szó, hogy több hónapig tartó kemény kiképzésnek kellene alávetni magukat, esetleg pár ejtőernyős ugrást is abszolválni, akkor már nem tartják olyan jó ötletnek a katonásdit. Pedig remek dolog, én tapasztalatból tudom. Életre szóló barátságok köttettek, megtanultunk profin tüzet rakni, tájékozódni terepen, bekötött szemmel tudtuk összerakni a három fegyvert, amelyek alkatrészeit a kiképzők összekeverték egy pokrócon.
Az érzés, amikor a gép nyitott ajtajában ültünk és vártuk az ugrást, leírhatatlan volt. A nyolcnapos túlélőtúrát túléltük, nagy tapasztalata, hogy a negyedik nap már nem érzed a saját szagodat, a társaidét viszont annál inkább. Életem legizgalmasabb és legvidámabb hét évét töltöttem a seregben.
Elgondolkodtam, hogy miként lehetne minél több fiatalt, fiút és lányt megnyerni a katonaságnak vagy a tartalékos állománynak. Érdemes lenne tanulni az amerikai haderő marketingjéből. A látványos reklámfilmek ütősek, és azonnal kedvet csinálnak a katonasághoz. Ez így van az akciófilmekkel is. Egy zúzós háborús mozi után ugrásszerűen megnő az önkéntesen jelentkezők száma.
Még attraktívabbá lehetne tenni a sereget, ha az érettségi után pontokat lehetne szerezni például egy féléves alapkiképzéssel, vagy utána pluszszolgálattal a határon. Így a fiatal akár felvételt nyerhetne az általa áhított felsőoktatási intézménybe, még akkor is, ha az érettségije nem lett túl fényes. Egyetemistákat pluszkreditekkel lehetne bevonzani.
Egy nemzet erejét a jó politika mellett a hadsereg elhivatottsága is tükrözi. A politikánk kitűnő, ez nem kérdés, de az sem, hogy a jövő sok kihívást tartogat majd, és némelyikre csak egy erős hadsereg tud választ adni.
A szerző biztonságpolitikai szakértő