Túlzás nélkül állítható, hogy Vietnam hatalmas fejlődésen ment keresztül 1975 óta, amikor is húsz év háborúskodás után a délkelet-ázsiai ország előtt megnyílt az út az újraegyesítés felé: ennek legutóbbi bizonyítéka, hogy a Moody’s amerikai hitelminősítő augusztus elején B1-ről, stabil kilátásokkal, Ba3 szintre javította Vietnam államadósság-besorolását. A háború lezárása óta eltelt 43 év alatt a 93 milliós országban állandósult a társadalmi jólét állapota, ezt pedig a számok is igazolják: a nemzetközi szabványok szerint mért szegénységi ráta 1993-ban még 58 százalékos volt, 2002-re azonban 28,9 százalékra csökkent, 2018-ra pedig hat százalékra zsugorodott.
A nemzetközi statisztikák tehát egyértelműen kimutatják a Vietnami Kommunista Párt (VKP) reformintézkedéseinek, valamint a nemzetközi integrációt ösztönző erőfeszítéseinek eredményeit, amely intézkedések nyíltan vállalt célja, hogy többszörösére növelje az ország gazdasági potenciálját. A VKP irányítása alatt így egy súlyos szankciók által sújtott országból Vietnamnak sikerült a nemzetközi közösség megbízható partnerévé, illetve felelős tagjává válnia. A fejlődésnek azonban még nincs vége.
A sikeres nemzetközi integrációt bizonyítja számos emlékezetes mérföldkő az elmúlt három évtizedből: a több mint háromezer kilométernyi tengerparttal rendelkező délkelet-ázsiai ország 1991-ben Kínával, majd 1995-ben az Egyesült Államokkal is normalizálta a kapcsolatát, továbbá 1995-ben tagja lett a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének, 1998-ban csatlakozott az Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórumhoz, 2006-ban pedig a Kereskedelmi Világszervezethez. A vietnami innováció folyamata tehát egyúttal a nemzetközi gazdasági integráció hosszú útja is, összhangban a globális piac elveivel és normáival.
Vietnam és Magyarország között az első hivatalos kapcsolat 1950 februárjában jött létre, azóta azonban mindkét ország számos változáson és fejlődésen ment keresztül történelmi múltját illetően. Ezalatt Hanoi és Budapest sok szeretetet és értékes támogatást adott egymásnak; a bilaterális kapcsolatok azonban tovább erősödtek az elmúlt néhány évben, szilárd alapot teremtve a gazdasági, kereskedelmi, befektetési, kulturális, oktatási és nemzetbiztonsági kapcsolatok előmozdításához, amely eredményességének számos kétoldalú megállapodás a záloga.
Az elmúlt tíz évben ugyanis a két ország jelentős, fejlesztéseket támogató együttműködéseket folytatott egymással, ezeket pedig a magas rangú találkozók is jelzik: 2009-ben Nguyen Tan Dung miniszterelnök, 2013-ban Truong Tan Sang államtitkár látogatott Magyarországra, 2014 januárjában pedig Áder János köztársasági elnök tett állami látogatást Hanoiban.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és küldöttsége 2017 szeptemberében látogatott országunkba; ezt újabb mérföldkőnek tekintjük a két ország kapcsolatában. Az eredmény pedig kézzelfogható: 2017-ben a két fél vízgazdálkodási, gyógyszeripari, egészségügyi, informatikai, mezőgazdasági és a nemzetbiztonsági projektek részeként 440 millió eurós értékű keretmegállapodást írt alá a hitelkockázati együttműködésről Vietnam fejlesztését támogató projektjeinek végrehajtására.
A gazdasági-kereskedelmi együttműködés mellett az oktatási együttműködés is említést érdemel; Orbán Viktor vietnami látogatása alkalmával évente kétszáz diákra emelte a vietnami hallgatók által igénybe vehető ösztöndíjak számát.
A magyar miniszterelnök 2017-es látogatásakor budapesti látogatásra invitálta a VKP főtitkárát, Nguyen Phu Trongot, amelyre hosszú várakozás után, szeptember első hetében kerül sor. A magas rangú küldöttséggel érkező főtitkár látogatásának elsősorban az a célja, hogy elősegítse a két ország közötti stratégiai kapcsolatok további fejlődését. Bár a Közép-Európa szívében található Magyarország és a csendes-óceáni térségben fekvő országunk között óriási a távolság, ennek ellenére számos lehetőség és kölcsönös előny rejlik a partnerkapcsolatokban.
Nguyen Phu Trong látogatása várhatóan új erővel tölti fel a bilaterális kapcsolatok dinamikáját, s ezáltal megerősíti és magasabb szintre emeli a két ország közötti kapcsolatot. Az üzenet ugyanis, amit Vietnam szeretne közvetíteni: a kölcsönös megértés és a bizalom megerősítése, a Vietnam és Magyarország közötti barátság folytatása, hiszen ezek mind kiváló alapjai lehetnek a jövőbeli együttműködésnek.
A szerző a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete