A katari ostrom terve 2017. június 5-én született meg, amikor a katari hírügynökség webhelye és közösségi médiafiókjai hekkertámadás áldozatává váltak, és azokon Sejk Tamim bin Hamad Al Táni katari emírnek tulajdonított, koholt nyilatkozatokat tettek közzé.
Pillanatokkal az incidens után, éjfélkor az Al Arabiya és a Sky News televíziócsatornák számtalan elemzést sugároztak a kitalált beszéd tartalmáról egy médiakampány keretében. A hírügynökség meghekkelése meglepő és megdöbbentő volt a katariak és mások számára, azonban ez csupán egy lépés volt egy sorozatban, amelynek része a Katar elleni katonai beavatkozás és az ottani rendszerváltás terve, ahogy azt a katari védelmi államminiszter is közölte, és ahogy arról a nemzetközi média is tudósított.
Az emírnek tulajdonított valótlan nyilatkozatokat Katar igyekezett visszautasítani, azonban ezek a törekvések nem vezettek célra. A zárlatot elrendelő országok médiumai kitértek Katar kibermanipulációs magyarázata és az állítólagos kijelentések érvénytelensége elől. Teljesen figyelmen kívül hagyták mindezt, és folytatták a hazugságok terjesztését, majd ezt követően földi, tengeri és légi blokád alá vonták a Katari Államot.
Katar sajnálatát fejezte ki a blokád miatt, és rávilágított arra, hogy a vádak indoklás nélküli, koholt indítékok, melyek célja, hogy Katar szuverenitását felügyelet alá vonják, valamint arra, hogy ezek az alaptalan intézkedések érvénytelenek és károsak. Fontos figyelembe venni, hogy Katar aktív tagja az Öböl Menti Együttműködési Tanácsnak, elkötelezett annak alapszabálya iránt, tiszteletben tartja más országok szuverenitását, nem avatkozik be belügyekbe, valamint végrehajtja feladatait a terrorizmus és a szélsőségesség elleni harcban.
Világossá vált, hogy az említett félrevezető hírek és koholmányok célja az, hogy Katar megadja magát az igazságtalan követelések és feltételek előtt. A terv sikertelen volt, ugyanis Doha visszautasította azokat. Az öböl népe pedig összefogást tanúsított az ország ostromzárlata ellen.
Ez pedig egy olyan törvény alkotására késztette a zárlatot elrendelő országokat, amely büntethetővé nyilvánítja a Katar iránt kifejezett együttérzést, hogy szankcionálja a Twitteren és a Facebookon megjelenő bejegyzéseket és kommenteket, amelyek kiálltak Katar mellett.
A blokádot elrendelő országok úgy vélték, hogy a Katari Államra kivetett ostromzár folytatása idővel a követeléseik elfogadásához fog vezetni. Katar azonban úrrá lett a válságon, és gyorsan megfogalmazta az ország import- és exportigényeinek szükséges alternatíváit, figyelembe véve a szükséges tartalékokat, valamint előteremtette a nemzet gazdaságának és az ország pénzügyi szektorának támogatásához szükséges anyagi eszközöket.
A Katar megbüntetését célzó állítólagos indokok egységet kovácsoltak Katar vezetése, népe és lakossága körében, hogy megvédjék értékeiket, függetlenségüket, szuverenitásukat és szabadságukat. A katari döntéshozók végül erősebbek lettek a válság révén, mint azt az ellenfeleik valaha gondolták.
A válságkezelés részeként Katar számos lépést tett a kereskedelmi és pénzügyi kockázatok ellensúlyozása érdekében, kormánya továbbra is jelentős befektetéseket eszközölt az infrastruktúra-fejlesztési programokba, beleértve az utak és vasútvonalak építését, így kerülve meg a blokád hatásait.
A kormányzat a banki szektor és a valutaárfolyam megvédéséhez szükséges óvintézkedések megtételére szólította fel a központi bankot. Kétszázmilliárd dollárt költött az infrastruktúrájára, és a szomszédos országokból származó importtevékenységek kiváltása érdekében új kereskedelmi útvonalakat nyitott meg, valamint önellátási projekteket indított, amelyeknek termékei beléptek a helyi piacra.
Az élelmiszeripar kapacitása a válság kirobbanása után nyolc hónappal több mint megháromszorozódott. Az élelmiszer-biztonság érdekében beindult az a projekt, amelynek célja az importtermékek felváltása belföldön termelt árukkal. Azok a boltok, amelyek korábban a Szaúd-Arábiából származó zöldségeket, mezőgazdasági termékeket és tejtermékeket kínálták, mostanra katari termelőktől származó tejjel és tejszármazékokkal vannak tele.
Katarban gyorsan helyreállt a helyzet a zárlat elrendelését követő néhány hónapon belül. Övé a régió leggyorsabban növekedő gazdasága, s miután 2018 márciusában az IMF delegációja meglátogatta Katart, közleményében azt írta, hogy Katar és a zárlatot elrendelő országok közötti válság gazdasági és pénzügyi utóhatásai kezdenek eltűnni, ez a megállapítás pedig vehető úgy, mint a katari gazdaság erejének nemzetközi elismerése.
Az IMF vélekedése szerint a gazdaság ugyan sérült, ez azonban csak rövid ideig tartott, és Katarnak gyorsan sikerült új kereskedelmi kapcsolatokat létesítenie. Ehhez hasonlóan a banki szektor is helyreállt, miután a központi bank és a befektetési hatóság biztosította a bankok likviditását.
2017. június 5. nem volt mindennapi az öböl térségének népei és országai történelmében. Ez a nap politikai és társadalmi földrengést hozott az arab régió és különösen az öböl történelmében, és zavart okozott az együttes arab érdekek egyik legfontosabb intézményében, az Öböl Menti Együttműködési Tanácsban. A zárlatot elrendelő országok morális csődjéről tesznek tanúbizonyságot azok az emberi jogi problémák, amelyekkel ezek az országok küszködnek, az öböl menti családok szétválasztásától kezdve a katari zarándokok megalázásáig.
A blokádot elrendelő országok kínos és morálisan válságos helyzetbe hozták magukat, ami arra kényszerítette a nemzetközi civil társadalmat – Európa és Észak-Amerika emberi jogi csoportjait –, hogy együttérzésüket fejezzék ki Katar iránt. Mindehhez hozzájárult a józan és bölcs lakossági és hivatalos reakció.
Mindemellett több ezer katari diák egyetemi aktája veszett el, amely folyamatban a nyugati egyetemek közül több is részt vett. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy milyen hatással volt az ostromzár a tevékre. A 48 fokos hőmérséklet és a fojtogató homok közepette több tevecsorda is elpusztult Szaúd-Arábia és Katar határán. A szaúd-arábiai hatóságok több ezer katari tevét kergettek el és toloncoltak ki a durva időjárási viszonyok közepette, amiért az állatok borzalmas állapotban és súlyos szomjúságtól szenvedve érkeztek meg.
A példátlan válság első napjaitól kezdve Katar mély sajnálkozását fejezte ki Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, a Bahreini Királyság és az Egyiptomi Arab Köztársaság azon döntése miatt, amely a határaik és légterük elzárásához és a diplomáciai kapcsolatok befagyasztásához vezetett.
A válság éve alatt Katar többször is kérte, hogy kapjon helyet a tárgyalóasztalnál, és az Öböl Menti Együttműködési Tanács alkotmányában kikötött objektivitás, konstruktív párbeszéd és együttműködés jegyében megvitathassa a különböző felek által felvetett problémákat a válság megoldása érdekében. Eddig csupán alkuképtelenség és a kérés elutasítása jött válaszul.
Katar üdvözölte a válság megoldását elősegítő közvetítőszerepet őfelsége, Kuvait emírje és az Amerikai Egyesült Államok elnöke részéről, amire szükség is van az embargót elrendelő országok makacssága miatt.
Ebben a kontextusban Katar nagyra értékeli Magyarország objektív álláspontját a válság kérdésében a magyar tisztviselők különböző nyilatkozatai alapján, melyekben kifejezték a felek közötti párbeszéd szükségességét mint a válság megoldásának egyetlen módját. Katar arra kéri az Európai Uniót, az Európai Parlamentet és minden más európai intézményt, hogy törekedjenek olyan megállapodásra, amely véget vet a Katarral szembeni ostromzárnak.
A szerző a Katari Állam Magyarországra akkreditált nagykövete