A bevándorlással kapcsolatos kommunikáció kontinensszerte egyre kaotikusabb képet mutat, ám egyvalami határozottan kiütközik: a baloldal olyan dühödten támad, amit a történelmi vesztesek szoktak produkálni. A második világháborúban a nácik is látszólag akkor voltak a legvirulensebbek, amikor a hozzáértők már pontosan látták, hogy elvesztették a háborút. A normandiai csata idején, 1944 nyarán mai szemmel még egész meggyőzőek voltak, sőt a decemberi ardenneki offenzíva is azt sugározhatta a laikusok számára, hogy még erőtől duzzadóak Hitler egységei. Ma hasonló a helyzet a globalista migrációtukmáló erőkkel – minden pöffeszkedő látszat ellenére. Fenyegetőznek, kötelező kvótákról, büntetésekről ordítoznak kidagadó nyaki erekkel, ám fogynak a hadosztályaik.
Hihetetlenül nagy érvágás a szélsőséges globalista hadvezetés számára, hogy a neoliberális idol, Bill Gates egyáltalán nem osztja a bevándorlásforszírozó hatalmak nézeteit. A számítógépes milliárdos a Welt am Sonntagnak adott interjúban arról beszél, hogy Európa vezetői nem is állhatnának rosszabbul a migránsválsághoz. Javasolja a földrészünkre vezető tranzitútvonalak lezárását. Szerinte helyben kell segíteni, ahogy ő teszi Afrikában, mert ha mindenkit befogadnak, még többen akarnak odamenni, ami a déli kontinensről tömeges kivándorlást okoz. Nem ismerősek ezek a mondatok? Majdnem szóról szóra megegyeznek azzal az állásponttal, amit Magyarország és a V4 már régóta képvisel, az uniós szélsőbaloldali, hiperliberális és álkonzervatív személyek, pártok, szervezetek állandó dühös támadásait kiváltva. Nem véletlen, hogy a Bill Gates-interjút úgy lenyelte az álliberális média, mint kacsa a nokedlit, és egy árva kommentár nem jön ki a klaviatúrájukból.
De mit is tudnának erre mondani? Hogy Bill Gates elindult a trumpista, fasisztoid, populista orbáni úton, azt mégsem merik megkockáztatni. Érzékelhető: már azokat a blődségeket sem visszhangozzák akkora önbizalommal, amelyeket Soros György birodalmának egyik koronaékköve, az Amnesty International közölt arról, hogy az Európai Unió kvázi elárulta a migráció szentséges nagy ügyét. De maga Soros is hiába írt cikket nemrég egy lapba, visszhangtalan maradt. Mintha üveggyöngyöt vetett volna a disznók elé, oly kevesen kapták fel újabb bölcs útmutatásait arról, miként kell leszámolni a migránsokkal szemben nem elég elfogadó Magyarországgal és annak felforgató vezetőjével, Orbán Viktorral.
Így múlik tehát a világ dicstelensége. A Világ migránsai, egyesüljetek! új munkásmozgalmi, akarjuk mondani migránsmozgalmi projektje mára egyre kevésbé vállalható. Az okokat nem ördöngösség megtalálni. Ahogy Bill Gates pontosan tudja, hogy más szelek fújdogálnak, illetve süvítenek az Amerikai Egyesült Államokból, más is tapasztalja. Ha valakinek volt némi kétsége efelől, az elmúlhatott az amerikai elnök kristálytiszta, reagani szilárdságú varsói beszédétől. Dőre ábránd abban reménykedniük, hogy Donald Trump ölbe tett kézzel nézi a liberális káosz- és anarchiabiznisz mind vadabbá váló hajtásait. Igaz, mint egy óceánjáró, az USA-adminisztráció is lassan mozdul gigaméretei miatt, ám a teljes fordulat, a liberális politika konzervatívvá alakítása feltartóztathatatlanul folyik.
Feltehetően ezt érezte a maga permanensen kótyagos módján Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök is, amikor nekiment az Európai Parlamentnek egy plenáris vitán, mondván, nevetségesen kevesen vannak jelen. Ki tudja, talán apró gesztust is akart volna tenni az USA-nak, hogy nekirongyolt a népszerűtlen testületnek. Persze korántsem véletlen, hogy éppen akkor támadott, amikor az EP jobboldali elnöke, Antonio Tajani elnökölt, aki le is teremtette a hisztérikus-hevült luxemburgit és emlékeztette arra, amit minden érettségiző tud: nem az EB felügyeli az EP-t, hanem fordítva.
Mindezen szimptómák és zavarodott reakciók szintén jelzik az idők változását. Egyre több nemzetet kell megfenyegetnie a brüsszeli (szovjet)unió központi bizottságának. Legutóbb Olaszországot is megzsarolta a pár éve még a görög falat építtető görög uniós biztos, Avramopulosz, hogy ha lezárják a kikötőiket, éppúgy felléphetnek ellenük, mint a V4-ek, azaz Magyarország, Csehország, Lengyelország és indirekt módon Szlovákia ellen. Fordul a kocka másutt, Ausztriában, Dániában, sőt Belgiumban is, ahol szintén fontolóra veszik a hívatlan jövevények beeresztésének korlátozását. Hovatovább alig marad ideológiailag megbízható, haladó állam, amely tapsolva fogadja a betóduló militáns, hódítóként viselkedő tömegeket. Mindenütt vannak szigorítások – csak a baloldali felügyelet alatt álló álmédiában ezeket nem vagy csupán egyetlen egyszer közlik.
Az Amnesty mostani őrjöngése is mutatja, bajban vannak – ezért akarnak kicsikarni valami visszarendeződést a migráció, azaz a haladás, progresszió ügye számára. Emiatt nehezményezi a Soros-zsoldos Amnesty, hogy az EU meg akarja akadályoznia „menekültek” útnak indítását a Földközi-tenger déli partjaitól. Már csak az hiányzik, hogy megbüntessék a brüsszelita keményvonalasok Sorosék intencióinak megfelelően a kibocsátó országokat is, ha lecsökkenne az Európába özönlő megélhetési migránsok száma. Csak remélni tudjuk, hogy az Iszlám Állam várható végét azért mégsem siratják meg, hisz az ISIS felszámolásával a fő hivatkozási alap is megszűnhet a szülőföldről Európába való költözködésre.