Orbán Viktor minapi rádióinterjújából megtudhattuk, hogy nyílt sisakkal kell harcolni Soros György és az ő „hadserege” ellen, ki kell mondani: ők bevándorlást akarnak, az ideológiai motivációjuk pedig egy multikulturális Európa, ugyanis nem szeretik a keresztény Európa hagyományait, és azt gondolják, ha összekevernek bennünket egy más néppel, akkor Európa élhetőbb lesz. Azért akarják tönkretenni Európát, mert abból nagy profitot remélnek, a pénzügyi spekulánsok már csak ilyenek.
A fenti gondolatokat olvasva adja magát az összehasonlítás, hogy Soros György tulajdonképpen nem más, mint Karl Marx XXI. századi reinkarnációja. Marx a Kommunista kiáltványával (1848) az addigi társadalmi rendet akarta erőszakosan megdönteni. Soros a nyílt társadalom elméletével továbbment.
Jól fizetett civil alapítványainak százaival, az ő „hadseregével” a keresztény civilizációt, Európát, az európai kultúrát, benne az összetartó erőt, a nemzetállamokat akarja megdönteni. Ezt az ördögi tervét azonban csak erőszakkal akarja, tudja végrehajtani. Soros Marxhoz hasonlóan a kizárólagosság, a totalitás próféciai igényével lép fel.
A Soros-féle multikulturalizmus vagy másik nevén a nyílt társadalom mint ideológia valójában éppen olyan illúzió, mint a Marx által hirdetett kommunizmus és annak proletárhatalma volt. Mindkettő súlyos társadalomelméleti tévedés, politikai gyakorlatként pedig megbocsáthatatlan bűn. Alighanem mindenki jól ismeri a Marx nevével fémjelzett Kommunista kiáltvány nyitósorának dermesztő próféciáját: Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete.
Már az is sokat elárul Marx lelkivilágáról, hogy egy általa pozitívnak és kívánatosnak gondolt eszmerendszert csak negatív töltetű hasonlattal volt képes jellemezni. Manapság ismét kísértet járja be Európát, de ez egy másik emberellenes ideológiának, a multikulturális nyílt társadalomnak a kísértete.
Soros szellemi atyja, a velejéig marxista lelkületű Karl Popper egyszerűen átplántálta Marx tévtanait a modern világba, és megalkotta vulgárfilozófiai agyszüleményét, a nyílt társadalom teóriáját.
Popper hűséges tanítványa pedig papírra vetette morbid gondolatait a világ átalakításához szükséges lépésekről, a totális ellenőrzésen alapuló új világrendről. A globális kapitalizmus válsága (1999),A nyílt társadalom, avagy a globális kapitalizmus megreformálása (2001), majd Az amerikai hatalmi lufi (2004) című könyvei kristálytisztán összefoglalják a Soros-doktrína lényegét. Ugyanis már 2003-ban egy interjúban egyenesen Soros-doktrínának nevezte az irányelveit, ami nem más, mint a társadalmakba történő beavatkozás stratégiája.
Nem véletlen, hogy néhányunknak, akik már éltünk abban a korban, óhatatlanul eszünkbe jut egy másik doktrína, a hírhedt bolsevik agytröszt nevével fémjelzett Brezsnyev-doktrína. Ugyanis a Szovjetunió virágkorában, a Brezsnyev-doktrína értelmében bármely szocialista ország belügyeibe be lehetett avatkozni a kommunista hatalom megvédése érdekében.
Vagyis a beavatkozás nem más, mint az állami szuverenitás korlátozásának ideológiája. Soros György feltehetően szándékosan használta a rossz emlékű doktrína kifejezést. Tudniillik Brüsszel a Soros-doktrína mentén akar velünk szemben eljárni, szankcionálni, büntetni szeretnének bennünket. Ahogy a szovjetek betörtek ’56-ban Magyarországra, majd ’68-ban Prágába, semmibe véve az országok szuverenitását, önrendelkezési jogát, most Brüsszel akar rendelkezni felettünk és helyettünk arról, kiket engedjünk be államunk területére.
Akkor a Brezsnyev-doktrínának megfelelően képmutató módon baráti segítségnyújtásra hivatkoztak, ma álszent arccal a kötelező szolidaritásra. A szovjet segítségnyújtásnak az volt az ismérve, hogy senki sem kérte, de jött. Az unió és Soros segítsége is ilyen: senki sem kéri, mégis ránk erőltetnék.
Ezért kiemelten fontos, hogy a parlament mielőbb elfogadhassa a Magyarország szuverenitásának megvédését célzó akciótervet, a betelepítést megtiltó alkotmánymódosítást, valamint az illegális migráció szervezésének büntetését tartalmazó Stop, Soros! törvényjavaslatot. Igen, nyílt sisakkal kell harcolni Soros ellen.
Ez azt jelenti, hogy nyilvánvalóvá és egyértelművé kell tenni mindenki számára, hogy számolnia kell a következményekkel azoknak a szervezeteknek, amelyek támogatják a határok megsértését és az illegális migrációt vagy megpróbálnak menedékjoghoz juttatni olyan embereket, akik nem jogosultak menedékre.
Miből is ered Soros Marxhoz hasonló hatalmas politikai étvágya? Mindketten szembefordultak koruk középosztályának ideáljaival, életformájával, de nem azért, mert erkölcsileg felülemelkedtek volna azon, hanem azért, mert bosszúálló, erőszakos és öntelt személyiségek. Sorost, ugyanúgy, mint Marxot, rossz emberi tulajdonságai, gátlástalan természete sodorta saját képzeletbeli világába, amelyet szerencsétlenségünkre pontosan megtervezett és igyekszik elterjeszteni.
Marxot már ifjúkorában céltudatos, ambiciózus embernek ismerték, aki szenvedélyesen elkötelezte magát az emberiség sorsának jobbítása mellett, bár erre a kényszerboldogításra az emberiség nem tartott igényt. Soros megalomán világmegváltó terveivel csak fejedelmi önbizalma vetekedhet. A spekuláns egy interjúban istennek nevezte magát, máskor meg azt mondta: ő a világ élő lelkiismerete. Azonban szerencsére rajta kívül ezt egyetlen épeszű ember sem állította róla.
Marx meg akarta semmisíteni a magántulajdont, a családot, az emberi egyéniséget, az örök igazságokat, a nemzeteket, a múltat, a keresztény vallást és végső soron magát a zsidóságot is. Ezért is döbbenetes, hogy Jean-Claude Juncker Marx születésének 200. évfordulóján egy antiszemitát ünnepelt. Ha Marx csak azért felelős, amit személyesen írt és mondott, az eredmény akkor is borzalmas.
Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a későbbi bolsevik tömeggyilkosok és társutasaik mind Marxra hivatkoztak! Amit Soros az álcivil szervezeteinek militáns fellépésével képvisel, az legalább olyan veszélyes Európára, mint volt Marx saját ideológiája. Csak éppen már nem a proletariátus az ajnározott kedvenc, hanem a különféle deviáns kisebbségek és a bevándorlók, és már nem szocialista társadalomról, hanem nyílt társadalomról van szó.
A lényeg azonban ugyanaz: a régi Európának el kell tűnnie keresztény vallásával, nemzetállamaival, családi közösségeivel együtt. Mára mindez Nyugat-Európában nagyjából el is tűnt. Soros felforgató tanait kétségkívül sikeresen alkalmazta az unióban, és ebben a segítségére volt a balliberális sajtó is.
Olvassuk együtt Marx szavait, amelyeket 1849-ben a Neue Rheinische Zeitungban írt: „A sajtó fő kötelessége most az, hogy a fennálló politikai állapot valamennyi alapját aláássa.” Ugyanezt teszi ma Soros György a liberális cselédsajtóval karöltve. A normalitás helyreállítása Soros civiljeinek törvényben kötelezett átláthatóságával fog kezdődni, mert ez a több évtizedes sérelmekből táplálkozó nyílttársadalom-őrület a második világháború totalitarizmusának legújabb kiadása.
A szerző jogász