A svájci gyógyszeripari óriás, a Novartis és leányvállalata, a Sandoz jelenleg Görögországban egy súlyos korrupciós botrány vizsgálatának középpontjában áll.
A vádak szerint a bázeli székhelyű gyógyszergyártó cég több éve görög orvosokat, tisztviselőket és politikusokat pénzelt gyógyszereik jobb eladása érdekében.
A folyamatban lévő nyomozások eddig nyilvánosságra hozott adatai szerint a Novartis 2006 óta ötvenmillió eurót fizetett ki görög orvosoknak, hivatalnokoknak és politikusoknak – köztük az egykori görög miniszterelnök Antonisz Szamarasznak, Dimitrisz Avramopulosz egykori görög egészségügyi miniszternek, jelenleg az EU migrációs főbiztosának annak érdekében, hogy megkönnyítse az eladásait és magasabb árakat tudjon érvényesíteni.
Az esetet mind a görög hatóságok, mind az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI is vizsgálja. Egy különféle bizonylatokon és dokumentumokon alapuló többoldalas FBI-jelentés leírja a Novartis és leányvállalata, a Sandoz állítólagos megvesztegetési gyakorlatát. Számos módszert sorolnak fel ebben.
Az egyik az volt, hogy az orvosok hamis, látszólagos gyógyszerhatékonysági vizsgálatokban vettek részt, amelyekért esetenként három-négyezer eurót kaptak.
A Novartis és a Sandoz emellett más módszereket is alkalmazott annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegyék eladásaikat a görög piacon. Az FBI jelentése luxusutazásokról és szórakoztató hétvégékről is beszámol, amelyekre több mint száz orvos kapott meghívást. Az erről szóló dokumentumokat rendszeresen megsemmisítették. A Novartis nem reagált ezekre a megállapításokra, de teljes együttműködéséről biztosította a helyi és a külföldi hatóságokat. Dimitrisz Papangelopulosz korrupciós ügyekért felelős helyettes államtitkár az ügyet „a görög állam megalakulása óta a legnagyobb botránynak” nevezte.
Az ügyészek szerint, akiket az FBI is segített, a vesztegetések miatt a görög államot milliárdos veszteségek érték. Tíz politikus nevét olvasták fel a görög parlamentben, akik érintettek lehetnek az ügyben. A képviselő-testület átláthatósági bizottságának vezetője indítványozta az érintettek mentelmi jogának a felfüggesztését.
A görög jog szerint az ügyészeknek a görög parlamentnek kell előterjeszteniük a vádiratot, majd a törvényhozóknak meg kell szüntetniük az érintettek mentelmi jogát. Az ügyészek előterjesztése megállapítja, hogy tíz magas rangú politikus, köztük két volt miniszterelnök, egy jegybankelnök és egy európai uniós tisztviselő is érintett lehet a svájci gyógyszergyártót érintő megvesztegetési vádakban.
Az FBI jelentése szerint a Novartis az elmúlt három évben több megvesztegetési és korrupciós ügyletben volt elmarasztalható Kínában, Dél-Koreában, Törökországban és az Egyesült Államokban.
A görög parlamenti bizottság, amely a Novartis-ügyet vizsgálta, egyelőre nem talált elég erős bizonyítékot az érintett köztisztviselők ellen. Ezért a görög parlament elutasította az ügy további vizsgálatát, és visszaküldte azt az igazságügyi hatóságoknak. A görög korrupcióellenes főügyész azonban folytatja nyomozását.
Az Európai Bizottság (EB) szóvivője az üggyel kapcsolatban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a testület meghallgatta Dimitrisz Avramopuloszt, aki ezen a meghallgatáson olyan nyilatkozatot tett, amellyel tisztázta magát.
Ehhez pedig a bizottság nem kíván semmit sem hozzáfűzni. A menekültügyi főbiztos ígéretet tett arra az EB-nek, hogy amennyiben a vizsgálók a lehető legrövidebb időn belül nem tisztázzák a szerepét ebben az ügyben, minden lehetséges jogi eszközt igénybe fog venni, hogy igazát bizonyítsa.
Mindenesetre amíg Avramopulosz a bizottság elvárásainak megfelelően működik, biztosra veheti, hogy az ügyben nem indítanak semmilyen eljárást.
Közben a görög uniós biztos példátlan módon és folyamatosan túlterjeszkedik a jogkörén.
Kijelentései élesen ellentétesek az Európai Unió jogi normáival, a külső határok védelméről és a migráció megakadályozásáról szóló uniós döntésekkel, de még a migrációs jogszabályokat módosító EB-javaslatokkal is.
A főbiztos még a köztudottan bevándorláspárti Európai Bizottságon belül is szélsőségesnek számít, és valójában már csak ő egyedül erőlteti nyíltan a kvóták szerinti elosztást a bizottság hallgatólagos támogatásával a háta mögött.
Korrupciógyanús ügyei érdekes módon az Európai Csalás Elleni Hivatalnak sem keltették fel az érdeklődését, ami már csak azért is meglehetősen furcsa, mivel a Novartis-ügy is markánsan rámutatott arra, milyen komoly korrupciós kockázatok vannak jelen a gyógyszeriparban. A korrupciós kockázatok általában sokkal nagyobbak azokban az országokban, ahol kevésbé szigorúak a törvények és a jogi szabályok ezen a területen. A gyógyszerlobbi különösen erős az Európai Unióban.
Emiatt nagyon visszatetsző az, hogy sem az Európai Bizottság, sem az Európai Csalás Elleni Hivatal nem indított még vizsgálatot ebben az ügyben, és nem kíván lépéseket tenni a lehetséges korrupciós kockázatok csökkentésére.
Az EB idén januárban fogadta el az új etikai kódexét, amely előírja a biztosoknak, hogy ezentúl nemcsak az összeférhetetlenséggel járó helyzeteket kell kerülniük, hanem azokat is, amelyek esetleg ilyennek látszanak.
Ennek fényében, amennyiben a bizottság nem csupán parasztvakításnak szánta az új, szigorúbb etikai kódex elfogadását, akkor fel kellett volna kérnie Avramopuloszt, hogy függessze fel tevékenységét mindaddig, amíg a szerepe a Novartis-ügyben megnyugtatóan nem tisztázódik, és amennyiben ezt ő magától nem kezdeményezi.
A migrációs biztos körül több más ügy is felveti alkalmatlanságának kérdését. Például az is, hogy idén a görög–török határon a határsértések száma a múlt év azonos időszakához képest kilencszeresére növekedett.
A görög migrációs minisztériumban jelenleg válsághelyzet uralkodik amiatt, hogy az athéni ügyészség azt vizsgálja, történtek-e szabálytalanságok a görög regisztrációs központokban tartózkodó emberek ellátására szánt pénzek felhasználásakor.
A tömeges biankó bankkártyák botrányára éppúgy képtelen volt magyarázatot adni, mint most a Görögországban is nyíltan törvénytelenségre buzdító Advocates Abroad nevű NGO tevékenységére.
És egyúttal felveti Avramopulosz totális alkalmatlanságának kérdését az is, hogy a migrációs biztos nyíltan hazudott az ENSZ közgyűlésének egyik rendezvényén, amikor azt állította, hogy az EU egységes a migráció megítélésében, holott egyáltalán nem az (lásd például a visegrádi négyek egységes elutasító álláspontját).
Ez az ügy egyúttal rámutat arra is, hogy az Európai Bizottság mekkora válságban van, és mennyire gondolja komolyan az általa szorgalmazott Európai Ügyészség korrupcióellenes tevékenységét az EU-biztosok és az uniós bürokraták esetében.
A szerző közgazdász, egyetemi docens