„A Buda előtaggal kezdődő cégnevek nem ígérnek sok jót a tisztességes kapitalizmusból” – mondta – a ma már néhai – Kőrösi Imre képviselő, midőn presszókávét kortyolgattunk egy belvárosi presszó teraszán. Az MDF országgyűlési képviselője 1994-től 1997-ig volt a FIK Rt. elnöke. A cég ezer szállal kötődött Buda-előtaggal kezdődő nevű cégekhez, úgymint Buda-Lakk, Buda-Lakk-Éta, Buda-Cash. Ezenkívül állampárti, illetve rendszerváltás utáni politikusok, valamint titkosszolgák, rendőri vezetők is felbukkantak a Fővárosi Ingatlanközvetítő Rt.-ben, azaz a FIK-ben. Kőrösi képviselő maga is egyike volt a felbukkanó politikusoknak, csak ő azt a kivételt jelentette, aki nem kedvelte a korrupciót. Volt is belőle elég baja a közelmúltban bekövetkezett haláláig.
A történet a Buda-Cash-botrány ügyében minap hozott elsőfokú ítélet kapcsán bukkant fel emlékeim között. A Buda-Cash ugyanis a rendszerváltozás utáni – hogy finoman fogalmazzak – eredeti tőkefelhalmozás korából datálódik. A brókerház botrányában a 90-es évekbeli „munkamódszerek” éppúgy tetten érhetők, mint a rendszerváltást befolyásoló egykori politikusok, valamint titkosszolgálati emberek.
Nem jogerősen fejenként hét és fél év börtönbüntetéssel sújtotta október 19-én a Buda-Cash-büntetőper öt vádlottját a Fővárosi Törvényszék, folytatólagosan elkövetett sikkasztásban bűnösnek találva Varga Pétert és társait. A vádlottak, Varga Péter, a Buda-Cash egyik alapítója, Pintér Zoltán, valamint T. Péter, Gy. János és P. Gyula ingatlanait, cégeit, vagyonát, cégrészesedéseiket, a bankszámláikon tartott pénzeiket, betéteiket, a nyugdíj-megtakarítási számlákon lévő összegeket – esetenként a vádlottak családtagjaitól is – elkobozták.
A Buda-Cash brókercég botránya – elindítva a brókerlavinát – 2015 februárjában robbant ki, miután kiderült, hogy milliárdok hiányoznak a társaság számláiról, a cég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét. A történtek érintették a cég érdekeltségében álló DRB takarékszövetkezeteket is, és a sikkasztás 115 milliárd forint kárt okozott a Buda-Cash, valamint a szövetkezetek ügyfeleinek.
A vád szerint a terheltek 2007 áprilisától 2014 májusáig rendszeresen vásároltak a tőzsdén forgalmazott értékpapírokat az ügyfelek pénzéből anélkül, hogy a befektetőktől erre megbízást kaptak volna. Varga Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore-számlákra, a DRB Bank-csoport takarékszövetkezeteit pedig azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonából pótolják.
Az indoklás szerint a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, a vádlottak bonyolult, offshore céghálókon keresztül a Buda-Cash tulajdonosai, így az ő érdekük volt, hogy a társaság ne menjen csődbe. A felügyeleti jelentések is megállapították, hogy legalább öt offshore cégről van szó, és az ehhez kapcsolódó szándék – azaz a vezetők tulajdonosi szerepének elfedése – hozzájárult a bűnösség megállapításához – hangzott el az indoklásban.
A vádhatóság szerint Pintér Zoltán volt a csalássorozat értelmi szerzője és stratégiai döntéshozója. A cégalapító azt állította a perben: nem lehet felelős a történtekért, mert 2007 és 2014 között súlyos alkoholista volt, és – mint mondta – részegen képtelen volt a cég vezetésére és az utasításadásra. Érdemes azonban kicsit ránézni arra is, hogy miként jött létre a Buda-Cash Brókerház. Már csak azért is, mert a pernek ez nem volt tárgya, ám a folyamat rámutat a rendszerváltás után történtekre. A Privátkopó nevű bűnügyi portál 2015-ben tárta fel – cégbírósági iratokat is felhasználva – a céghálót.
A Buda-Cash Brókerház Kft.-t 1995-ben alapította Kovács Tibor, Tarr István és Pintér Zoltán. A jegyzett tőke 50 millió forint volt, amely 15 millió forint pénzbeli és 35 millió forint nem pénzbeli (apport) hozzájárulásból – 2124 darab kárpótlási jegyből – állt. Még 1994 novemberében tőkeemelést hajtottak végre a Kovács Tibor és Tarr István tulajdonában álló COTA Kft.-ben, 2124 darab kárpótlási jeggyel, 33,5 millió forint értékben. Az ehhez és a Buda-Cashnél felhasznált kárpótlási jegyek sorszáma azonban megegyezett.
A sorszám hét számjegyből állt, az apportált papírok sorszáma elé azonban odanyomtattak egy nyolcadikat, a kárpótlási jegyek tehát hamisak is voltak, így 1997-ben a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást indított. A nyomozók kérték a cégbíróságot, hogy küldje meg a fiktív értékpapírokat tartalmazó apportlistát, ám azt a választ kapták, hogy a COTA Kft. és a Buda-Cash Brókerház apportlistája eltűnt, nem fellelhető. A nyomozást – bűncselekmény hiányában – megszüntették.
1997-ben a Buda-Cash Brókerház Kft. részvénytársasággá alakult, majd 1998 márciusában 500 millió forinttal megemelte az alaptőkéjét. Az Első Hazai Energiaportfólió Rt. (tulajdonosok: a Pintér Zoltán és a Reichardt Ignác érdekeltségébe tartozó London Bróker Rt.) 230 millió, az Arago Befektetési Rt. (Leisztinger Tamás vállalkozása) 100 millió, Pintér Zoltán 100 millió, a Sajó-Közmű Kft. 70 millió forint értékben jegyzett részvényeket. Kovács Tibor és üzlettársa, Rózsa Ferenc között feszültségek robbantak ki 1998-ban a Budalakk-cégcsoport és a FIK Rt. kapcsán, ezért Kovács 1998. április 30-án távozott a Buda-Cash Brókerház elnöki tisztségéből.
A Buda-Cash Brókerház és a London Bróker életében fontos szerepet játszó Budalakk-birodalom, illetve a FIK Rt. környékén több volt, illetve akkoriban aktív politikus, valamint egykori titkosszolgálati tiszt is felbukkant. A FIK Rt. igazgatóságában Berecz János, az MSZMP KB egykori titkára, a felügyelőbizottságban Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának osztályvezetője, valamint Páva Zoltán akkori MSZP-s országgyűlési képviselő tűnt fel. Az ingatlanközvetítő cég tanácsadóként foglalkoztatta Horváth Istvánt, a Lázár-, majd a Grósz-kormány belügyminiszterét, valamint Pallagi Ferencet, az egypártrendszer utolsó állambiztonsági főnökét, volt belügyminiszter-helyettest.
A FIK Rt. holdudvarában tevékenykedett Simon Sándor, az NBH későbbi főigazgatója, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának volt titkára, valamint Gera Károly korábbi katonai felderítő főtiszt, aki később a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) biztonsági osztályvezetője lett, Nagy Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökhelyettese vagy éppen Székely Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester-helyettes is. Kovács Tibortól több megbízást kapott ifj. Apró Antal, a kádári Országgyűlés volt elnökének fia, Apró Piroska testvére. Ifj. Apró a London Bróker Rt. felügyelőbizottságában is helyet kapott.
Reichardt Ignácot 2000-ben meggyilkolták; a mai napig ismeretlen a bérgyilkos és a megbízó. A Buda-Cash-botrány kirobbanása után, 2015-ben újranyitották az aktákat éppen amiatt, mert személyi kapcsolódás volt a London Bróker és a Buda-Cash Brókerház között, ám perrendszerű bizonyítékot ezúttal sem sikerült találni. Az ugyancsak felmerült szlovák titkosszolgálati szálat sem sikerült bizonyítani. Vida Tamást, a csehszlovák titkosszolgálat egykori tisztjét 2000. január 15-én – néhány órával Reichardt meggyilkolása után – dunaszerdahelyi lakása előtt géppisztollyal kivégezték.
Őt összefüggésbe hozták a Pápay klán tíz főnökének a kivégzésével, azzal, hogy vélhetően ő volt a megrendelő. A mészárlás után Budapestre menekült és Magyarországon a szervezett magyar alvilággal összedolgozva szeszcsempészettel, lízingelt autók kereskedésével foglalkozott.
Közben kétmilliárd forinttal tőzsdézett, ám a London Bróker rossz befektetései miatt elveszítette a pénzt.