A XXI. század egyik legizgalmasabb kutatási területe az úgynevezett biomérnökség (bioengineering), amelynek dinamikusan fejlődő ága szervek, szervrendszerek laboratóriumi körülmények közötti előállítása. A Texasi Egyetem orvostudományi intézete munkatársainak mesterséges tüdővel kapcsolatos eredményei óriási hatásúak lehetnek – a közlemény a Translational Medicine hasábjain jelent meg.
A texasiak első lépésben a donor állat tüdőlebenyeit speciális oldat segítségével lebontották, majd a megmaradt vázakat tápanyagdús oldatba helyezték. Ezekre építették fel a tüdőket, úgy, hogy a beültetésre váró állatok tüdejéből kinyert sejteket adtak az oldathoz.
A lebenyek egy hónap alatt fejlődtek ki. A sertésekbe ültetett mesterséges szervek tökéletesen működtek, az állatoknak két hónappal a beavatkozást követően sem adódtak légzési nehézségeik. De mivel egészséges, működő saját tüdővel rendelkező állatokon hajtották végre a kísérletet, az egyelőre nem világos, hogy a laborban létrehozott szervek mennyire képesek lélegezni – vetette fel az Ipon.hu.
A következő lépés annak tesztelése, hogy ezek a tüdők hosszú távon mennyire működőképesek és mennyire biztonságosak. Ehhez egészséges sertésekbe ültetik be a tüdőket, majd fél év, egy év elteltével blokkolják a saját légzőszervüket, hogy kiderüljön, az új szervek miként látják el a feladatukat.
A kereslet nagy, hiszen a mesterséges tüdők növelhetik a sikeres transzplantációk számát. A biomérnöki módszerrel gyártott tüdők bármikor elkészíthetők, így a betegeknek nem kell várniuk, amíg sorra kerülnek a szervdonációs listán. Milyen messze vagyunk a humán alkalmazástól? – tette fel a kérdést a BBC.
A brit hírportálnak Joaquín Cortiella, a University of Texas Medical Branch professzora azt mondta, ha minden jól megy, öt-tíz éven belül emberbe is beültethetnek ilyen, mesterséges úton létrehozott szervet.
Előbb azonban olyan precíz bio-reaktorokat kell létrehozni, amelyekben biztonságosan, komplikációk nélkül növekedhetnek a mesterséges tüdők.