A Balatonon ugyan nagyon aktív, virágzó a vitorlás élet, de a versenysport teljesen más műfaj. Az olimpiai hajóosztályok között a finn dingi a csúcs, és nem véletlen, hogy a klasszis versenyzők szinte kivétel nélkül a „tengeri népek” fiai közül kerülnek ki.
Természetesen Berecz Zsombor sem a Balatonon készül hétről hétre egy profi csapat tagjaként, az év felét Magyarországtól – és a családjától – távol tölti; csak hogy legyen fogalmunk arról, milyen áldozatot kell hoznia annak érdekében, hogy ebben a műfajban a világ legjobbjai közé emelkedjen.
A tehetségét soha senki nem vonta kétségbe.
Már 22 évesen kijutott a 2008-as pekingi olimpiára – igaz, akkor még egy hajóosztállyal lejjebb, Laserben versenyzett –, ahol 29. lett. Londonban alig tudott előrelépni, ott összesítésben a 21. helyen zárt. Utána fontos döntést hozott: átült finn dingibe, vállalta az ezzel járó sokkal keményebb fizikai felkészülést és a vándoréletet.
Igen, a finn dingi tökéletes erőnlétet igényel, a vitorla mozgatásához, a hajótest billegetéséhez, az úgynevezett pumpáláshoz komoly fizikum kell.
Berecznek bejött a váltás. Két éve, az olimpia előtt az Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett, ami után titkos esélyesként utazott Rióba. Ott azonban túl sokat kockáztatott, és „csak” tizenkettedik lett.
Ám két éve már egyértelműen a legjobbak között emlegették, neki köszönhetően rendezhette a tavalyi világbajnokságot hazánk. Nem is hozott ránk szégyent, csak kevéssel maradt le a dobogóról, ötödik lett.
Ez az éve rosszul, hüvelykujjtöréssel kezdődött, az Eb-n nem is tudott rajthoz állni. Ám a vb-re mégis formába lendült. Aarhusban futamról futamra jött egyre feljebb, a tegnapi utolsó, dupla szorzójú éremfutamnak – amelyen már csak az első tíz indulhat – a második helyről, már biztos tokiói kvótásként vágott neki.
A rajtja nem volt rossz, de nem is tökéletes, utána a cirkálószakaszban, a kreuzban remek érzékkel választott irányt, és az első fordulóhoz már elsőként ért oda. Ezt a pozíciót már ki sem engedte a kezéből. A világbajnoki címéhez azonban az is kellett, hogy a futam előtt az összetettben az első helyen álló svéd Salminen ne kerüljön be az első négybe, ő végül hetedikként ért célba.
Amikor az utolsó, már csak néhány száz méteres szakasz volt hátra, Berecz többször is a kezébe temette az arcát, mert látta, hogy Salminen hátul van, és tudta, hogy már senki sem előzheti meg.
Ahogy befutott a versenybíró hajója és a célbója között, hatalmas ünneplésben tört ki. – Minden finnes erről álmodik, ezért dolgoztam, ez pályafutásom legnagyobb diadala – nyilatkozta a magyar versenyző elcsukló hangon.
Aztán átugrott az edzője kísérőhajójába, összeölelkeztek, majd Berecz magyar zászlóval a kezében köszöntötte a nézőket. Még ennél is lehet feljebb. Furcsa kimondani, de hát így van: Tokióban esélyesként áll majd rajthoz.