Az MKSZ az év elején arról adott tájékoztatást, hogy a közeljövőben négy veledrom – egy fővárosi, kettő vidéki, valamint távlati tervek szerint az olimpiai – megépítésére kerül sor; kategóriát, szintet ugorva a magyarországi országúti körverseny, a Tour de Hongrie a nemzetközi szövetség, az UCI besorolása szerint immár 2.1-es minősítésű, az idei versenyt az M4 Sport mellett az Eurosport is közvetítette; augusztusban bejelentették a balatoni kerékpároskörút átfogó fejlesztését, amire durván 16 milliárdot szán a kormányzat.
Címszavak, amelyek arról árulkodnak, hogy a magyar kerékpársport, tágabban a magyarországi kerékpározás látványos fejlődésnek indult.
– Egy ország, egy nemzet társadalmi fejlettségének fokmérője, hogy milyen a kerékpáros-kultúrája. A biciklis társadalom igényli, kívánja a versenysportot, a pálya-kerékpározás pedig rendkívül látványos sport, és szegénységi bizonyítvány, hogy jelenleg Magyarországon nincs egyetlen, erre alkalmas létesítmény sem – mondta Révész Máriusz kerékpározásért felelős kormánybiztos júliusban Debrecenben, ahol és amikor bejelentették, hogy az egyik tervbe vett velodromot a cívisvárosban húzzák fel – a többivel együtt legkésőbb 2021 végéig.
Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros-szövetség – egyben a Magyar Turisztikai Szövetség – elnöke akkor is azt hangoztatta, hogy a velodromra nem pusztán helyi igényeket kielégítő sportlétesítményként, hanem turisztikai beruházásként is kell gondolni.
– Legközelebb Bécsben, illetve a Varsóhoz közeli Pruszkowban van hasonló központ, így a város nyújtotta lehetőségek iránt minden bizonnyal komoly érdeklődés mutatkozik majd a külföldi csapatok részéről is – beszélt a konkrét hasznosulásról Princzinger Péter.
Tágabb összefüggésben az elnök konkrét számokat is megosztott velünk. A kerékpározás ma Magyarországon évi 100 milliárd forintos üzlet, amelynek jelentős részét természetesen a kerékpárok forgalmazása teszi ki. Ám az üzletben rejlő egyéb lehetőségeket is érdemes megragadni.
– A kerékpár kétségkívül drága sport, igaz, elsősorban a versenysport szintjén. A kerékpározásban ugyanakkor komoly turisztikai potenciál is rejlik. Jelentős bázist alkotnak azok a szabadidős sportolók, akik elutaznak egy-egy három-négy napos eseményre, amelyen szívesen költenek is. A hazai események közül talán a Tour de Zalakarost említhetném kiváló példaként ebből a körből – tette hozzá Princzinger Péter.
Az elnök a kimondottan magyarországi célközönséget az alábbi számadatokkal jellemezte: a kerékpáros postástól a profi versenyzőkig bezárólag durván 150 ezren „karikáznak” rendszeresen, közülük mintegy húszezren vesznek részt szervezett eseményeken, ezen belül az igazolt versenyzők és a regisztrált szabadidős sportolók száma valamivel több mint háromezer fő.
Ezek a számok minden elemében lényegesen elmaradnak a nyugat-európai adatoktól. A fejlődéshez elengedhetetlen az infrastruktúra javítása. Ezért is örvendetes, hogy a létesítmények építése mellett olyan turisztikai beruházásra is sor kerül a jövőben, mint például a balatoni kerékpároskörút átfogó fejlesztése.
Az a cél, hogy a több mint 200 kilométeres úton a lehető legtöbb helyen három méter széles burkolat és jól követhető táblarendszer álljon a bringások rendelkezésére, illetve ezzel párhuzamosan javuljon a kerékpáros szolgáltatások minősége is. Egyrészt elkészül majd a körút hiányzó szakasza a Balaton északnyugati térségében, Balatonrendesnél, javulni fog a burkolat minősége és a kitáblázás rendszere, illetve a jelenleginél biztonságosabbá válnak a forgalmasabb utakon, valamint a vasúton való átvezetések, továbbá újabb pihenőhelyeket is kialakítanak.
Hasonló fejlesztés a Tisza-tó körül már megvalósult, és kívánatos lenne az összesen 3600 kilométer hosszúságú magyar kerékpárút-hálózat növelése, ami kiszolgálná a bringások egyre gyarapodó táborát.