Igazi csemege ez a csütörtöki meccs a világ futballjában: Németország–Franciaország. A legutóbbi két világbajnokság győztese, világklasszisokkal. A pénteki műsor sem gyenge, olyan mérkőzéseket is tartalmaz, mint például az olaszok és a lengyelek, illetve a törökök és az oroszok összecsapása. Számunkra a szombat a legfontosabb, akkor mutatkozik be a magyar válogatott az új szövetségi kapitány, Marco Rossi irányításával a finnek ellen Tamperében, de rendeznek Anglia–Spanyolország találkozót is, vasárnap pedig ismét láthatjuk a franciákat, ezúttal Hollandiával mérkőznek meg – a Sport TV két csatornán a következő hat napban 24 tétmeccset hoz el az otthonunkba.
Nagyüzem lesz tehát mától Európában, 55 válogatott lép pályára – többségük kétszer is –, és a hangsúlyt arra kell tenni, hogy ezek valódi tétmérkőzések, még ha szoknunk is kell az új sorozatot, a Nemzetek Ligáját. Ettől persze a sima felkészülési meccseknek sem alkonyul be, ma például ilyen lesz az Ausztria–Svédország és a Horvátország–Portugália találkozó, ám a számuk jelentősen csökken. A klasszikus barátságos mérkőzések régen elveszítették a vonzerejüket, a klubok nem szívesen, sőt gyakran csak feltételekkel engedték el ezekre a játékosokat, ezért az UEFA kidolgozta ezt az új sorozatot, amely nemcsak dicsőséget, hanem akár Európa-bajnoki részvételt is hozhat olyan válogatottaknak, amelyek erről eddig legfeljebb csak álmodozhattak.
A rendszer első látásra kissé bonyolult, de biztosak lehetünk abban, hogy a következő, két év múlva esedékes kiírásra már átlátjuk. A részt vevő 55 országot az UEFA négy osztályba (A, B, C, D) sorolta tavaly az akkor aktuális európai ranglistahelyezések alapján, az A-ba a legjobbakat, a D-be a leggyengébbeket, és mindegyik osztályban négy-négy csoportot alakított ki. A küzdelmek ma kezdődnek, és november 20-án véget is érnek. Az A osztály négy csoportgyőztese jövő júniusban egymás között eldönti, melyikük nyeri a Ligát, a négy utolsó pedig kiesik a B osztályba, ahonnan a csoportelsők feljutnak a helyükre. Ugyanez igaz a továbbiakban is, kivéve, hogy a D osztály utolsóival nem történik semmi, hiszen ők nem tudnak hová kiesni.
Mindez jövő tavasszal kezd igazán izgalmassá válni, bár már a 2020-as Európa-bajnokság selejtezőinek a sorsolása előtt, a kalapok beosztásánál döntő jelentősége lesz az NL-helyezéseknek. A selejtezők 2019 márciusában rajtolnak, és novemberre eldől, melyik húsz válogatott harcolta ki a jogot egyenes úton a részvételre. Hozzájuk csatlakozik az NL győztese – ha az Eb-selejtezőkön már kijutott, akkor a második, ha az is, akkor a harmadik, és így tovább. A B, a C és a D osztály csoportgyőzteseinek pedig az osztályokon belül négyes döntőket rendeznek, amelyek nyertesei ugyancsak mehetnek az Eb-re. Ha egy csoportgyőztes sikerrel vívta meg a selejtezőket, akkor a mögötte végzett vesz részt a döntőben.
Persze, senki se röstelkedjen, ha nem minden világos. Egy érdekelt, Harry Maguire, a Leicester City angol válogatott labdarúgója ezt mondta a The Telegraphnak: „Nem könnyű megérteni, de igyekszünk a fejünkbe verni a tudnivalókat. Játékosként próbálunk minden mérkőzést megnyerni, s majd meglátjuk, hogy mire megyünk vele.”
Erről van szó.