Az olasz Sky Italia tévéhálózat már vasárnap kiszivárogtatta, hogy Modric a befutó. Nem tévedett. Igaz, ha netán blöfföltek az olaszok, akkor sem kockáztattak nagyot. A horvát középpályást a FIFA-nál meggyőző fölénnyel választották korábban az év legjobbjává 2018-ban, az Aranylabdának is ő volt a favoritja.
A FIFA Év legjobbja díja és az Aranylabda hat éven át tartó közösködés után már három éve különvált, utóbbi sorsa már csak a felkért újságírók szavazatai alapján dől el (Magyarországot Vincze András, a Nemzeti Sport rovatvezetője képviseli).
Itt nem szűkítették előzetesen három főre a jelöltek listáját, csak azt tudhattuk, melyik harminc labdarúgó közül kerül ki a díjazott. Pontosabban a gála kezdete előtt a 11–30. helyezettek rangsorát már nyilvánosságra hozták, innen indult a visszaszámlálás.
Ám a trófeáért csak az jöhetett számításba, aki a Bajnokok Ligájában és az oroszországi világbajnokságon is nagyot alkotott. E kettős követelménynek a leginkább kétségtelenül a 33 éves horvát játékos felel meg. Szerencséje, hogy – miként általában – az ősszel nyújtott teljesítmény alig nyom a latban, hiszen ő is részese a Real Madrid botladozásának, s az sem válik dicsőségére, hogy a horvát válogatott Nemzetek Ligája-meccsen 6-0-ra kikapott Spanyolországtól.
Luka Modric papírforma győzelmet aratott, igaz, sokak szerint a Messi–Ronaldo-korszak még nem ért véget. Közéjük tartozik Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya is, aki az érdeklődésünkre ezt mondta: „Még mindig Messit és Ronaldót tartom a legjobbnak, ők azok, akik egymaguk is képesek meccseket eldönteni. Modric is zseniális labdarúgó, de mögé kell egy csapat. Mbappét csak azért nem említem, mert bár korszakos tehetség, de még túl fiatal, nyer ő még éppen elég Aranylabdát!”
Modric az első horvát aranylabdás, sőt a korábbi Jugoszlávia államaiból sem került ki korábban győztes. Mi több, úgy általában ritkán nyeri el a díjat kelet-közép-európai labdarúgó. 1962-ben a csehszlovák Josef Masopust, 1967-ben – ki ne tudná – Albert Flórián, 1975-ben a szovjet Oleg Blohin, 1986-ban a szintén szovjet Igor Belanov, 1994-ben pedig a bolgár Hriszto Sztoicskov érdemelte ki a labdarúgás legbecsesebb egyéni trófeáját a térségünkből.
Az első tíz 1. Luka Modric 753 pont, 2. Cristiano Ronaldo 478, 3. Antoine Griezmann 414, 4. Kylian Mbappé 347, 5. Lionel Messi 280, 6. Mohamed Szalah 188, 7. Raphael Varane 121, 8. Eden Hazard 119, 9, Kevin de Bruyne 29, 10. Harry Kane 25.