Talán csak a legelvakultabb szegediek tudják, mi történt 2012. október 28-án: szeretett csapatuk 31-24-re győzött a Veszprém ellen. Azóta esély sem volt arra, hogy hasonló gólkülönbséggel nyerjen a kihívó a bajnok ellen. A szurkolók beérték egy-egy győzelemmel, a bajnoki cím nem is jött szóba. A Tisza-partiak még a XXI. század elején, 2007-ben nyertek bajnokságot, azóta a Veszprém ül a trónon, de tizenegy év után detronizálhatják az uralkodót. Legalábbis a négygólos, 32-28-as hazai győzelemmel megágyaztak a történelmi cselekedetnek (Telekom Veszprém–Mol-Pick Szeged, vasárnap 15.00, M4 Sport).
„Veszprémben is győzni szeretnénk, úgy megyünk a bajnoki döntő visszavágójára, hogy újra nyerjünk” – jelölte meg csapata célját Carlos Pastor, a Szeged edzője. Dicséretes önbizalomról árulkodnak a szavai, ám aki követte a finálé első felvonását, egyetért a mesterrel. A hajrában már hat gól volt a különbség a kihívó javára, a bajnok innen tornázta vissza a különbséget. Ez még éppen lőtávolon belülinek tűnik, főleg annak tükrében, hogy a kupadöntőn két, a veszprémi bajnokin csupán egy gól volt a differencia a két csapat között.
Szegedi szempontból a négy gól megnyugtató előnynek tűnik. Március 10. óta már a lelki teher sem nyomja a kihívót, hiszen hosszúra nyúlt ínséges időszak után tavasszal nyerni tudott a Veszprém Arénában. Pastor mester valamennyi játékosa egészséges, mondhatni minden adott a trónfosztáshoz.
A címvédő háza táján volt már jobb a hangulat. Szinte példátlan módon, a bajnoki döntő visszavágója előtt négy nappal jelentette be az egyik őskövület, Schuch Timuzsin, hogy a szezon végén odébbáll. Hetek óta pletykálnak a keveset foglalkoztatott Ancsin Gábor és Ligetvári Patrik távozásáról. Állítólag a Fradi szeretné magához csábítani a Vranjes-éra kárvallott magyar játékosait.
Ezzel még úgy-ahogy ellennének Veszprémben, ha más gond nem gyötörné őket. De csőstül jött a baj: a Szeged elleni kupadöntőn eltörött Lékai Máté ujja, a Hamburggal BL-t nyert Andreas Nilsson is megsérült, ő legkorábban nyáron térhet vissza. A fiatal irányító, az elmúlt szezon gólkirálya, Győri Mátyás hónapok óta lábadozik a sérüléséből, és William Accambray sem hadra fogható. A szegedi „egészségközponthoz” képest ez jelentős vérveszteség.
„Sokkal jobban tudunk játszani, mint tettük azt Szegeden. Visszanéztük a mérkőzést, kielemeztük, és egy új meccsre készülünk. Négy góllal vagyunk lemaradva a félidőben, és hazai pályán kell ledolgoznunk a hátrányt. A kulcsszó itt a hazai pálya. Azt szeretném látni, hogy a szezon utolsó meccsén mindenki összetart. Szeretném, ha a csapatom sokkal agresszívebben és keményebb hozzáállással lépne pályára. Látni akarom a játékosaimban a tüzet” – fújta meg a harci kürtöt Ljubomir Vranjes, a Veszprém edzője csapata honlapján.
Nagy László csapatkapitány nem szívesen emlékszik a szegedi odavágóra. „Gyakorlatilag az első 10 percben annyi hibát követtünk el, mint korábban egy egész meccsen. Ez intő jel kell hogy legyen a visszavágóra. A hibáinkat könyörtelenül kihasználta a Szeged, nemcsak az első 10 percben, hanem a találkozó többi fázisában is. Ha ezt rendbe tudjuk szedni, illetve ha a védekezésünk hatékonyabb lesz egy jobb kapusteljesítménnyel, akkor ez a négygólos, nagynak tűnő hátrány ledolgozható lesz” – nyilatkozta a 37 éves jobbátlövő.
Ha mégsem sikerül a bajnok mutatványa, a magyar szövetségi kapitányként is dolgozó Vranjes körül elfogyhat a levegő, és felgyorsulhat az eddig halogatott fiatalítás. Rég nem látott elvándorláshullám kezdődhet Veszprémben, persze csak akkor, ha a Szeged megbuktatja az uralkodót.
Ezúttal nem üres frázis: a bajnoki döntő jelentősége túlmutat önmagán.