A magyar futballban már semmin sem lepődik meg az ember, s megtanultuk, hogy luxemburgi ellenfelet sem szabad lebecsülni, mégis némi meglepetéssel konstatáltuk, hogy a Dudelange ragadta magához a kezdeményezést. Az első helyzet is a hazaiak előtt adódott: Stolz büszke lövése után Kovácsiknak nagyot kellett vetődnie, hogy hárítson. Nem utoljára.
Sokat elárul a magyar bajnokcsapat teljesítményéről, hogy a kapusa volt a legjobbja. Azaz csak lehetett volna, ha az 58. percben nem védi be Mélisse távoli lövését. Egészséges, azt is mondhatjuk, kellemetlen löket volt, de pont oda érkezett, ahol Kovácsik állt; érthetetlen, hogy a már a válogatottban is bemutatkozott hálóőr hogyan tudta a labdát a saját kapujába paskolni.
Kész szerencse, hogy a Dudelange ezzel a találattal csak egyenlített, mert az első félidő záróakkordjaként Huszti szép gólt szerzett.
Lazovics labdájával lépett ki, s noha már kisodródott, éles szögből lőtt, úgy, ahogy kell, a léc alá vágta a labdát, a luxemburgi kapus nem tudott védeni. 1-1 után a Dudelange állt közelebb a győzelem megszerzéséhez, de a Vidi állta a sarat. Az 1-1 nem dicső, de hasznos eredmény, a jövő keddi visszavágón muszáj kiharcolni a továbbjutást.