Pátkai Máté a fejét fogta. Okkal, hiszen eldönthette volna a meccset. Visszavonhatatlanul, mert a 93. percben jártunk, utána már nem is történhetett semmi sem, a remekül bíráskodó John Beaton néhány másodperccel később le is fújta a találkozót. Danko Lazovics érdeme volt a helyzet, előbb ügyesen átengedte a labdát Maricnak, akitől aztán a jobb oldalon megkapta, okosan adott középre, ahol Pátkai érkezett, ám tíz méterről nem helyezte elég jól a lövését, az túlságosan is középre tartott, és Vladimir Sztojkovics védeni tudott.
Kár érte, ugyanakkor szinte mindent elmond a mérkőzésről, hogy ennél több helyzetet nem is tudnánk leírni, ha utólag tudósítani akarnánk a mérkőzésről. A kilencven perc plusz hosszabbítás alatt a Videoton kétszer, a Partizan Beograd háromszor találta el a kaput, Pátkait leszámítva egyik próbálkozó sem veszélyesen. Uros Djurdjevics ugyan fejjel a hálóba talált a második játékrész derekán, ám előtte a földbe döngölte Fiola Attilát, így a gól természetesen érvénytelen volt, és a lehetőségeket tekintve ezzel az események végére is értünk.
Nem mondhatnánk, hogy szórakoztató volt a mérkőzés, ugyanakkor hozzá kell tenni, a szerb csapat csalódást okozott, a magyar viszont dicséretet érdemel. A Partizan állítólag fergeteges támadójátékáról híres, Tawambának és Djurdjevicsnek félelmetes a híre, ám mindebből még csak villanásnyit sem mutattak – furcsa, de csak az lehet a magyarázat, hogy a belgrádi együttes tartott a Videotontól. Igaz, a hazaiaknak jelentett hátrányt, hogy az UEFA büntetése miatt zárt kapuk mögött kellett megrendezni a találkozót, a fanatikus szurkolók tízezreinek a támogatása nélkül kissé szárnyaszegettnek látszott a Partizan. A fehérváriaktól pedig nem lehetett elvárni, hogy fergeteges rohamokba kezdjenek idegenben, sőt, példát mutattak higgadtságból és érettségből is.
Varga József, Asmir Suljic, Vinícius és Kovács István is jó eséllyel pályára lépett volna, ám eltiltás vagy sérülés miatt mind a négyen hiányoztak. Aztán fél óra elteltével Anel Hadzic jelezte, nem tudja folytatni a játékot, tíz perccel később pedig Marko Scsepovics szólt ki a kispadra, hogy kiújult a bordasérülése, tehát a Videoton a szünetig két támadóját volt kénytelen lecserélni, őket pedig a 77. percben követte egy harmadik, a nigériai Henty, aki a combját fogva sántikált le a pályáról. A fehérváriak azonban a kényszerű váltásoktól sem esett szét; Fiola Attila és Juhász Roland vezérletével kifogástalanul védekezett, és Pátkai Máté révén a győzelmet is megszerezhette volna.
„Bár a Partizannál volt többet a labda, nyugodtak és összeszedettek voltunk – értékelt a mérkőzés után Marko Nikolics, a Videoton vezetőedzője.
– A szerencse viszont nem állt mellénk, így nem találtunk a kapuba. Olyan, mintha ezt a meccset le sem játszottuk volna, Felcsúton dől el a továbbjutás. Az esélyünk továbbra is ötven százalék, apró részleteken múlhat a siker. Nekünk kedvez, hogy Magyarországon lesz a találkozó, illetve az is, hogy visszatérnek a hiányzóink.”
Szerb kollégája, Miroszlav Djukics sem volt elkeseredve, sőt, komoly lehetőséget lát a 0-0-s eredményben: „Nehéz meccsen vagyunk túl, nagy taktikai harc zajlott a pályán. Nem dőlt el még semmi, a felcsúti visszavágó dönt mindenről. Ugyanilyen mérkőzésre számítok a visszavágón is, egészen apró részleteken múlik majd a továbbjutás. A játékosokon nagy volt a nyomás, hogy ne kapjanak gólt, most viszont mi vagyunk az a csapat, amelyik jelentős előnyre tesz szert, ha gólt szerez idegenben. Bízom benne, hogy ez némileg felszabadítja a játékosaimat.”
Statikai gondok
A főépület súlyos statikai problémái miatt január helyett csak jövő júniusban készül el Székesfehérváron az új Sóstói Stadion. A város közgyűlése pénteki ülésén több szakértő véleménye alapján döntöttek arról, hogy a stadion csupán 11 éve felhúzott főlelátóját lebontják és újraépítik, mivel statikailag nem biztonságos. Természetesen vizsgálni fogják a 11 évvel ezelőtti építést is.