Hiába kérlelte őket Marko Nikolics vezetőedző is, a klub névváltoztatása miatt az új idényben a távollétükkel tüntető szurkolók nem engesztelődtek ki, tegnap sem biztatta a B közép a Vidit. A Sóstói-stadion újjáépítése miatt a csapat a második idényt kezdte meg Felcsúton, sztrájkol a tábor: a hazai pálya sokat emlegetett előnyét csak visszafogottan élvezik a fehérváriak.
Persze így is majdnem megtelt a Pancho Aréna, csak éppen fergetegesnek nem mondhattuk a hangulatot. A „Hajrá, Vidibe!” olykor szórványos „Videoton, Videoton, hej!” is vegyült, az egyik szektor előtt retró, Videoton-felirattal ékesített zászló emlékeztetett a múltra.
Ám tegnap a jövő volt a tét. A Ludogorec kiverésével a Vidi olyan magasság közelébe juthatott, amilyen szintet a magyar klubcsapatok közül legutóbb a Videoton ért el… (Még 2012-ben, Paulo Sousa irányításával.)
Csakúgy, mint a razgradi első mérkőzésen, Lazovics tegnap is kimaradt; azt kell mondjuk, érthetően, 35 évesen neki már túl nagy az az iram, amit egy ilyen mérkőzés megkövetel, a fáradó ellenféllel szemben csereként azonban remek taktikai fegyver.
S ha már gyakran számba vesszük – számonkérjük –, hány magyar játékos jut szóhoz klubcsapatainkban, akkor ide kívánkozik, hogy a Videoton tegnap hat (Kovácsik, Fiola, Juhász, Varga, Huszti, Kovács), illetve a honosított Viníciusszal együtt hét hazai futballistával a kezdőben állt ki. A Ludogorecnél ez a szám kettő plusz egy (az eredetileg szintén brazil Marcelinhóval).
A találkozó úgy kezdődött, ahogy az egy héttel ezelőtti szinte végig zajlott: bolgár mezőnyfölényben. A 9. percben egy kontra végén Kovács István ígéretes helyzetben lőhetett, ugyan fölé, de e jelenet megmutatta, hogy lehet keresnivalója a Vidinek. Ettől kihevülve Nikolics mester levette a zakóját, majd visszahúzta, aztán esőkabátra cserélte, végül ismét csak ingben és nadrágban dirigált az első félidőben. Az öltözködése nemcsak az időjárás szeszélyességét követte, hanem a játék lüktetését is.
Előbb Nego nyert meg – kétségtelenül nem éppen szabályosan – egy látszólag nem túl fontos párharcot Marcelinhóval szemben, ám a színészkedő vendégjátékos tűzbe hozta a közönséget, amire a Vidinek bizony legalább annyira szüksége volt, mint a pontos passzokra.
Aztán nemcsak eső, hanem igazi égi áldás hullott a magyar bajnokra. A német játékvezető a 40. percben váratlanul sárga lapot adott Vura Misidjannak. A spori testbeszédéből arra következtethettünk, hogy műesésért büntetett, de a visszajátszás eloszlatott minden kétséget, Misidjan ütközött Juhásszal, s egyszerűen lepattant.
S mivel ugyanő negyedórával korábban valóban fegyelmezetlenség miatt (nem állt be a sorfalba) már kapott egy sárga kártyát, ezúttal amellé piros is járt. Szerencse is kell a labdarúgáshoz.
Az viszont dicséretes, hogy a Vidi még az első félidőben élt az emberelőnnyel a láthatóan megzavarodott ellenféllel szemben. Az utolsó öt percben egymást érték a veszélyes beadások, s a 45. percben Huszti ívelését Stopira fejelte tovább, amit aztán Hadzic a hálóba stukkolt: 1-0, vezetést szerzett a Vidi!
A második félidőben már csak tartani kellett az előnyt, ami nem tűnt lehetetlen küldetésnek. Nem is volt az, maradt az 1-0, továbbjutott a Vidi.
Hiányos Sevilla
Pablo Machin, a Sevilla vezetőedzője tegnap elárulta, hogy az Újpest elleni mai meccsen az Európa-liga selejtezőjében a világbajnokságot megjárt játékosait még pihenteti. A kinti 0-4 dacára még élménynek ígérkezik a spanyol gárda vendégjátéka. A Honvédtól viszont a hazai 1-0 után továbbjutást remélünk a luxemburgi Progres Niederkorn ellen.