Lábtenisz egy domborúan hajlított felületű pingpongasztalon – válaszolta a teqballt firtató kérdésemre Ilyés Szabolcs. A világkupán Romániát képviselő székelyek csapatmenedzsere – aki az új sportág romániai népszerűsítéséért felelős – úgy véli, a futballalapú új sportág hamarosan világszerte ismert lesz, népszerűsége ugyanis rohamosan ível felfelé, noha csak három éve, 2014. június 12-én, a foci-vb nyitónapján tették publikussá az első teqballvideót.
A sportág nélkülözhetetlen kelléke, az 1,5 × 3 méteres asztal, amelyen ötös méretű futball-labdával játszanak a felek. A Ronaldinho által is reklámozott sportágnak nemzetközi szövetsége is van, a Fiteq, amelynek huszonöt tagszervezet van, az elnök pedig a sportág feltalálója, Borsányi Gergely.
„Jövőre legalább ötven országban szeretnénk jelen lenni. Azt szeretnénk, hogy az asztalok közterületeken, iskolákban, sportegyesületekben is jelen legyenek, a hazai népszerűsítés érdekében főpartnerséget kötöttünk az FTC-vel” – mondta Borsányi a Magyar Időknek. Lelkes csapata – köztük a másik feltaláló, Huszár Viktor technikai ötletgazda – folyamatosan dolgozik, Kínától Dubajon át Amerikáig rengeteg sportkiállításon, bemutatón vesznek részt.
A cél ugyanis az, hogy húsz-harminc éven belül olimpiai sportág legyen a teqball. Meglátva a teqballban rejlő potenciált, a Székely Labdarúgó-akadémia is beszerzett két asztalt a technikai adottságok fejlesztésére. A hódító útjára induló sport játszása közben ugyanis a játékosoknak 2-3 másodpercenként kell labdába érniük, a rövid idő alatti nagyon magas érintésszám pedig segíti a labdabiztonságot, és a döntőképességet is előmozdítja. Talán nem véletlen, hogy a portugálok azonnal lecsaptak az új sportra: ősztől minden élvonalbeli luzitán csapatnak lesz teqballszakosztálya, s indul az első nemzeti bajnokság is.
A húsz ország csapatait felvonultató budapesti világkupán mindenesetre a magyarok akarata érvényesült, egyéniben a dobogóra csak magyarok álltak fel, köztük a bronzérmes székelykeresztúri Lázár Zsolt, párosban pedig székely–magyar finálét játszottak. Lázár a székelyudvarhelyi Szécsi Barnával az oldalán magabiztosan szerepelt, bár bevallásuk szerint az őket az egész torna során kamerázó brazilokkal azért megszenvedtek a negyeddöntőben.
Az ezer néző előtt lejátszott döntőben már felszabadultabbak voltak az addig több mint húsz szettet lejátszó, így értelemszerűen kissé fáradt székelyek. Lázár szerint a „Ria, ria, Hungária!” buzdítás azonban őket jobban feltüzelte, mint ellenfelüket, az Imreh Balázs–Szepessy Róbert duót, Szécsi szerint a „Hajrá, magyarok!” szurkolást pedig magukra is értették…
A két egykori sztárjátékos, William Gallas és Nwankwo Kanu jelenlétében lejátszott finálé magas színvonalú, kiélezett küzdelmet hozott, amelynek végén a jobb, jelen esetben a székely páros győzött: a sportág mottója szerint ugyanis „a teqball nem a szerencse sportja, itt mindig a jobb győz”.