A magyarok lóháton járnak be a munkahelyükre, ami lehetőség szerint a Hortobágyon van, ebédre gulyást esznek, s ha hordanak kalapot, akkor azon ott leng az árvalányhaj.
A kínai kicsi és rizst fogyaszt, a német katonásan precíz, az olasz link, a holland meg… nos, a holland az országot behálózó csatornákon gyorskorcsolyázik, s táskájában nyilvánvalóan ott lapul némi tulipánhagyma.
Megannyi sztereotípia, amitől agyvérzést kap a szóban forgó náció tagja, ha felemlegetik neki. De most Phjongcshangban téli olimpia zajlik, ezért maradjunk az utolsó klisénél, a csatornásnál.
Nem kisebb személyiség, mint Katie Couric, a versenyeket sugárzó NBC amerikai tévéállomás legendás műsorvezetőnője ragadtatta magát az alábbi mondatra a megnyitó kapcsán: „A korcsolya fontos közlekedési eszköz Amszterdamban, amely város a tenger szintjén terül el. Mint bizonyára valamennyien tudják, sok arra a csatorna, és ezek telente befagynak. Így hát, amióta ezek a csatornák megvannak, a hollandok azoknak a jegén korcsolyáznak, nemcsak játékból vagy mert így közlekednek, hanem versenyzés céljából is.”
Mármost, legutóbb 2012-ben fagytak be Amszterdamban a csatornák, a tizenegy várost érintő híres Elfstedtentocht versenyt pedig 1997 óta nem tudják megrendezni, mert még az ország északi részén sincs elég hideg ahhoz, hogy jég keletkezzen a csatornákon.
Pieter Bruegel és Hendrick Avercamp a tizenhatodik, tizenhetedik században festette híres képeit, amikor még ismeretlen volt a globális felmelegedés, sőt a tizennegyediktől a tizenkilencedik századig az úgynevezett „kis jégkorszak” okozott olyan teleket Európában, hogy példának okáért a Temze is befagyott, pedig arrafelé halad a Golf-áramlat…
Immár évtizedek óta a pompás fedett csarnokokban gyakorolnak a holland gyorskorcsolyázók, például a legendás heerenveeni Thialfban – az országban húsz speciális jégcsarnok van kimondottan a sportág céljaira, míg az Egyesült Államokban összesen hét… 1990-ben beindult a Kernploeg nevű központosított program, amelynek keretében főállásban siklanak a jégen a legtehetségesebb hosszúkorisok, jelenleg nyolcvanan!
De, hogy még cifrább legyen a dolog, nyolc profi csapat működik jelentős költségvetéssel, amelyek már meg is alakították a saját Premier League-jüket. Nem futballban – gyorskorcsolyában. Nos hát, ez a hollandok titka, nem a „befagyott” csatornák.
A rendszer olyan extra klasszisokat termel ki, mint a 31 éves Ireen Wüst, aki első olimpiai bajnoki címét még a 2006-os olimpián szerezte, s azóta Vancouverből, Szocsiból és most már Phjongcshangból is arannyal tér haza.
Ő az első sportoló a történelemben, aki négy egymást követő téli olimpián a dobogó tetejére állhatott. De Sven Kramer is rekordot döntött, amikor megnyerte az 5000 métert: ő az első férfi gyorskorcsolyázó, aki három egymást követő olimpián ugyanabban a számban diadalmaskodott, s összesen nyolc érmével is csúcstartó a sportágban. Szocsiban a sportág lehetséges 36 érméből 23-at a hollandusok vittek haza!
Eddig Koreában valamennyi gyorskorcsolyázó aranyérem a hollandoké, már amennyiben a győztesek születési helyét nézzük – a legutóbbit tegnap Esmee Visser gyűjtötte be a hölgyeknél 5000 méteren.
Mert a férfi 10 km-t az a Ted-Jan Bloemen nyerte, aki ugyan Gouda városában jött a világra, de 2014 telén – miután nem tudott bekerülni az olimpiára készülő holland válogatottba – úgy döntött, hogy kanadai-holland kettős állampolgár édesapja révén kérelmezi honosítását. És lőn, Phjongcshangban megnyerte a 10 000 métert – Kanadának!
Valahogy úgy vannak vele, mint mi, magyarok a kajak-kenuval. Külföldre is jut a tehetségekből…