Megint megmutattuk, hogy mi vagyunk a többség. Igaz, nem voltunk annyian, mint amikor nagyon sokan voltunk, de azért most sem lennék a békemenetes nyuggerek helyében. Ezúttal is nagyon odatettük magunkat. Üvöltöttük a Wellhello-t, hiába tiltotta be az Orbán a Fluor Tomit! És nagyon jól néztünk ki.
Én például a Che Guevara-polómra vettem egy gárdamellényt, a nyakamban pedig egy rózsaszín tollboa volt. Így meneteltünk, vittük a szivárványos zászlót, amire varrtam egy Széchenyi-címert… vagy inkább Kossuth… ő volt a félszemű, akit elvitték a ruszkik?… lövésem sincs, mert sz.r a magyar oktatás. Na, ezért is kell kimenni az utcára!
Meg azért is, mert nem félünk. Pontosabban félünk, mert óriási gyűlöletpropaganda folyik a lakájmédiákból. Én mondjuk nem nézem, de a Dani, a haverom, ismer valakit, aki szokta. Dani például annyira félt, hogy a szónoklatok alatt megivott egy csomó kannás bort zéró kólával. Én nem kértem, mert a borozás lúzer jobbos májerkodás, meg is mondtam ezt a Daninak.
Amúgy tényleg tök nagy diktatúra van, mert az Orbán bezáratta a Hír TV-t, ami most is élőben közvetített bennünket. A sajtó le van terrorizálva, ezért Kálmán Olga kénytelen kivándorolni. Mi is nagyon agyaltunk a Danival, hogy itt kéne hagyni ezt az egész elnyomó rezsimet. Külföldön tökre megbecsülik a művelődésszervezőket, a kulturális antropológusoknak meg egyenesen aranyéletük van.
Ha nem lesz újraszámolás, akkor úgy kivándorlok, mint egy hidegburkoló Osztrákba. Muszáj megmutatni, hogy nem hagyjuk magunkat, mert a Face-en írták, hogy el volt csalva a szavazás, ami tök durva, mert mi hat órát álltunk a Danival a Bocskaiban, hogy leszavazzunk a Kétfarkúra.