Önvizsgálatot kell tartania a keresztény egyházaknak és szervezeteknek – véli Színt kell vallani című írásában bizonyos Joób Márk megmondóember. A Népszavában (hol máshol?) méltatlankodó szerzőt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) nemrég kiadott közleménye hozta ki a sodrából. A szövetség arról írt: mély aggodalommal tölti el, ahogyan a magyar közbeszéd az elmúlt években egyre inkább eldurvult. „A legfőbb közjogi méltóságokat, a vezető politikusokat és a közéleti emberek személyét, valamint a vallási szimbólumokat becsmérlő szóhasználat sajnos mindennapossá vált nemcsak az utcai beszédben, hanem az interneten és a médiában is.” Joób Márkot az zavarja, hogy a közlemény szót sem ejt hajléktalanokról, kilakoltatottakról, korrupcióról stb., csupán a közbeszédet minősíti. Lesújtó véleményét így összegzi: „Aktuális közleményével és az igazán sürgető társadalmi problémákkal kapcsolatos hallgatásával a KÉSZ eltávolodik a Biblia tanításától és a keresztény értékrendtől.”
A cikkíró nem először ad útmutatást egyházi ügyekben. A Magyar Hang január 9-i számában például ekképp teszi helyre a decemberi tüntetéseket és – nem mellesleg – lapunkat is: „A Magyar Idők […] kereszténygyalázásként jellemezte a tüntetéseket, és Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke az MTI-nek azt nyilatkozta, a tüntetők nem tisztelik »a nemzet karácsonyfáját, magát a karácsonyt és a kis Jézust sem«. […] Egy olyan megnyilvánulásuk sem volt, amely a kereszténység ellen irányult volna (a szánkó nem keresztény jelkép)” – ez volt (Joób) Márk evangéliuma.
A kommentek legtöbbje kritikusan ír az „egyházi” szerzőről: „Kicsit irritáló ez a kereszténység-szakértő”, „Épp a Népszava szaklapban hirdeti az igét”, „Tudálékos manusz”, „Ő egy másmilyen Márk, nem az evangélista…” stb. Stimmel.