Hogy be ne vigyen bennünket az erdőbe az orbáni ármány, időről időre érdemes tájékozódni valamelyik liberális fórumon arról, milyen svindlikkel számolhatunk a hétköznapokon. Még szerencse, hogy a humanista médiumok a nap huszonnégy órájában készséggel rendelkezésünkre állnak.
Tegnap például a 168 Óra volt az inspekciós, ahol ezúttal Lakner Zoltán publicista-politológus rántotta le a leplet a nemzet vesztét akaró Orbán-rezsimről. „A tüntetések maguktól elhaltak, az ellenzéket méretre vágják, a szabad sajtót tovább ritkítják, a problémás kádereket kiszórják” – festi le a szerző a riasztó jelent.
Persze, nem ment bele a részletekbe, nekünk már ennyiből is tudnunk kell, mekkora hatalmas disznóság vesz körül bennünket. Vagyis azt, hogy a tüntetések pont azért haltak el, mert a Fidesz fölszalámizta az ellenzéket, ám erről (meg a problémás emberek kiszórásáról) nem tudhatunk, ugyanis tovább zajlik a mértékadó sajtó ritkítása…
Én balga meg azt hittem, azért álltak le a „Mi vagyunk a többség!” tüntetők, mert már rajtuk röhögött mindenki. Meg úgy gondoltam, hogy az ellenzék önmagát szeleteli fel (lásd: Jobbik), a sajtót pedig éppen az ellenzéki Simicska ritkítja (Magyar Nemzet, Lánchíd rádió, Heti Válasz)…
Lakner úgy látja, hogy akik a 2010-es években állami posztokat töltöttek/töltenek be, azok – kacifántos mondat következik – „már csak az öncsalás magas fokozatba kapcsolásával, nagy adag képmutatással hihették, hogy ők (…) a jobbszél felé tartó tömörülés európai konzervatív tagozata, legbelső morális fokmérője”.
Értsd: kilúgozott agyú, központilag vezérelt Orbán-bábok irányítják az államapparátust. Megvan a helye a „szigorúan nem haladó értelmiségnek” – magyarázza a jól értesült szerző, aki viszont az ellenfél csapatában, a zakót viselő, haladó értelmiségiekében játszik. Balszélsőt.