Újabban ugrásszerűen megszaporodtak a nagy ívű ellenzéki bejelentések. Lassan már követni is képtelenség, ki milyen épületes ökörségekkel áll elő – Heller Ágnesnek lett igaza, aki már tavasszal megmondta, hogy „Nem lesz itt nyugi!” Igaz – ezt már én teszem hozzá –, csak a demokratikusnak mondott baloldalon nincs nyugi. A kormánypártok térfelén épp a fordítottja tapasztalható: arrafelé hátradőlve, jámbor érdeklődéssel szemlélik, miként ugranak egymásnak a vörös fejű Megváltók odaát. A Fidesz háza táján a sokadik kávét kérik…
Egy friss példa. Két napra rá, hogy a Kossuth tér melletti Agorában Gulyás Slejm Márton sátoros gyülekezete megálmodta Magyarország leendő választási rendszerét (majd a jelen lévő pár tucat komálóssal mindjárt táncra is perdült), Botka László is hangzatos bejelentést tett. Ahogy mondta: nagyvonalú ajánlatot.
Azzal állt elő a szocialista miniszterelnök-jelölt, hogy pártja felajánlja listás helyeinek felét potenciális szövetségeseinek. Amennyiben elfogadják, úgy minden demokratikus ellenzéki párt ott lehet a parlamentben. Jó választási szereplés esetén akár önálló frakciót is alapíthatnak – fantáziált Botka. Annyi előzménye volt a bejelentésnek, hogy pár nappal korábban Rolex László jelezte: „Lejárt az üres szavak, de eljött a tettek ideje! Ütött az óra, hogy egy nagy lépést tegyünk előre a szabad Magyarország felé!” Az érintett pártok egyelőre felemás nyilatkozatokkal reagáltak az óraütős gesztusra. (Szerintem a liberális Fodor-pártocska füvészei nem fognak nemet mondani.)
Pár hete Lengyel László, az ismert látnok viszont azt fejtegette, hogy az impotens ellenzéki pártok helyett a „független” médiumokra (Soros- és Simicska-sajtó) kellene bízni a Fidesz elleni offenzíva irányítását.
Mondani sem kell, az övéi is lehülyézték.
Pezseg az élet odaát.