Már hetekkel a karácsonyi ünnepek előtt alig lehetett mozdulni az üzletekben. Mondják, ilyenkor mindent el lehet adni. A vásárlók gyakran meggondolatlanul mélyen a zsebükbe nyúlnak, hajlamosak megfeledkezni pénzügyi korlátaikról, megoldásként pedig hitelből hitelbe kergetik magukat.
Ám később percre pontosan érkezik a figyelmeztetés a kölcsön törlesztésére. Ajánlatos időben fizetni, ugyanis ha a vásárló elmarad az utalással, a bank késedelmi kamatot számít fel, ami akár többszöröse is lehet a hitel kamatának. Ahogyan akkor is változhat a kölcsön ára, ha időközben olyan költségeket is meg kell fizetni, amelyeket a pénz felvételekor nem kellett, de a konstrukcióhoz kapcsolódnak. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy ha a tartozás meghaladja a minimálbér aktuális összegét, és több mint kilencven napja fennáll, akkor a hitelfelvevő automatikusan felkerül a Központi Hitelinformációs Rendszer negatív adóslistájára. Jelenleg kilencszázezren szerepelnek rajta. Amíg az ügyfél nevét ki nem húzzák, nem számíthat újabb hitelre.
A kellemetlenségek elkerülésére a napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – immár sokadszorra – újabb figyelmeztetést adott ki: tudatosabban, körültekintőbben kellene kiválasztani a pénzügyi segítséget, mert hatalmas eltérés lehet a visszafizetendő tartozásnál. Sokan azt sem tudják – sajnos az áruházi ügyfélszolgálatokon nem minden esetben világosítják fel az ügyfelet –, hogy ki és milyen lehetőségek közül választhat. A fogyasztási hitel általában fedezet (ingatlan vagy nagyobb értékű ingóság, gépkocsi) nélküli, csak az ügyfél jövedelme alapján nyújtott, szabad felhasználású kölcsön.
Alapvetően négy típusát különböztetjük meg: áruhitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel és a hitelkártyákhoz (bevásárlókártyákhoz) kapcsolódó konstrukció. A kis összegű fogyasztási kölcsönök tartós fogyasztási cikkek megvásárlására is felvehetők. Ezek szinte csalogatják a vevőt azzal, hogy az áruházi közvetítőknél akár azonnal igényelhetők. Gyors helyszíni hitelvizsgálat után akár egy óra múlva kitolható a bevásárlókocsin a hőn áhított óriás képernyős tévé, a házimozi, az intelligens mosó-szárító gép, a gyermek sem marad le az iskolai vetélkedésben a legújabb csúcsteljesítményű mobiltelefonról.
Ám az áruhitelek felvételével kacérkodók körében még mindig sokan nem tudják, hogy a nulla kamattal kínált termékeknél mivel állnak szemben. Ugyanis nem elég pusztán a kamatot mérlegelni. Figyelembe kell venni a konstrukcióhoz kapcsolódó egyéb költségeket is, amelyeket a teljes hiteldíjmutató (THM) tartalmaz. Ez az egységes jelzőszám mutatja meg a hitel költségét, azaz az „árát”, így a különböző hiteltermékeket ennek segítségével lehet összehasonlítani.
A jegybank összesítése szerint a hajdan népszerű, 200 ezer forintos összegű, egyéves futamidejű kölcsön már csak két pénzügyi intézmény kínálatában szerepel. Ennél csak drágább kondíciójú kölcsönök közül lehet választani. A piaci ajánlatok mintegy fele a jelenleg 39,9 százalékos, törvény szerinti maximális THM közelében van, hiszen a hitelintézeteknek ez az igazán kifizetődő. Lényeges szempont az is, hogy több áruhitel futamideje egyre hosszabbodik, létezik már hétéves futamidejű konstrukció is. Noha a banknak az a legkedvezőbb, ha minél tovább fizet az ügyfél, érdemes a pénzügyi lehetőségekhez képest mérlegelni, megéri-e egy elektronikai berendezés törlesztőrészleteit ilyen hosszan fizetni. Ennyi idő alatt maga a fogyasztási cikk is tönkremehet, amortizálódhat.
Élesebb lehet a verseny az itthon legnépszerűbb, szabadon felhasználható személyi kölcsönök esetében, amelyeknél az ajánlatok egyharmada súrolja az e terméktípusra vonatkozó 24,9 százalékos THM-plafont.
A személyi kölcsönöknél is egyre több a változó kamatozású ajánlat, amelyeknél – különösen a többéves futamidőnél – az ügyfél a kamatváltozás kockázatát is magára vállalja. Lényeges szempont, hogy a változó kamatozású, de rövid, jellemzően három, hat vagy 12 hónapos kamathoz igazodó hitelek kezdetben olcsóbbnak tűnhetnek, mint a hosszabb kamatperiódusú és fix hitelek, azonban nagyobb a kamatváltozásból eredő kockázatuk. Különösen igaz ez a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben, amikor indokolt lehet minél hosszabb időre rögzített kamatú hitelt választani, hiszen a kamatok hosszú távon várhatóan ennél csak magasabbak lehetnek. Érdemes azt is figyelni, hogy számos fogyasztási hitelnél egyszeri, például folyósítási vagy rendszeres – így folyószámla-vezetési – költséget írnak elő. Ezek szintén a THM részének számítanak, ahogyan az előtörlesztés, a hitelszerződés módosításának díja, a késedelmi kamat, illetve, ha az ügyfél a hitel igénybevételéhez elő nem írt kapcsolódó szolgáltatásokat, például biztosítást is igénybe vesz.
Magyarországon jelenleg mintegy negyven pénzügyi intézmény kínál rövidebb futamidejű, kis összegű fogyasztási hitelt. A kölcsönök harmadát pénzügyi vállalkozások nyújtják. Az összes fogyasztásihitel-adós közel fele, az MNB elemzése szerint, az átlagosnál lényegesen alacsonyabb jövedelmű. Az idei év első tíz hónapjában a bankok több mint 383 milliárd forint értékben kötöttek szerződést személyi kölcsönökre, ami éves összevetésben ötvenszázalékos növekedés. Októberben már majdnem 670 milliárd forint személyi kölcsönt törlesztettek a háztartások, ami a két évvel korábbi értéket 177 százalékkal haladja meg.
A törlesztésre jó példa, hogy november közepén az ötéves futamidejű 500 ezer forintos személyi kölcsönök közül a legjobb konstrukció havonta kevesebb mint tízezer forintból fizethető vissza. Ebben az esetben a teljes futamidő alatt összesen 600 ezer forintnál kevesebbet kell „kicsengetni” a banknak. A Bankráció.hu adatai szerint az 1,5 millió forintos – szintén ötéves futamidejű – személyi kölcsönök esetében a legkedvezőbb konstrukciók havi törlesztőrészlete 30 ezer forintból kijön, öt év során pedig kevesebb mint 1,8 millió forintot „kér” vissza a bank.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a háztartások tényleges fogyasztása idén októberben 4,7 százalékkal nőtt, a kiadási összeg pedig 5,3 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek közül a legtöbben hírközlési és egyéb elektronikai felszerelésekre költöttek. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint csak a karácsonyi ajándékokra várhatóan 100 milliárd fölötti összeget fizet a magyar lakosság. Ebben a hagyományos ajándékokon túl például a vásárlási utalványok, színházjegyek vagy utazások is benne vannak. Élelmiszerre is ugyanennyi megy el.
Fogyasztóvédelmi szempontból még mindig botrányokkal telített, ingoványos terület a termékbemutató. Az ünnepek tájékán számuk is szaporodik, hiszen óriási üzlet, mert akár százszázalékos haszonkulccsal lehet értékesíteni egy-egy olykor silány minőségű, filléres kínai terméket vagy szolgáltatást. Bevált trükk, hogy az előadást tartók szégyenérzetet igyekeznek kelteni a résztvevőkben, hogy aki nem vásárol, sajnálja szerettei egészségére az ajándékot.
Ezt bizonyítja egy olvasói levél is, amely egy hitelfelvétellel kapcsolatos problémára hívja fel a figyelmet. A tét egy lézerterápiás termék megszerzése volt, melyhez kölcsön rábeszélése mellett juttatta a vállalkozás az ügyfelet, aki pár napra rá meggondolta magát, és visszavitte az eszközt. Sztornóztatni akarta a hitelt, mondván, nem tudja a magas törlesztőrészletet kifizetni. Az egyik legnagyobb folyósító intézet volt a partnere az eladónak, ám arra hivatkozva nem fogadták el a vevő kérését, hogy a készüléket üzletben vásárolta meg, nem pedig a kihelyezett bemutatón. Ebben az esetben pedig nem kötelező a sztornózás, hiszen a 14 napos elállási jog csak az üzlethelyiségen kívül kötött vásárlásokra érvényes.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint továbbra is fel kell lépni az ilyen értékesítési forma ellen, ami a kiszolgáltatott fogyasztók megkárosítására irányul. Pontosan az ilyen probléma elkerülése miatt sem hitelnyújtásra, sem árengedmények és ajándéksorsolások reklámjára nincs már lehetőségük az árubemutatót szervező cégeknek. Ám hiába szigorították meg jelentősen az erre specializálódott vállalkozások működését, a trükknek még mindig sokan bedőlnek: a cég a bemutatót egy rendezvényteremben tartja, ám a termék átvételét boltban írja elő.
Természetesen többnyire hitelkonstrukciót is felajánlanak, ám visszavétel, reklamáció így már nincs. Éppen a napokban emeltek vádat egy bűnszervezet ellen, amelynek tagjai 345 idős embert csaptak be, akiknek összesen 94 milliós kárt okoztak azzal, hogy gyógyhatásúnak mondott, de gyógyhatás kiváltására teljesen alkalmatlan eszközöket adtak el nekik termékbemutatókon.
Némi remény: tavaly havonta átlagosan 13 panasz érkezett a szabálytalan árubemutatók miatt, míg előtte ez a szám elérte az ötvenet.
Zsonglőrök
A jegybank összegző elemzése szerint hazánkban az utóbbi időben megjelent egy olyan adósréteg, amelynek az átlagosnál lényegesen alacsonyabb a jövedelme. Ez a csoport az összes fogyasztásihitel-adós megközelítőleg felét teszi ki. Az adósokat az MNB egyébként három kategóriába sorolja: az elsők a problémamentesek, arányuk 36 százalékos. Ők az átlagosnál jóval magasabb jövedelemmel rendelkeznek. A második csoportba a zsonglőröket sorolják. Nekik több hitelszerződésük is van, és ezeket különböző pénzügyi intézményekkel kötötték. Esetükben a több intézmény felé fennálló hitelek párhuzamos kezelése jelenthet problémát, a tapasztalatok szerint nem is kicsit. A harmadik réteg a túlvállalóké: rájuk az átlagos jövedelmi szinthez mérve túlzott eladósodottság a jellemző.
E csoportban a legmagasabb a folyószámlahitelek és hitelkártyák elterjedtsége is. Hozzávetőleg öt százalékuknak egynél több folyószámlahitele van, és 40 százalékos azoknak az aránya, akik csak pénzügyi vállalkozásokhoz fordulnak hitelért. Noha a túlzott eladósodás megakadályozására építettek be fékeket a rendszerbe, egy-egy család maximum a nettó jövedelmének 50 százalékát fordíthatja hitelek visszafizetésére. Ajánlatos inkább a nettó jövedelemhez mérten mérsékeltebben, maximum 30-35 százalékig eladósodni.