Pár éve még sokan áradoztak arról, hogy milyen pazar befektetési lehetőség a megtakarított pénzt kriptovalutában tartani. Ám mostanra kiderült, hogy akár az évtized melléfogásáról is beszélhetünk. Ugyanis az első, ám egyben legnépszerűbb virtuális pénz, a bitcoin árfolyama egy év alatt hirtelen húszezerről négyezer dollárra esett vissza. Ez pedig azt jelzi, hogy még a legfelkapottabb befektetési slágertermékek sem sérthetetlenek a pénzpiacon. A tavalyi év végére ugyanis bebizonyosodott, hogy a kriptodevizák – amelyek a digitális pénzek egy részhalmazát képviselik, de sorolhatók az alternatív vagy a virtuális fizetőeszközök csoportjába is – mégsem hoztak gazdag karácsonyt azoknak, akik a siker reményében mostanában invesztáltak az üzletbe.
Az árfolyamzuhanás ugyanis akkora volt, hogy pár hét alatt átlagosan több mint 40 százalékot esett a kurzus, de volt olyan nap, hogy elérte a 80 százalékot is. Így nyugodt szívvel kijelenthető: a bitcoinlufi bizony kipukkadt, hiszen 365 nap alatt ötévnyi magyar GDP-nek megfelelő összeg tűnt el a virtuális számlákról. Ezáltal a piacon ma már „csupán” 60-70 milliárd dollár körüli összeg található, míg 2017 végén ennek még jóval több, mint ötszöröse volt fellelhető. Ha ilyet látnánk egy részvénynél, kötvénynél vagy devizánál, azonnal csődhelyzet állna elő.
Mi állhatott a „tragédia” hátterében? Az, hogy véget ért a hihetetlen garázdálkodás korszaka, miután az amerikai tőzsdefelügyelet egyre szorosabb figyelemmel kísérte a bitcoin sorsát, miközben a kriptopénz megítélését a sorozatos botrányok is alaposan megtépázták. Ilyen volt például a japán Coincheck kereskedési felület feltörése is, amikor több mint félmilliárd dollárnyi virtuális pénzt loptak el a bűnözők, illetve a sorozatos vírustámadások a rendszerekben. A befektetők pedig elbizonytalanodtak annak kapcsán, hogy a piac egyre inkább vadnyugati csatatérré vált.
Mindennek hatására sok bitcoinbányász kilépett a rendszerből, mondván, már nem éri meg a tevékenységük, sokan csődöt is jelentettek. Pedig ők voltak a kulcsfigurák, akik bonyolult matematikai feladványok megoldásáért kapták az új bitcoinokat, miközben működtették a rendszer elszámolásait, lebonyolították a tranzakciókat is. Mindehhez pedig különleges, meglehetősen nagy erőforrású számítógépek szükségesek.
Így alaposan átrendeződött a számítástechnikai világ is, ugyanis mostanra összeomlott a bányászhardverek, azaz a speciális csipekkel ellátott számítógépegységek piaca is. Jelenleg a régebbi, használt modelleket nagyon olcsón, szinte kilóra meg lehet venni. Látható, a folyamat szorosan egymásba kapcsolódó rendszerekből áll, ám ha porszem kerül a gépezetbe, beindul a dominóeffektus – egymással rántva a szereplőket. Pedig a rendszer lényegében önszabályozó lett volna abban az esetben, ha kiegyensúlyozottan alakul az árfolyam.
A bányászatra használt gépek igen sok elektromos áramot fogyasztottak. A bajt csak tetézte, hogy a világ számos országában emelték az áram díját az utóbbi időben, vagy szüntették meg az állami támogatást a kriptodeviza-bányászok számára. Ilyen hely volt például Norvégia vagy Kína is. Az ázsiai ország gigapénzmozgását ismerve megbecsülni sem lehet, hogy hány befektető adta vissza az ipart.
Ám nem vitatható, kevés olyan üzlet létezett, amely ennyire megosztó lett volna. Végig hitt a szárnyalásban például a Saxo Bank elemzője, aki idénre már 100 ezer dolláros árfolyamot jósolt. Rajta kívül optimista volt John McAfee, az ismert informatikus és befektető, aki egészen elképesztő, egymillió dolláros kurzust vizionált 2020 végére. A nagy pénzintézetek közül a Barclays, a Citi, a Deutsche Bank és a BNP Paribas is bejelentette, hogy megfontolja a kriptodeviza-befektetések lehetőségét.
Velük szemben Warren Buffett, a befektetési guru ugyanakkor többször is óvatosságra intett ezzel kapcsolatban, míg a JP Morgan vezére egyszerűen csalásnak nevezte az ügyleteket. A pesszimista jóslatairól ismert közgazdászprofesszor, Nouriel Roubini pedig a történelem legnagyobb buborékjának titulálta a bitcoint.
Annyi viszont biztos, hogy létezik a pénzeső! Ugyanis egy hongkongi lakótelepen egy feketébe öltözött férfi néhány hete több ezer százdolláros bankjegyet szórt a járókelők közé egy ház tetejéről. Az esetről készült felvételek több közösségi oldalon is feltűntek, és később az is kiderült, hogy az akció mögött egy 24 éves bitcoin-milliomos állt. Ő Wong Ching-kit, aki az interneten az Ifjú Coin Mester nevet használja, magát pedig egyszerűen Robin Hoodként definiálja. Akciója kapcsán azt mondta, csupán a világ figyelmét akarta felhívni a bitcoinra és arra, hogy a jelenlegiekkel szemben azok, akik korábban fektettek be, és idejében kiszálltak, szép summát könyvelhettek el.