Magyarországra vezetnek az idén februárban történt, egész Európát megrázó szlovák újságíró-gyilkosság szálai – ez derül ki abból az európai nyomozási határozatból, amelyet a napokban hoztak nyilvánosságra a szlovák rendőrség különleges egységének munkatársai.
Ján Kuciakot és jegyesét, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én nagymácsédi házukban gyilkolták meg hidegvérrel. A nyomozás adatai szerint a nő megölésére nem volt megbízása a végrehajtónak, azonban – mivel Martina otthon volt a támadás idején – vele is végeztek.
A kettős gyilkosságot profi módon, percek alatt hajtották végre kilenc milliméter kaliberű pisztollyal.
A határozatban az szerepel, hogy ezt a fegyvert egy zebegényi férfitól, K. L.-től vehette meg az újságíró feltételezett gyilkosa. Rögzítették azt is, hogy a bérgyilkos háromezer eurót fizetett a gyilkos fegyverért ismerősének, illetve a dokumentum alapján különféle telekommunikációs adatok is arra utalnak, hogy a magyar férfinak köze volt a gyilkosok által használt eszközhöz.
A szlovák nyomozók megtudták, hogy K. L. és Kuciak feltételezett kivégzője telefonon egyeztetett a fegyvervásárlás részleteiről, továbbá arra jutottak, hogy a pisztoly beszerzéséhez egy másik magyar állampolgárnak, a Kecskeméten élő K. I. R.-nek is köze lehetett. Ő a mobiljának adatai alapján került képbe, hiszen Kuciak megölésének időpontjában, illetve azt közvetlenül megelőzően K. L.-lel hívták egymást. Éppen ezért a szlovákok bevonták a magyar rendőrséget, amely október 25-én több helyszínen, Budapesten, Kecskeméten és Zebegényben is házkutatást tartott. A két magyar férfit bevitték a rendőrségre, és – egyelőre – tanúként hallgatták ki őket, majd szabadon távozhattak.
Ugyan a határozatban nem szerepel, ám mégis fejlemény, hogy noha Kuciak a Szlovákiában is gyökeret eresztő olasz maffiával, annak politikai és közéleti kapcsolataival is foglalkozott, valószínűleg nem ez okozta a halálát. Ez azután derült ki, hogy a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) munkatársai Gútán elfogták azokat a személyeket, akik a gyilkossággal gyanúsíthatóak. Az őrizetbe vettek közül végül ötöt szabadon engedtek, hármat pedig előre megfontolt gyilkosság elkövetésével gyanúsítottak meg, majd pár nappal később újabb társukra is lecsaptak a NAKA emberei.
A feltételezett tettesek közötti szereposztás úgy nézett ki, hogy a magyar származású volt rendőr, Sz. Tamás húzta meg a ravaszt, M. Marcek sofőrként vett részt a bűncselekményben, az ugyancsak magyar származású A. Zoltán és az akciót szervező, a vérdíjat is fizető A. Zsuzsova pedig közvetítő lehetett. A bíróság mindenkit letartóztatott.
A. Zoltán hamar megtörhetett a rácsok mögött, mivel a szlovák sajtó szerint együttműködő gyanúsítottként segíti a rendőrség munkáját: a férfi arról beszélt kihallgatóinak, hogy A. Zsuzsova ötvenezer eurót fizetett a bérgyilkosnak, Sz. Tamásnak, akinek megígérte egy húszezer eurós tartozás elengedését is. A. Zoltán hangsúlyozta, Ján Kuciak megölését Marián Kočner rendelte meg. Az ismert helyi vállalkozó jelenleg börtönben van, csaknem hetvenmillió eurós váltóhamisítás miatt folyik eljárás ellene. A férfi sokáig Pozsonyban ült, de később átszállították a jóval szigorúbb lipótvári börtönbe. Kočnert egyelőre nem gyanúsították meg gyilkosságra való felbujtással, a rendőrség gyűjti a bizonyítékokat. A rovott múltú üzletember többször megfenyegette Kuciakot halála előtt, aki emiatt feljelentést is tett, ám a hatóságok ezt nem vették komolyan.
Kiderült az is, hogy Kočner megbízásából a szlovák kémelhárítás korábbi vezetője másfél éven keresztül figyeltette Kuciakot és más újságírókat, de botrány lett abból is, hogy napvilágot látott, a rendőrség nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az üzletembert más ügyek miatt rács mögé dugja. Emiatt a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség besztercebányai nemzeti pénzügyőri egységének két vizsgálótisztje jövő évtől nem dolgozik tovább a rendőrségnél.
A két főrendőr a múltban több alkalommal is foglalkozott a Marián Kočnerrel kapcsolatos ügyekkel, azokat pedig úgy zárták le, hogy kedvezően jöjjön ki belőlük a kétes hírű vállalkozó, akinek szerepét jelenleg több más bűnténnyel összefüggésben is vizsgálják: a vállalkozó által az újságíró-gyilkosság végrehajtására felbérelt csoport két tagja például arról is egyeztetett, hogy el kellene tenni láb alól a főügyész első helyettesét, Peter Šufliarskyt is, aki idén májusig a főügyészség büntetőjogi osztályának vezetője volt. Šufliarsky volt az ügyész a rettegett maffiózó, Mikuláš Černák perében, akit később életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Az ügyben emberölés előkészületének gyanújával nyomozás is indult, a rendőrség pedig kamerafelvételeket gyűjtött be.
Hasonlóan megrázta a világ és főleg Európa közvéleményét, hogy tavaly októberben autójában felrobbantották Daphne Caruana Galiziát, Málta legismertebb oknyomozó újságíróját. A politika és az alvilág összefonódásával foglalkozó Galizia kiderítette, hogy bizonyos bűnözői körök a pénzmosási műveleteik során együttműködnek a máltai miniszterelnökkel, annak feleségével, a korábbi energiaügyi miniszterrel, a miniszterelnöki kabinetfőnökkel, valamint az ellenzék vezetőjével. Sokan attól tartottak, hogy a politikai összefonódások miatt nem lépnek fel érdemben a hatóságok, de a máltai rendőrség két hónappal később tíz gyanúsítottat vett őrizetbe, közülük hárman már bíróság előtt állnak, igaz, a gyilkosság megrendelője egyelőre nem került rendőrkézre. A tárgyalás során elhangzott, Daphne Caruana Galizia feltételezett gyilkosa, George Degiorgio mobiltelefonon hallgatta végig a robbanást.
A mobiltelefonokról kinyert adatok szerint George Degiorgio testvére, Alfred és a harmadik vádlott, Vince Muscat többször is az újságírónő lakhelyére, Bidnijába látogatott a merényletet megelőzően. Szakértők megtalálták Alfred Degiorgio DNS-ét egy elhagyott cigarettacsikken az egyik helyi kilátónál. Fordulatnak tartották az ügyben azt is, hogy Görögországban feladta magát az oknyomozó egykori informátora, aki fontos adatokkal látta el Galiziát. Az orosz állampolgárságú volt banki alkalmazott állítólag olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyek alapján Galizia a máltai kormányfő feleségét azzal vádolta meg, hogy panamai cégen keresztül kenőpénzekhez jutott Azerbajdzsánból. A görög legfelsőbb bíróság azonban a nyáron hozott ítéletével megakadályozta Marija Jefimovának a kiadatását. Málta eddig két kiadatási kérelmet is előterjesztett: áprilisban egy görög alsóbb fokú törvényszék már elutasította a vallettai hatóságok kérését, de e döntés ellen fellebbezéssel élt az ügyészség, és a legfelsőbb bíróság elé került az ügy.
A máltai hatóságok Jefimovát november óta keresik, mert nem jelent meg a törvényszéki idézésre. Többek között korábbi munkaadója, a máltai székhelyű Pilatus Bank ellen elkövetett csalással vádolták. Jefimova tagadta a vádakat, és még tavaly júniusban elhagyta a szigetországot. Védője szerint a nő attól tart, az életére fognak törni, ha visszatér Máltára.
Októberben újabb hidegvérű újságíró-gyilkosságtól volt hangos a világsajtó: a Rijádot bíráló ellenzéki újságírót, az 59 éves Dzsamál Hasogdzsit azután ölték meg, hogy bement országa isztambuli nagykövetségére, hogy a török menyasszonyával való házasságkötéséhez szükséges iratokat beszerezze. Ám jegyese hiába várt rá, többet nem találkoztak.
Sokáig ellentmondásos hírek keringtek Hasogdzsi „eltűnéséről”, Rijád például először azt mondta, hogy az újságíró élve hagyta el a konzulátust, majd nyomásra beismerte, hogy Hasogdzsi „dulakodás közben” meghalt. Később a szaúdiak újabb nevetséges magyarázatokkal álltak elő, az isztambuli főügyészség legfrissebb közlése szerint azonban a férfit előre kitervelten meggyilkolták, testét feldarabolták, majd maró savban feloldották.
A török elnök a hátborzongató események után arról beszélt, a gyilkosság megrendelőjét a szaúdi kormányzat legmagasabb köreiben kell keresni.