Úgy kezdődik a könyv, mintha én írtam volna levelet a kötet szerkesztőjének, mintha az olvasó tett volna fel kérdéseket a szabadkőművességről. Mi a rend célja, kik a tagjai, hogyan működött a magyar szabadkőművesség külföldön, mi történik a páholyokban, kik a mesterek és az inasok, a páholytagok milyen világnézeteket visznek magukkal, milyen szimbólumokat használnak, kik a mozgalom legjelentősebb alakjai, milyen szabadkőműves utalásokat találhatunk írók és költők műveiben, hogyan léphetünk be közéjük?
Huszonöt év alatt Márton Lászlónak ez már a harmadik kötete, amelyet e témában szerkesztett. Lefordította Lessing Szabadkőműves párbeszédek című művét, illetve Szabadkőműves gondolatok és Iskolája az emberi szívnek címmel antológiát szerkesztett. A Párizsban és Budapesten élő író, műfordító sokat tud a mozgalomról, érintettségéről nyíltan beszél: a párizsi Martinovics páholy főmestere volt, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsának főparancsnoka.
A felvilágosodás eszméit hordozó mozgalom futótűzként terjedt Európában és Amerikában. Az első szövetség 1717-ben négy páholy összefogásából alakult meg, hat évvel később Londonban már huszonöt páholy működött. Az amerikai Függetlenségi nyilatkozatot tucatnyi ismert szabadkőműves írta alá, az Egyesült Államok tizennégy elnöke volt tagja a mozgalomnak. Magyarországon először 1740-ben Pozsonyban, harminc év elteltével pedig Pesten alakultak páholyok.
A szabadkőművesség se nem egyház, se nem véd- és dacszövetség, és nem is politikai párt. Több országhatáron és kontinensen átnyúló szervezet, de nincs olyan központja, amelytől a szabadkőműves főhatalmak utasításokat fogadnának el. Tevékenységük zárt térben zajlik. Az összejöveteleken, ahol minden a szertartás szerint történik, kizárólag a beavatottak vehetnek részt. Szimbólumrendszere egyetemes, így a világon bárhol használhatják. ,,A szabadkőművesség elsősorban a tervek kidolgozásának és az eszmék szembesítésének természetes terepe, egyúttal az a zárt hely, ahol az életig tartó beavatás által önmagunkkal találkozhatunk” – foglalja össze röviden Alain Bauer, a Francia Nagyoriens korábbi elnöke.
A könyv három részre oszlik. Az első a szabadkőművesség háromszáz évnyi történetét mutatja be, eredetét, majd fejlődését a XVIII. századtól napjainkig Magyarországon. A második szónoklatok gyűjteménye. Többek között elolvashatjuk Móra Ferenc Inas-fogadó beszédét, Benedek Elek Testamentumát és Kossuth Lajos Mesterbeszédét. A harmadik rész a magyar szabadkőművesség néhány fontos alakját mutatja be. Nacsády Andrástól megtudhatjuk, hogy szabadkőműves volt-e Ady Endre, emlékbeszédet olvashatunk Kazinczy Ferencről, Berényi Zsuzsanna Ágnes pedig Kossuth Lajosról emlékezik meg.
„A demokráciában átnéznek a fejünk fölött és mosolyognak. A diktatúrák kisöpörnek bennünket országaikból. Azért kéne visszatérni az esszénus programunkhoz: legyünk megint a pusztából kiáltó szó. Ez hallatszik ugyanis késő századokig a legmesszebbre…” – hangzott el az 1935 júniusában tartott konventen a marosvásárhelyi Bethlen Gábor páholy tagjától, Molter Károlytól.
Máig a misztikum és a titokzatosság fátyla borul a szabadkőművességre, sok legenda és tévképzet kering róla. Márton László célja a „sötétség eloszlatása”, a titkok „feltárása”.
(Szabadkőművesség titkok nélkül. Válogatta és szerkesztette: Márton László. Noran Libro, Budapest, 2018, 399 oldal. Ára: 3490 forint)