Brigitte Macron igazi partiarc. Nemcsak megszervezte a bulit az Élysée-palotába, a francia köztársasági elnök lakhelyére, fontos nemzetközi tárgyalások helyszínére, hanem önfeledten fel is oldódott az órákig táncolók között. A zene ünnepe alkalmából múlt hónapban lebonyolított eseményre ezerötszáz vendéget hívtak meg. Az elnöki pár is lazára vette a figurát: Brigitte farmerben és rózsaszín kabátkában volt, férje is zakó és nyakkendő nélkül, kigombolt ingben feszített.
Nem Édith Piaf vagy Charles Aznavour örökzöldjei csendültek fel az Élysée parkjában, hanem a francia elektromos zene nagyágyúi adtak koncertet. Hogy miért a zene ezen ága előtt rótták le tiszteletüket? Külföldön rendkívül népszerű a Francia Érintés nevű hullám, amely hazájában nem kapta meg a neki járó elismerést – ez állt a rendezvény mögött. A tájékozatlanabb olvasóknak el kell mondanunk, hogy ezek a művészek – lemezlovasok – a saját ízlésük szerint mixelnek össze már létező számokat. Van, akinek tetszik, van, akinek nem.
De hogy az Élysée-palotában kellett-e emelni ennek a zenének a rangját, az kérdéses. Ugyanis van egy elég jól behatárolható közönsége: főként a fiatalabb nemzedék tagjai bírják – egy kis stimuláló szerből erőt merítve – a hajnalig tartó monotom dübörgést. Bár Brigitte lelkében lehet fiatal, de nem ehhez a korosztályhoz tartozik, és már férjéről sem lehet elmondani ezt. Azért kortól függetlenül lehet szeretni ezt a muzsikát.
Különösen, ha olyanok húzzák a láb alá valót, mint a Daft Punk, Chloé, Cézaire, DJ Kiddy Smile Kavinsky vagy Busy P. Velük képek is készültek, amelyeken az elnöki pár hatalmas örömmel „merül el” a zenészek gyűrűjében. A képet Christophe Castaner államtitkár tette fel az internetre a következő szöveggel: „Zavar ez a fotó? Annál jobb.” Nyilván így akarta kiprovokálni a fajgyűlölő, melegellenes véleményeket. A meghívottak közt ilyenek is voltak.
„Bevándorló fekete fia vagyok, és homokos” – a pólóján ilyen feliratot közölt „tiltakozásul” a francia menekültügy új szabályozása ellen Kiddy Smile, aki sorsközösséget vállal a LMBTQIA+, a mindenféle szexuális elhajlást támogató szervezet tevékenységével. A Macron házaspár pedig meghívta ezeket a zenészeket, sőt boldog volt, hogy elfogadták az invitálást.
Semmi gond nem lenne azzal, ha a saját házukban tették volna ezt. Ehelyett „szolgálati lakásukba” hívták meg őket, amivel ezeknek a nézeteknek „köztársasági” hátteret adtak. Csupán jó bulit akartak szervezni, és nem is mellékesen a fiatalok táborából rokonszenvezők hadát maguk mellé állítani. Az elnöki tisztséggel ez összeegyeztethetetlen, ráadásul lejáratja az államfői méltóságot – mondják jobboldalról az elnök magatartásának bírálói.
Pedig Emmanuel Macron, nem is régen, középiskolásokkal találkozva épp ezt akarta megvédeni. Egy diák „Manu” megszólítással fordult az államfőhöz. Macrontól ezt a választ kapta: „Neked köztársasági elnök úr vagy esetleg uram. Rendben?!” Erélyesen védelmezte a mundér becsületét, majd az általa elfogadtatott törvény ellen tiltakozó lemezlovassal barátságosan fotózkodott.
Macront pár nappal a buli után Rómában felszentelték tiszteletbeli kanonoknak, ez a történelemből eredő momentum inkább Franciaországnak szól. A liberális sajtó katolikus elhajlással vádolta meg a köztársasági elnököt. A vatikáni látogatáson Macron megerősítette a pápával a migránskérdésben vallott közös álláspontját. A múlt hét eseménye: az uniós csúcs alatt úgy nyilatkozott, hogy kezdi megérteni a V4-eket a bevándorlás ügyében.
Majd a záró sajtóértekezleten „kapott egy kérdést”, hogy mi a véleménye a budapesti francia nagykövet Orbán Viktorról tett kedvező jelentéséről. Macron ekkor hímezett-hámozott, miközben már tudta, hogy ilyen véleményeket nem tűr meg, legyenek azok magánjellegűek vagy hivatalosak, a nagykövetnek mennie kellett. A francia elnök összetett személyiség, nem árt vigyázni vele.