Amerikába belépni nem egyszerű – legalábbis légi úton. A Bevándorlási Hivatal előtt minden járat érkezésekor hosszú sorok kígyóznak, mire a hivatal munkatársai egyesével ellenőrizni tudják a vízumokat, fényképet készítenek, és ujjlenyomatot vesznek. A mexikói határon, autóval érkezve már jóval egyszerűbb a helyzet.
Az Egyesült Államok dél határán dolgozó határőrök a hivatalos adatok szerint állandó kapacitáshiánnyal küzdenek, ezért minden technikai újítást szívesen fogadnak. Jelenleg rendelkezésükre áll többek között radar, száloptika, röntgen és megfigyelő kamerák, de hamarosan az arcfelismerő rendszer is bevezetésre kerül. Az Oak Ridge National Labs kutatói 2016 óta tesztelnek egy szélvédőn keresztül is megfelelő pontossággal dolgozó arcfelismerő programot, az eredmények jók, várhatóan a nyáron hivatalosan is elkezdhetik használni a hatóságok a mexikói–amerikai határon. Az „autós arcfelismerő rendszer” elvileg minden rendellenességet, illetve gyanús személyt kiszűrhet, mivel a kamerák által továbbított arcot összehasonlítja az útlevélképekkel, a vízumjelentkezésekkel és minden kapcsoló adatbázissal.
Az orwelli világnak további lökést adhat, hogy a Facebook virtuális valósággal foglalkozó üzletágának korábbi vezetője, Palmer Luckey, virtuális határt szeretne felépíteni a két ország határán. Luckey új cége, az Anduril számos toronyból, antennákból és szenzorokból álló rendszert rakott össze egy texasi farmon, ahol már tesztelik a hatékonyságot. A rendszer körülbelül három kilométeres távolságban érzékel minden mozgást, amelyet a határőrök virtuális szemüveg segítségével azonosíthatnak, hogy embertől vagy állattól származik.
Jogászok szerint mindkét újítás komoly személyiségi jogi kérdéseket vethet fel, különösen, hogy az arcfelismerés technológiája még gyerekcipőben jár. Figyelmeztetnek például, hogy amikor a walesi rendőrség próbálkozott hasonlóval, a technika a tesztalanyok 92 százalékát azonosította bűnözőként. További probléma, hogy az arcfelismerés kevésbé pontos, ha afroamerikai vagy mexikói származásúakról van szó, illetve más összefüggésben fordultak elő olyan esetek, amikor kifejezetten rasszista módon azonosította félre az alanyokat.
Az elmúlt évek iskolai lövöldözései miatt az amerikai biztonsági cégek összefogtak, és arcfelismerési rendszer kiépítését javasolják. Az indianai tesztiskolában már minden szülőt és diákot ellenőriznek totyogós kortól, hogy kiszűrjék a veszélyesen viselkedőket. Az arcokat névhez, telefonszámhoz és más személyes adathoz kötik. Nem az Egyesült Államok az egyetlen, ahol már diákokon is alkalmaznak arcfelismerő szoftvereket. Kína egyrészt a személyi igazolványok kiváltására használja, másrészt monitorozza, hol tartózkodnak a diákok például iskolaidőben, illetve megfigyeli viselkedésüket és érzelmi állapotukat, hogy azonnali segítséget nyújthasson a rászorulóknak.
Egy párizsi üzleti iskolában pedig a diákok órai figyelmének mérésére használják az arcfelismerést.