Kamerák mindenfelé. Figyelnek bennünket, figyelünk másokat. Olykor tudunk róla, ám gyakorta fogalmunk sincs arról, hogy cégek, hivatalok milyen formában gyűjtenek adatokat. A világ némely pontján egészen extrém mértékű az ellenőrzés. Például Kínában, ahol viselkedésünket, világnézetünket kreditpontokkal értékelik.
A délnyugat-kínai Kujcsou tartományban található Zsenhuaj város 11. számú iskolájának diákjai intelligens egyenruhában járnak. Az ottani oktatási intézmények közül néhány azért támogatja a különleges ruha viselését, mert így könnyedén kideríthetik, hogy merre tartózkodnak diákjaik. „Ha a gyerekek ezt veszik fel, a tanárok pontosan tudják, mikor érkeztek meg, és mikor távoztak az épületből. Nemcsak a tanárok, a szülők is megkapják ezeket az adatokat” – érvelt a nyomkövetés mellett Lin Zong-vu, az iskola igazgatója.
A Global Times kínai portálon megjelent beszámoló szerint az intézményben 2016 őszétől több mint 800 diák intelligens-egyenruhában tanul. Ami vélhetően nem mindenkinek tetszik, hiszen a rendszer kisebb kihágás esetén is riaszt. Például ha a gyerek engedély nélkül elhagyja az iskolát, vagy ha nem az viseli az okosruhát, akinek azt kiosztották. (Az osztálytermek ajtajára arcfelismerő eszközöket tettek, ezek összehasonlítják az intelligensruhát hordó diák arcát a valódi tulajdonoséval.) Az intelligensruha váll részére varrt egy-egy csip 150 Celsius-fokot és akár 500 mosást kibír. Azaz sokáig informál viselője helyéről.
Az egyenruhák azonban adatvédelmi aggályokat is felvetnek, mivel a rendszer az iskolai órákon túl is megtalálhatja a diákokat. „Úgy döntöttünk, hogy a tanítás után nem ellenőrizzük a gyerekek mozgását, de amikor hiányzik a tanuló, például meglógott az intézményből, az egyenruhák segítenek megtalálni” – mondta Lin. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az okosegyenruhák bevezetése óta jelentősen csökkent a hiányzások száma.
Az intelligens-ruhatár másik változataként különleges érzékelőkkel felszerelt sapkákat tesztelnek több kínai kormányzati cégben, illetve a hadseregben. Ezek segítségével figyelik az emberek agyi aktivitását, következtetnek érzelmeikre, hangulatváltozásaikra. A vezeték nélküli szenzorokkal felszerelt sapka által közölt adatokat mesterségesintelligencia-algoritmusok elemzik, amelyek felismerik a munkahelyi feszültségre, stresszre, szorongásra utaló jeleket.
Ennél jóval nagyobb hatású, összetettebb módszer bevezetését tervezi a kínai kormány 2020-tól. A társadalmi kreditrendszernek nevezett koncepció előnyöket ad az ottani politikai rezsim céljaival maximálisan egyetértőknek, ellenben megszenvednek a hivatalos gondolatokkal szembeni kritikusok. Mesterséges intelligencia által vezérelt megannyi kamera figyeli és elemzi az emberek utcai viselkedését, de a közösségimédia-felületek megfigyelése is idetartozik. A rendszer kiértékeli, hogy az adott ember mennyire viselkedik az elvárt módon, és ennek fényében ad vagy von meg különböző lehetőségeket. Minél magasabb valakinek a pontszáma, annál több előnyhöz jut.
A kormány mind az 1,3 milliárd állampolgárát figyelné, és megítélné magatartása és tevékenysége alapján. A brit The Independent szerint a rendszer célja, hogy a megbízhatatlannak minősített embereket, szervezeteket kordában tartsák. A koncepció kulcsfontosságú elemeként a vétkezők adatait rendszeresen közzéteszik. Akik megsértik a törvényt, vagy más formában vétenek a szabályok ellen, nagy árat fizetnek tetteikért. A jelenleg tesztüzemben működő társadalmi kreditrendszer hatására kínai állampolgárok millióinak blokkolták már repülő- vagy vonatjegyfoglalását.
A korábban említett kínai sajtóorgánum, a Global Times szerint 2018 májusától 11,14 millió ember repülőjegy-foglalását utasították el, míg 4,25 millió kínai nagy sebességű vonatra nem válthatott jegyet. A Channel NewsAsia pedig arról számolt be, hogy hárommillió ember hiába próbálna első osztályú vonatjegyet venni, a rendszer letiltja ezt a lehetőséget. Hou Jun-csun, az államtanács fejlesztési, kutatási központjának korábbi igazgatóhelyettese szerint a cél az volt, hogy a diszkriminált emberek újragondolják életüket. Amikor a társadalmi kreditrendszer terveit 2014-ben bejelentették, a kormány azt mondta, a cél az volt, hogy „széles körű egyetértést alakítson ki az egész társadalomban azzal kapcsolatban, hogy a szabályok betartása dicsőséges és azok megszegése szégyenteljes dolog”.
A társadalmi kreditrendszer egyik kísérleti helyszíne a Sanghajtól délnyugatra található Hangcsou. Itt többletpont jár véradásért és önkéntes munkáért, míg pontlevonással büntetik a közlekedési törvények megsértőit, de a pult alóli árusításért is hasonló szankciót szabnak ki. Hasonló fenyegeti azt, aki álhírt oszt meg a neten, ha túl sok videójátékot vásárol, vagy ha tiltott helyen dohányzik. Hogy pontosan milyen büntetést kaphatnak a renitensek, nem tudni, de az utazási lehetőségek nehezítése mellett az internet sebességének korlátozása, a vétkező egyének (vagy gyermekeik) jó iskolákhoz való hozzáférésének csökkentése is szóba jöhet. Bizonyos munkaköröket nem tölthetnek be, egyes szállodákban nem foglalhatnak szobát, sőt a háziállat tartását is megtilthatják nekik.
Ha arra gondolunk, hogy ez velünk nem történhet meg, tévedünk. Megtörténik, csak másképp. A The New York Times a Facebook több száz szabadalmát vizsgálta meg, és arra a következtetésre jutott – szemlézett az sg.hu –, hogy az óriáscég gyakorlatilag az emberek életének minden pillanatát kielemzi. A mobil felénk néző kamerája alapján azonosítják hangulatunkat, például hogy unatkozunk-e a posztok pörgetése közben, más szabadalmak segítik annak megállapítását, hogy ki hol tartózkodik éppen, milyen a kapcsolati státusza, kivel tölti az idejét, és milyen márkákról vagy politikusokról beszél. A reklám a Facebook üzleti modelljének alapja, bevételének 99 százaléka ebből származik, ezért a cég mindent megtesz, hogy a reklámok minél hatékonyabban célba érjenek.
Azaz tartózkodási helyünktől függetlenül figyelnek bennünket. Mobilokról, számítógépekről, utcai kamerákról, bármiről.