Európában a politikai viták jelentős része szól ma az iszlám szerepéről. Vannak, akik úgy vélik, hogy a modern kori társadalmak nélkülözhetetlen velejárója a kulturális és vallási sokszínűség, míg mások hallani sem akarnak a fizikai és mentális kapunyitásról. Egy biztos: a jelenlegi demográfiai mutatók mellett az iszlám és hívei még jó ideig velünk maradnak, sőt egyes európai országokban a maguk oldalára billentik az etnikai/vallási mérleget.
A Pew Research amerikai kutatóintézet nemrég három forgatókönyvet vázolt fel a kontinens jövőbeli összetételére vonatkozóan. Az első
– meglehetősen valószínűtlen – esetben az Európába történő bevándorlás megszűnik, a második forgatókönyv átlagos migrációs mutatókkal számol, míg a harmadik vizsgálat újabb tömeges bevándorlási hullámokból indul ki.
Az adatok magukért beszélnek: az Európában élő muszlimok jelenlegi, 4,9 százalékos aránya (25,8 millió) 2050-re még a teljes migránsstop esetében is 7,4 százalékra, azaz 35,8 millió főre növekszik!
A második esetben, normális mértékű bevándorlás esetén több mint duplájára nő a muszlim népesség, és 2050-ben 57,9 millió iszlámhívő él majd a kontinensen! Amennyiben a 2015-ös migrációs válság megismétlődik, és újra milliók vándorolnak be a Közel-Keletről, pár évtizeden belül Európának több mint 75 millió muszlim lakosa lesz.
Az amerikai kutatók a megdöbbentő tendenciákkal kapcsolatban felhívták a figyelmet arra is, hogy a nem muszlim európai lakosság mindhárom esetben szükségszerűen csökkenni fog. A leginkább szembetűnő változás a zéró migrációs esetben megy végbe, és 2050-re „csak” 445,9 millió európai marad. Összehasonlításképp a menekülthullámot vázoló forgatókönyv 463 millió nem muszlimmal számol.
Bármennyire rémisztő is az adatrengeteg, az átfogó felmérés egy másik fontos következtetése, hogy a muszlimok millióinak beáramlását Európa multikulturális államai sokkal inkább megszenvedhetik. Talán nem meglepő, hogy a nyitott határok politikáját megidéző Németország lehet az egyik nagy vesztes: újabb bevándorlási hullám esetén az ország lakosságának húsz százaléka (közel 17,5 millió fő) lehet iszlámhívő, míg a bevándorlásstop is hasonlóan nagy, közel kilencszázalékos (hatmillió fős) iszlám hitű lakosságot vetít előre.
A menekültimport az ország megannyi településén járt már negatív következményekkel: az európai sajtó nemrég a százezres lakosságú Cottbusról cikkezett, ahol a kialakuló társadalmi feszültségek miatt a városvezetés kénytelen volt beszüntetni a menedékkérők átvételét. A Berlintől 120 kilométerre fekvő kisvárost korábban a menekültválság egyik sikertörténeteként emlegették, hiszen önszántából háromezer migránst fogadott be. A Cottbusban élő, több mint 140 szélsőjobboldali személy azonban rossz néven vette az érkezésüket, így kisebb-nagyobb összecsapások alakultak ki köztük és a bevándorlók között.
Hasonló feszültségek tapasztalhatók Svédországban, amely a menekültek másik kedvelt úti céljaként szintén előkelő helyen szerepel a Pew Research kutatásában: a közel tízmilliós ország a migráció megszűnése esetén több mint 1,1 millió muszlimnak ad majd otthont, míg a jelenlegi bevándorlási tendenciák fennmaradásával a lakosság több mint húsz százaléka lehet muzulmán. Ezzel hivatalosan is a skandináv állam a tömeges bevándorlás legnagyobb veszélyeztetettje.
Az újabb bevándorlási hullám esetén Svédország lakóinak majdnem harmada, a népesség több mint harminc százaléka követi majd az iszlám előírásait. A svédeket sem kímélik a németekéhez hasonló atrocitások: a nemzetközi sajtó a migrációs válság csúcsán arról cikkezett, hogy Stockholm külkerületeiben szélsőségesekből álló, önbíráskodó csoportok alakultak ki, amelyek célzottan bevándorlókat akartak megtámadni és elijeszteni.
Egyes források szerint a helyiek és migránsok közötti bandaháború egyenes következménye volt a 22 éves Alexandra Mezher meggyilkolásának, akit Mölndal egy befogadóállomásán szúrt halálra egy migráns. Mölndalról később úgy írt a sajtó: a város, amelyet tönkretett a bevándorlás.
A nyugat- és észak-európai elrettentő példák közepette magától értetődik a kérdés: mi lesz a bevándorlásstopot hirdető közép- és kelet-európai államok sorsa, hogyan alakulnak majd ezeknek az országoknak a demográfiai mutatói a bevándorlás következtében?
Magyarország esetében a Pew Research kutatói az európai átlagnál jóval alacsonyabb muszlim lakosságot vetítenek előre, bár a visegrádi államok közül hazánk jövőbeli összetétele változhat a legnagyobb mértékben. Amennyiben a migrációs válság megismétlődik, a magyar lakosság 4,5 százaléka, tehát közel négyszázezer ember lehet majd iszlámhívő.
A jelenlegi bevándorlási tendenciák mellett 2050-re szintén több mint százezer muszlim élhet hazánk területén, míg a teljes migránsstop 0,4 százalékos, tehát mindössze harmincezer főt számláló muzulmán kisebbséget hozhat. A V4-ek közül Szlovákia van a legszerencsésebb helyzetben: északi szomszédunk még egy újabb migrációs válság következményeként is csak 0,7 százalékos muszlim kisebbséggel rendelkezne, a szélsőséges, nulla migránst számláló esetben pedig még ennél is elenyészőbb, 0,1 százalékot tennének ki az iszlám szlovákiai hívei.
Az amerikai szakértők az adatokkal kapcsolatban azt is elmondták, hogy a migrációtól függetlenül, természetes okokból is növekedhet az európai muszlimok száma.
Ennek oka bizonyára sokak számára ismert: az iszlám hívei tradicionálisan nagyobb családokat alapítanak, mint más vallások követői: az európai muszlimok 2,6-es termékenységi arányszámával szemben a nem muszlim polgárok 1,6-es gyermekszámmal rendelkeznek. Ebből az is következik, hogy az iszlám hívei jelentősen fiatalabbak is. A Pew Research adatai szerint a kontinensen élő muszlimok 27 százaléka 15 év alatti, míg az európaiak körében mindössze 15 százalék tartozik ebbe a kategóriába.