A 2018-as müncheni biztonságpolitikai konferencia bővelkedett a meglepetésekben. A világ vezetői bár ugyanúgy jelen voltak, mint korábban, de Németországnak, Európa vezető hatalmának csak ügyvezető kormánya van, és alapjaiban változott és változik meg a nemzetközi rendszer.
A Brexit kérdése, úgy néz ki, hogy végre végleg eldőlt, és ennek hatásait Európára és főleg Németországra most már elemezni kell. E folyamatnak milyen következményei lesznek a kormányzásra és a gazdaságra Berlinben és Európa egyéb részeiben? Mit fog profitálni ebből a felértékelődött Franciaország?
Európában új politikai folyamat vette kezdetét. A fő vonaltól először Magyarország tért el. Mára egyre több ország követi a példát. Legutóbb Ausztria. Most vált először nyilvánvalóvá, hogy a gazdaságnak mintegy 3-5 százalékos közvetlen hatása van a választások eredményeire. Figyelembe véve, hogy a legtöbb országban a választási eredmények szorosak, ez a relatíve kis százalék eldöntheti vagy legalábbis komolyan befolyásolhatja a végeredményeket.
Jó pár országban elkezdődött a fiatalítás. Az új nemzedék máshogy lát helyzeteket, mint a megelőző. E folyamatban lemaradt Németország, ahol egyik nagy pártnál sem ment végbe a fiatalítás.
Folytatódott a privát szektorok gyors térhódítása Kínában és Indiában. A két ország döntő különbsége az, hogy Peking e folyamatot mindmáig képes volt kézben tartani és irányítani, India azonban nem. Bő száz évvel ezelőtt Németország kereste helyét, szerepét a világban, ma ugyanezt teszi Kína és India is. Indiában, a világ egyik legszegényebb országában óriási tőkefelesleg van, míg Kína nagy összegekkel ruház be Afrikába, és egyre nagyobb az érdeklődése Európa iránt. Ilyen többek között a görögországi beruházása is.
A mai valóban bonyolult világhelyzetben jelentősen csökkent az ateisták száma. Főleg a fiatalok körében terjed a vallásosság. A vallásuk miatt meggyilkolt emberek nyolcvan százaléka keresztény.
A muzulmán áldozatok döntő részét muzulmánok gyilkolják meg. Ez a síita–szunnita ellentét következménye.
A világban a régi demokráciafelfogás elavult, de általánosan elfogadott új nézet mindmáig nem alakult ki.
A müncheni biztonságpolitikai fórumot Von Kleist, egy német arisztokrata hozta létre 1962-ben. Alapvető célja a harmadik világháború elhárítása volt. Von Kleist részt vett a Stauffenberg vezette Hitler elleni összeesküvésben, és úgy érezte, hogy életcélja és hivatása mindent megtenni egy újabb világháború ellen. Az általa szervezett és vezetett konferenciákon mindenki részt vett, aki számított. Nyugatról és keletről, északról és délről. Amerikai és szovjet, majd orosz vezetés, Európa legfontosabb emberei és számos vezető a harmadik világból.
A konferenciát München legelőkelőbb szállodájában, a Bayerischer Hofban rendezik, és a költségeit a német állam fedezi. 1962-től 1997-ig Von Kleist elnökölt, utána Kohl biztonságpolitikai főtanácsadója, Teltschik. Ő 2009-ben vonult vissza. Az idei konferencián négyperces interjút adott. Ennek lényege, hogy más a nyugat-európai, illetve más a közép- és kelet-európai fejlődés. Előbbi államok hajlandóak lemondani függetlenségük egy részéről az egyesített Európa javára, utóbbiak, amelyek az elmúlt évtizedekben nyerték vissza a függetlenségüket a volt Szovjetuniótól, erre nem hajlandóak. Látnoki szavak.
Ischinger, a volt német külügyi államtitkár elnököl 2009-től. Idén megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Szovjetunió szétesése óta nem volt olyan feszült a nemzetközi helyzet, mint most. Minden évben van a konferenciának egy központi témája. 2015-ben Ukrajna, 2016-ban a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok, 2017-ben a mai világrend, idén a konferencia mottója „béke a dialóguson keresztül” volt.
Lényeges elem, hogy mindenki szabadon fejtheti ki a véleményét. Nem kell határozatot hozni, a cél a párbeszéd. Idén kiemelten foglalkoztak a résztvevők Ázsia felértékelődésével és részint ezzel kapcsolatban az USA politikájával, a feszültséggócokkal, ennek keretében Szíriával, Észak-Koreával. Az USA politikájában kiemelték, hogy Trump az együttműködés helyett a versenyeztetést állította a politika középpontjába.
A beszédek közül érdekes volt a NATO főtitkárának, Stoltenbergnek a hozzászólása. Kiemelte, hogy a tagállamok hajtsák végre a költségvetéseikből a két százalék katonai kiadás kötelezettségét, és az Európai Unió ne akarjon a NATO, ezen belül az USA konkurense lenni, csak annak kiegészítője lehet.
Von der Leyen német védelmi miniszter ennek ellenkezőjéről beszélt: a közös európai célokat említette mint súlyponti elemet. Kiemelte, hogy ő 2014 óta vesz részt a konferencián. Akkor az volt a cél, hogy Németország vállaljon nagyobb felelősséget a nemzetközi rendszerben. Ma, hangsúlyozta a védelmi miniszter, politikai akarat kell a politikai és katonai együttműködéshez az Európai Unióban. Beszédének egyik leglényegesebb eleme volt, hogy katonailag legyőztük az Iszlám Államot, de nem teremtettük meg a térség stabilitását. Együtt kell hogy megjelenjen a védelem és a fejlesztési politika.
A miniszter kiemelte, hogy az ukrán válság hatására az USA növelte csapatai létszámát Közép- és Kelet-Európában. Kérte, hogy a jövőben egyeztessen az USA és Európa. A globális kihívásokat egy példán elemezte: jelenleg az átlagéletkor az Európai Unióban 43 év, az USA-ban 48 év, Nigerben 14 év.
Juncker beszédének központi eleme volt, hogy Európa katonailag messze le van maradva az USA mögött. Az EU-ban 17 harckocsitípus van, az USA-ban egy. Az EU-ban 170 fegyvertípus van, az USA-ban 30. Ugyanez az arány a repülőgépek esetében: húsz a hathoz.
A beszéd leglényegesebb eleme az volt, hogy a jövőben az EU-ban ne kelljen semmiben egyhangú döntést hozni, legyen elég a minősített többség, és addig ne kerülhessen be új tagállam a Balkánról, amíg nem rendezik határellentéteiket. A negatív példa a horvát–szlovén határvita. Gabriel német külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy az EU vegetáriánus, míg a többi globális játékos húszabáló.
Magyarul, ha az EU nem változtat politikáján, eltűnhet a nagyhatalmak közül. Percekig dicsérte az USA-t csak azért, hogy utána bírálhassa Washington Irán-politikáját, és kijelenthesse, hogy hosszú távú stratégiája csak Kínának van, és kérhesse, hogy ne gyengítse az EU-t se Oroszország, se Kína, se az USA. A Kohl kancellár által meghirdetett szemmagasság politikáját kérte az USA-tól, vagyis, hogy ne legyen alá- és fölérendelés, legyenek a hatalmak egymás mellett. Gabriel javasolta az Oroszországgal szembeni szankciók fokozatos felfüggesztését is. Ebből óriási vita alakult ki.
Mivel Merkel nem vett részt a konferencián, így nem jött el Macron sem. A konferencia keretében sor került orosz–ukrán külügyminiszteri tárgyalásra. Először vett részt a müncheni fórumon izraeli miniszterelnök, és került sor éles verbális összecsapásra Izrael és Irán között.
A török delegáció el akarta fogatni a szállodában a Zöld párt eddigi török származású vezetőjét, mondván, hogy az terrorista, a kérést a németek megmosolyogták. A konferencián is látványossá váltak az amerikai–török nézetkülönbségek Szíriáról és a kurd kérdésről. A konferencia véget ért, és a dolgok mennek tovább. Von Kleist elérte célját. Van évi rendszeres találkozó, és elkerültük a világháborút.