A vírus először 1957-ben jelent meg Európában, akkor Portugáliában és Spanyolországban találtak afrikai sertéspestissel fertőzött állatokat. A két országban csak az 1990-es évek közepére sikerült felszámolni a kórt. Ezt követően 2007-ben tört ki járvány, ezúttal Grúziában. Feltételezések szerint a Dél-Afrikából származó vírustörzs emberi közvetítéssel került a Kaukázusba, s kezdte irtani a grúz vaddisznókat.
Innen indult tovább az egykori Szovjetunió tagállamaiba – 2017 őszére a balti államok vaddisznóállományának nagy részét megfertőzte. Közben megjelent Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Ukrajnában is. (A tapasztalatok szerint a kórokozó természetes úton évente nagyjából 150 kilométert tesz meg, ugyanakkor humán segítséggel gyakorlatilag minden távolságot le tud győzni.)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) augusztusi tájékoztatása szerint Ukrajnában a Duna-delta és Odessza környékén, a fehérorosz határ nyugati részén, valamint az ország középső területein is tombol a kór.
Lengyelországban több mint 1500 vaddisznóban és 53 házi sertésben mutatták ki addig a vírust. Lettországban és Litvániában másfél ezernél több esetet regisztráltak, az utóbbi államban a házisertés-állományban is terjed a vírus. Észtországban kétszáz vaddisznóban mutatták ki a kórokozót.
Romániában a legsúlyosabb a helyzet, ahol augusztus végén már 350 ezer állatot kellett elpusztítani. A kór több tízmillió euró kárt okozott, több ezren vesztették el a munkahelyüket. Az ország délkeleti részén lévő állatfarmok gyakorlatilag megsemmisítésre vannak ítélve – írta meg a maszol.ro. Brăila megye egyik farmján hozzávetőleg 140 ezer, egy másikban 35 ezer házi sertést támadott meg a vírus. Az ottani állategészségügyi hatóság feltételezése szerint a járvány a Dunán keresztül terjedt el a megyében. A folyóban korábban döglött disznókat találtak, amelyeket vélhetően olyan felelőtlen állampolgárok dobtak a vízbe, akiknek állatait szintén megtámadta a halálos kórokozó.
Disznóláz
Magyarországra 2018 tavaszán érkezett a gyilkos vírus. Április végén Heves megyében, májusban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, október elején a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcal határában, múlt vasárnap pedig a Nógrád megyei Mátrakeresztes mellett mutatták ki. Utóbbi esetben a korábban elrendelt állománygyérítés során kilőtt egészséges(nek látszó) vaddisznóból izolálta azt a Nébih laboratóriuma.
Az országos főállatorvos az afrikai sertéspestis miatt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ötven települést nyilvánított ideiglenesen vagy különösen fertőzött területté, és vezetett be korlátozásokat – írta meg az Észak-Magyarország. A lap szerint a Cigándi, a Miskolci, a Sárospataki, a Tokaji, a Szerencsi, a Tiszaújvárosi, a Gönci és a Szikszói járás települései érintettek.
A kór a házi sertések és a vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzéssel járó betegsége. A vírusra jellemző, hogy ellenálló képessége a környezeti hatásokkal szemben igen nagy, nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés- vagy vaddisznóhullában hónapokig fertőzőképes marad. A betegség különös veszélye, hogy az élő sertések vagy az azokból készített termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén igen gyorsan terjed. A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3–15) nappal alakulnak ki, és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (negyven Celsius-fok feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, esetenként hánynak, és hasmenésük van.
A vemhes kocák elvetélhetnek. A fertőzött állatok kilencven százaléka három–öt napon belül elpusztul, azonban egy állományon belül egyszerre az állatoknak csak nagyjából 10-15 százaléka fertőződik meg. A szakemberek szerint rövid idő alatt viszonylag kevés esetre kell számítani, viszont a járvány akár harminc évig is eltarthat. Lassan fél éve volt az első eset hazánkban, azóta 48 vaddisznónál állapították meg a betegséget.
Árokparti tetemek
– Személyesen nem láttam ilyen kórban elhullott állat tetemét, de ismerek hivatásos vadászokat, akik találkoztak ilyen példánnyal – mondja Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, aki megtapasztalt már egy-két érdekes dolgot 44 éves vadászmúltja alatt. Mivel külső nyomok alapján nem biztos, hogy egyértelműen beazonosítható, miben pusztult el az állat, ehhez laboratóriumi vizsgálat kell. Ha egy vadász elhullott vaddisznót talál, jelentenie kell a járási hivatalnak, majd elindul a hatósági munka.
A vírus csak direkt kontaktussal terjed, ami azt jelenti, hogy az egészséges állatnak fertőzött állattal vagy a vírussal szennyezett anyaggal kell közvetlenül érintkeznie – tájékoztatott a Nébih illetékese. Erre példa, ha fertőzött vaddisznó találkozik házi sertéssel, vagy elhullott vaddisznó maradványai kerülnek be gazdaságba, esetleg fertőzött állat vérével, bélsarával, vizeletével szennyezett eszközzel, ruházattal, takarmánnyal is behurcolható a kór a házisertés-gazdaságba.
Ez a fertőződés természetesen visszafelé is igaz azokon a területeken, ahol házi sertésben már megállapították a fertőzést. Lengyelországban például igazoltak olyan eseteket, ahol valószínűleg elhullott házi sertésektől fertőződtek vaddisznók. Erre akkor van esély, ha felelőtlen állattartók illegálisan próbálnak az elhullott sertéseiktől megszabadulni – például árokparton dobják ki a tetemeket.
Hazai házi sertésben eddig nem találtak ASP-t. Így a hazai alapanyagból előállított sertéshús, sertéshúskészítmények biztonságosak. Ez igaz az EU bármely országában legálisan készített élelmiszerekre is. Azonban például Romániában illegálisan előállított és Magyarországra becsempészett élelmiszerekkel nem kizárt, hogy akár az afrikai sertéspestist is behurcolják – figyelmeztet a Nébih. Ezért is nagyon fontos, hogy csak legálisan forgalmazott élelmiszert vásároljunk, és az alól a sertéshús sem kivétel!
Az ASP nem gyógyítható betegség. Nincs olyan hatóanyag, amellyel a fertőződött, beteg állatot meg lehetne gyógyítani. A vírusos betegségek ellen alapvetően vakcinákkal lehet védekezni, az ASP ellen azonban még nem áll rendelkezésre vakcina. Jelenleg csak az Európai Unióban három különböző projektnek is az a célja, hogy megtalálják az ellenszert. Oroszországban és az USA-ban is folynak kutatások. Jelenlegi tudásunk szerint – felelte kérdésünkre a Nébih – az elkövetkező tíz évben nem várható hatékony vakcina előállítása. Megnyugtató viszont, hogy a vírus emberre semmilyen veszélyt nem jelent.
A hazai hatóságok próbálják kordában tartani a kórokozót. A fertőzés szempontjából magas kockázatúnak minősített területen aktívan keresik az elhullott vaddisznókat, mind az elhullott, mind a kilőtt vaddisznóknál minden esetben laboratóriumi vizsgálatot végeznek, majd megsemmisítik a tetemeket. A közepes kockázatú területeken is fokozzák a kocák és malacok kilövését. Az alacsony kockázatúnak minősített területeken a megtalált vaddisznótetemek laboratóriumi vizsgálata és összegyűjtése, majd ártalmatlanítása a feladat. Az ilyen helyen kilőtt példányokat egészen addig hűtőben kell tárolni, amíg kiderül, hogy fertőzöttek-e, vagy sem.
Dupla kerítés
A legnagyobb veszélyben a mangalicaállomány volt, hiszen számos gazdálkodó szabadon tartotta állatait. Ennek vége, mindenki karámok mögé terelte mangalicáit. A vaddisznófarmok körül is dupla kerítést kellett építeni. Szigorúan előírják, hogy a házi sertések csak úgy tarthatók, ha azok vaddisznóval nem tudnak érintkezni, és az elhullott házi sertéseket is vizsgálni kell.
– Mi annyit tehetünk, hogy lassítjuk a kór terjedését. Egyik megoldás a gyérítés, amelyre egyébként is szükség lenne, hiszen a szakma szerint a hazai törzsállomány 150 ezer körül van, miközben 80 ezer lenne az ideális. Az utóbbi időben a hazai és külföldi vadászok évente 150-160 ezer vaddisznót lőttek ki. Ennek ellenére nem sikerült a létszámot csökkenteni, pedig a járvány mérséklésében ez az egyik fontos tényező – tájékoztat a fővadász, aki szerint, ha egy kondában beteg állatot találnak, akkor lehetőleg az egész csoportot ki kell lőni.
Pechtol János dicséri az állami intézkedéseket, a hatósági munkát, mert fontosnak tartja, hogy minél kisebb legyen a vadgazdálkodók kára. Ezt a célt szolgálja, hogy a megsemmisített állatok után kártérítés jár. A legfeljebb húszkilós malac 25 ezer forintot, az ötven kilónál nehezebb koca 60 ezer forintot, az ASP-vel fertőzött területen elejtett vadkan 100 ezer forintot ér.
Hazánkban 65 ezer hazai és 25-28 ezer külföldi vadász pufogtat minden évben. Ők szabályozzák az állományt. Ha nem lőnék ki évente a korábban említett 150-160 ezer vaddisznót, Pechtol János szerint „megettek volna bennünket a vadak”. A lepuffantott állatok jelentős részét a vadkereskedők vették át, de a vírus új helyzetet teremtett. A cégek a fertőzött területről származó egészséges vadhúst sem szállíthatják ki az országból, miközben belföldi fogyasztásra felhasználható az. Van olyan üzem, amelyik a közepes kockázatú területekről származó vaddisznóhúst sem veszi át.
Eddig Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében került elő vírussal fertőzött vaddisznó. Megakadályozható, hogy a kórokozó átkeljen a Dunán? A védegylet ügyvezető elnöke borúlátó. Az eddigi tapasztalatok és a külföldi példák azt valószínűsítik, hogy a vírus hamarosan az egész országban megjelenik.
– Mindent megteszünk, betartjuk a hazai és az uniós előírásokat, de a jogszabályokat a kórokozók nem ismerik. Azt kell megakadályozni, hogy a vírus a házi sertésekre is átterjedjen. Szerencsére ezt eddig sikerült elkerülni – összegez Pechtol János, aki nem hiszi, hogy a kórokozó kipusztítja a hazai vaddisznó-populációt, de az biztos, hogy csökken a létszám. Aki eddig öt-tíz vadászat után kapott puskavégre egy vaddisznót, az várhatóan csak minden harmincadik portyája után büszkélkedhet majd ilyen vad elejtésével.