Január elején megugrik a #newyearnewme hashtagek száma a Twitteren és az Instagramon. Az internet népe lelkesen osztja meg újragondolt étkezéseit, vagy tölt fel magáról a fitneszteremben izzadós képeket, amelyek mellé mindenképp jár valamilyen étrend-kiegészítő is. Az életmód-tanácsadóknál nagyüzem van, mindenki fogyni, szépülni szeretne, az egészségipar pedig szerek garmadáját kínálja, hogy ezt minél gyorsabban és hatékonyabban el lehessen érni. Mire aztán hatniuk kellene, általában lelohad a fogyási kedv, a szürke hétköznapokban megkopik az újévi fogadalom, így nem tűnik fel, hogy a csodaszerek semmit sem használtak. A rosszabb eset, ha a kiváló módszerek egészségkárosodást okoznak.
– Olyan világban élünk, amely az élet minden területén kétségbeesetten keresi a gyors megoldásokat, a vágyaink azonnali kielégítését, ezért küzd sok ember a jojóeffektustól (lefogy-újrahízik-lefogy) terhelt folyamatos diétázással – magyarázza Karina Melvin pszichológus.
Ráadásul miközben egyre több tudományos ismerettel rendelkezünk, a biológiaoktatás középiskolai színvonala egyre alacsonyabb szintű, így a tudományos ismeretek egyre bonyolultabbnak tűnnek a többség számára, akik ezért könnyen fogékonnyá váltak a fél- vagy áltudományos ismeretekre. Az egyik kedvenc terápia a lúgosítás. Az elmélet hívei általában kígyót-békát kiabálnak a cáfolókra a különféle netes fórumokon, és többnyire azzal fejezik ki legnagyobb ellenszenvüket, hogy kijelentik, az illető azért nem hisz a lúgosításban, mert „el van savasodva”. Robert és Shelley Young 2007-ben robbant be a köztudatba A pH-csoda című művel, amelyben kijelentik, hogy a megfelelő étkezéssel minden betegség elkerülhető, és sokkal jobb életminőség teremthető. A lényeg, hogy lúgos ételeket kell fogyasztani, amelyek megelőzik, hogy a savas környezetben szaporodjanak például a rákos sejtek.
A probléma csak az, hogy étkezéssel igen nehéz befolyásolni a vér pH-ját. Ahogy a szakértők mondják, az emberi test nem egy lombik, amelybe, ha másmilyen anyagot töltök, akkor másmilyen gáz, folyadék stb. keletkezik.
A számos pufferrendszer miatt a vér pH-ja nagyon szűk tartományban mozog (7,33–7,43). Ha elsavasodik, az valóban probléma, pH 7,35 alatt már panaszok jelentkeznek, 7,2 alatt pedig súlyos, akár halált okozó következmények, így keringési rendellenességek vagy tudatzavar alakulhatnak ki. Ám a lúgos vér se jó, pánikroham esetén például a sóhajtozás és a levegő után kapkodás a tüdőn keresztül kimossa a szén-dioxidot a szervezetből, ami a szénsav szintváltozása miatt lúgosabb pH-t eredményez.
Az emésztőrendszer a gyomortól lefelé lassan lúgossá válik, ám a táplálék először az 1,3-es pH-jú gyomorsavval találkozik. Kémikusok kiszámolták, hogy egy liter nagyon egészségesnek mondott lúgosító ásványvíz nyolc csepp gyomorsavat közömbösít, amelyből az egészséges szervezet kettő-négy litert termel naponta.
A helyzet azonban nem csak papíron súlyos. A lúgosításnak alapvetően három szintje van. Az első egyfajta diéta betartása. Már itt is vannak bizonyos problémák, mert egyesek szerint sok gyümölcsöt és zöldséget kell enni, mert azok többnyire lúgos kémhatásúak (kivéve a citrom, ami ugyan savas, de mégis lúgosít), mások viszont kifejezetten tiltják a gyümölcsfogyasztást. Megegyeznek viszont, hogy csökkenteni kell a szénhidrátbevitelt, a tejtermékeket és a húsokat. A második szint a szájon át szedhető lúgosító cseppek, amelyek tömény lúgot tartalmaznak, és a harmadik szint az infúzióban beadott szódabikarbóna. Ebbe is haltak már bele néhányan. Tullio Simoncini olasz orvost emberölés vádjával állították bíróság elé, mert így kezelte betegeit, és többen nem élték túl, köztük olyanok is, akiket meg lehetett volna menteni kemoterápiával.
A lúgosítás folyamatos csapást mér a pénztárcánkra a különféle étrend-kiegészítők és a háromszoros áron kapható vizek által. A méregtelenítés viszont egyszeri kiadás: 84 ezer forint helyett 68 ezer forintért már el is vihető a kizárólagos akcióban kapható csodamasina, amely megszabadít a modern kor, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt a sejtekben, ízületekben, erek falán felhalmozódott mérgektől. Hogy ezek pontosan micsodák, arról nem szól a fáma, de számos betegségért felelősek, mint stressz, fáradékonyság, bőr- és bél-, vese és májproblémák, aranyér, gombás fertőzések.
A csodakészülék valójában elektrolízist végez. Az oldat áram hatására alkotóelemeire bomlik, hidrogén, hidroxid és vasionok keletkeznek, ahol az utóbbi kettő szintén reakcióba lép, így még sötétebbé válhat a víz. A szín egyébként a sómennyiség, a víz összetétele, a fürdő időtartama, illetve az elektróda kopottsága nyomán is eltérhet.
Némileg olcsóbb megoldás, ha a méregtelenítés léböjtkúrával vagy beöntéssel történik. Zacher Gábor toxikológus ugyanakkor csak „unatkozó szépasszonyoknak” aposztrofálja azokat, akik bedőlnek a hasonló kezeléseknek. A kúrák gyakran okoznak kiszáradást, mivel alapjuk a vízhajtás. Ez pozitívnak tűnhet, hiszen súlycsökkenést okoz, ám számos fontos nyomelemet is veszít a szervezet, amelyek hiánya különböző zavarokat idézhet elő. Ezeket a problémákat aztán mesterséges anyagbevitellel kezelnénk, amelynek ismét a pénztárcánk issza meg a levét. Zacher Gábor szerint ugyanis a speciális gyógyszerek, veszélyes anyagokkal való munka vagy fagyálló direkt megivása nélkül a normális szervezetben nem gyűlnek fel semmilyen méreganyagok.
A mérgekhez hasonlóan antioxidánsok is varázsszóvá váltak az elmúlt években. Áltudományos körökben ezek olyan anyagok, amelyek megkötik az egy vagy több párosítatlan elektronnal rendelkező részecskéket, így azok nem tudnak más molekulákkal kölcsönhatásba lépni. Ezzel számos betegség előzhető meg. A kúrához sok gyümölcs és zöld tea fogyasztása szükséges, de különösen különféle bogyóké, amelyek antioxidánsban gazdagok. Azonban a legtöbb antioxidáns vitaminkészítmény tesztje negatív eredményeket hozott a tudományos ellenőrzések során.
Az egészségmánia miatt viszont egyre nyitottabbak vagyunk a mesterséges anyagok iránt, nemcsak étrend-kiegészítőket szedünk, de a sok „egyél vajat”, „ne egyél vajat”, „a tej egészséges”, „a tej egészségtelen” tanács közepette egyre inkább bízunk a szintetikusan előállított anyagokban, mint a természetesekben. A közhiedelem például szajkózza, hogy a rendes fehér cukor egészségtelen. Túlzott fogyasztása valóban az, de a helyette ajánlott xilit semmivel sem jobb, csak legalább mesterséges anyag is.
Az egészségipar évente milliárdos bevételt termel, így a gyártóknak nem érdekük, hogy a fonákságokra felhívják a figyelmet. A fogyasztóvédelem rendszeresen foglalkozik a fals információkból származó bejelentésekkel, de szakértők szerint elég lenne, ha a középiskolai tananyagot a diákok összekötnék a való élettel.