Minden tudományágnak, illetve azok képviselőinek alapvető feladatuk az utánpótlás kinevelése. A közoktatásban elsősorban különböző versenyek, pályázatok meghirdetésével történik meg ez: OKTV-kkel és a Tudományos Diákkörök Kárpát-medencei Konferenciáival (Tudok), és még sorolhatnánk – a regionális megméretésekről nem is beszélve. És éppen most zárult le az Anyanyelvápolók Szövetsége által kiírt diáknyelvi pályázat.
Az egyik hallgató a tanév végén nagy örömömre azzal keresett meg, hogy mentoráljam, segítsem egy pályamű elkészítésben. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghirdetett 9. Ifjúsági Bolyai Pályázat célja – a felhívás szerint – a köznevelésben, illetve a felsőoktatásban tanuló, a tudomány művelése iránt elkötelezett és meghatározott témában elmélyedni képes tehetséges tanulók támogatása és munkájuk elismerése.
A középiskolásoknak a következő témában kell pályázati művet benyújtaniuk: A magyar szenvedő szerkezet átalakulása: szenvedő szerkezetek Károli Gáspár Biblia-fordításában és a Revideált Károli Bibliában. Az egyetemisták pedig a következő címmel írhatnak pályamunkát: Disztributivitás a magyarban. A szándék nagyszerű, azonban van egy bökkenő. Ez utóbbi esetében mindkét ajánlott szakirodalmi forrás angol nyelvű.
Hogyan pályázzanak azok a hallgatók, akik nem tudnak angolul, és ha tudnak is, biztos-e az, hogy a nyelvészeti szaknyelvet kifogástalanul tudják értelmezni, felhasználni? Nem lehetett volna olyan témát kitűzni, amelynek elegendő magyar nyelvű irodalma van, és egyszerűen és nagyszerűen megalapozhatnák a témát a hallgatók a dolgozatukban? Az anyanyelvű tudományművelés minden nyelv esetében meghatározó. Jelen esetben is az történhetne a fiatalok bevonásával, azonban ez itt megakad.
Egyébként a disztributivitás azt jelenti ebben az esetben – nagyon leegyszerűsítve –, hogy ha egy állítmány tartalmához több egyén kapcsolódhat, akkor a mondat kétértelmű lehet. Az egyének csoportként, együtt vesznek részt egy eseményben, vagy az esemény mindegyik egyénnel külön-külön történik meg.
Például: „A fiúk építettek egy homokvárat” – ez közös tevékenység, hacsak nem homokvárépítő versenybe neveztek be egyénenként. Ez utóbbi esetben „a fiúk építettek egy-egy homokvárat” mondat a releváns.
„A fiúk ettek egy almát” – szinte egyértelmű, hogy csak egyenként egyet-egyet. Abban a mondatban viszont, hogy „a hallgatók jól felkészültek a hangtanvizsgára”, csak a konkrét esetben dönthetünk, ha rákérdezünk: együtt készültek fel a vizsgára, vagy külön-külön ilyen eredményesen? „A parlamenti képviselők egyhangúlag megszavazták a javaslatot.” Még ha ritkán fordul is ez elő, akkor egyénenkénti gombnyomásról lehet szó, nemigen látunk olyat, hogy két képviselő egymásra helyezné a mutatóujját, és úgy nyomná meg a gombot.
„A Cantemus kórus tagjai gyönyörűen énekeltek a fesztiválon.” Ez a mondat már kicsit keményebb dió, hiszen nyilvánvaló, hogy a kórus tagjaként mindenki önállóan énekel, de a produkció lényege, az összhangzat csak a kórus eredményének tekinthető. Végső soron kétségtelen, hogy vannak olyan igék, amelyek csak disztributív értelműek: „A betegek meggyógyultak.” Egyértelmű, hogy egyenkénti állapotváltozásról van szó. Ha kap egy jelzőt az alany: „Minden egér szereti a sajtot” – szintén ez a helyzet. A téma érdekes, a vizsgálat eredménye partikuláris lehet, és a fent említett okok miatt a pályázók száma egyértelműen megtizedelődik.
Sajnálom, hogy a hallgatómnak, aki pályamunkát akart írni, nem tudtam segíteni.