Óriási volt a tétjük a 2018-as magyarországi parlamenti választásoknak. Bel- és külföld egyaránt azt figyelte, hogy mi lesz a választások eredménye. Az ellenzék, főleg a magas részvétel miatt, biztos volt a győzelmében. Az egyik párt „miniszterelnök-jelöltje” felszólította a köztársasági elnököt, hogy ne a Fidesz elnökét bízza meg a kormányalakítással.
Az eredmény, a Fidesz kétharmados győzelme sokkolta az ellenzéket. Az MSZP teljes vezetése lemondott, hasonlóan járt el a Jobbik elnöke és az LMP társelnöke is. A választási részvétel közel hetvenszázalékos volt, így a győztes legitimációját nem illik megkérdőjelezni. 23 párt állított országos listát, és 1500 jelölt indult a parlamenti helyekért.
Mindez nemzetközileg véleményem szerint a következő hatásokkal fog járni: A Brexit folyamata azt is jelenti, hogy a Nagy-Britanniában élő választók többségének elege lett az Európai Unió bürokráciájából, és a lakosság többsége 52-48 arányban a kilépés mellett döntött.
Ennek következményeként az Európai Unió a jövőben nem fog hozzájutni azokhoz a létfontosságú hírszerzési információkhoz, amelyekkel csak az öt angolszász ország, az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland rendelkezik. London kiválása azt is jelenti, hogy az EU vezetői struktúrájában jelentős módosulás következett be, mivel London kiesése után a vezetés – jobban, mint korábban – Berlin és Párizs kezébe került. Brüsszel azon sem gondolkodott el, hogy mik voltak a kilépés valódi okai, és főleg hogy mit kellene tenni az EU további versenyképességének és a lakosság meggyőzésének az érdekében.
A magyar választások eredménye is kifejezi azt, hogy a politikailag korrekt irány a múlté, és ideje lenne új, sikeres stratégia kialakításának. A katalán elnök egész sztorija és német szabadon bocsájtása is azt bizonyítja, hogy az Európai Unióban, ezen belül Nyugat-Európában óriási a félelem a határok megváltoztatásától. Mindenki Dél-Tirolra, Korzikára, Baszkföldre, Skóciára, Walesre, Észak-Írországra gondolt, a hasonló közép- és kelet-európai problémák még csak szóba sem kerültek.
A határon túli magyar szavazatok jól jelzik Európának, hogy a problémák – legalábbis az autonómia ügye – nem lettek megoldva, és ez napjainkban is élő és fájó kérdés maradt.
Az ENSZ javaslata, amely szerint a népvándorlás előnyös a befogadó országnak, és bárki a világon eldöntheti, hogy hol akar élni, elképesztő naivitást jelent. Részint azt, hogy a szabad lakhatás megválasztásának a joga előbbre való az illető ország biztonságánál, részint kifejezi, hogy az ENSZ tagállamainak a többsége migránsokat kibocsájtó és nem befogadó ország. Az Európai Unió ebben a kérdésben sem volt képes a ma még 28 tagállam érdekeinek a képviseletére.
Az Egyesült Államok egyszerűen kivonult az ENSZ-megbeszélésekről, mivel ez a tervezet hátrányos az USA-nak. Trump amerikai elnök csapatokkal erősítette meg a mexikói határ védelmét, mivel sem az illegális migránsokból, sem a határon átáramló kábítószer-kereskedelemből nem kér. Míg a magyar választások legfontosabb kérdése volt a migráció problémája, a lakosság többsége sokadszorra is kifejezte, hogy nem kér a migránsok befogadásából.
Ugyanez a kérdés volt a német választások egyik kulcskérdése is. Az új belügyminiszter, a CSU elnöke, az eddigi bajor miniszterelnök, Seehofer keresztül tudta vinni pártja álláspontját, hogy Németország évente maximum 180-220 ezer migráns befogadására hajlandó. A családegyesítések száma maximum ezer főre vonatkozhat havonta, és ez a létszám is beletartozik az éves keretbe.
Seehofer álláspontját a Szociáldemokrata Párt a koalíciós kormány egyik pártja ellenében is érvényesíteni tudta, és elérte, hogy a menekülteket a jövőben öt nagy bázis fogadja be mindaddig, amíg kérelmüket el nem bírálják. Egyetértés van a koalícióban részt vevő három párt között abban, hogy aki nem maradhat az országban, azt ki kell toloncolni. Arról is országos vita folyik, hogy az iszlám vallás része-e a német kultúrának. Merkel szerint igen, Seehofer szerint nem.
Csak 2017-ben a német határokon 7457 személyt tartóztattak fel, mivel távolsági buszokon engedély nélkül kívántak belépni az országba. Eközben Németországban 2,8 millió gyermek él szegénységben, aminek egyik oka, hogy egyre többe kerül a migránsok elhelyezése és ellátása.
Németországnak válaszolnia kell egy alapvető kérdésre. A német újraegyesítés óta a legalacsonyabb a munkanélküliség Németországban. Csak ez év márciusában 88 ezer fővel csökkent a számuk az előző hónaphoz képest, és egy év alatt 204 ezer fővel csökkent a szám, ezzel Németországban lett a második legalacsonyabb a munkanélküliek száma az Európai Unióban Málta után. De eközben válaszra vár, hogy szükség van-e még migránsokra a német munkaerőpiacon. A nagykoalíciós megállapodásban ugyan benne van, hogy a német gazdaság sikeres működéséhez évi 300 ezer fő pótlólagos munkaerő kell, de ezen képzett, fiatal szakembereket és nem képzetlen bevándorlókat és családjukat értik.
A legeladósodottabb német tartomány 4,7 százalékkal az a Hamburg, ahonnan az új pénzügyminiszter, alkancellár Scholz érkezett a kormányba.
Németországban 2017-ben 1210 terrorcselekményt követtek el, ebből 1031 volt iszlám hátterű, ez a szám 2016-ban 200 volt! Az egy héttel ezelőtti, Münsterben végrehajtott gázolásos merénylet megmutatta, hogy mennyire sebezhető a nyugati, ezen belül a német társadalom.
Egy 49 éves, pszichésen beteg német származású német állampolgár hajtott az emberek közé, majd öngyilkosságot követett el. Münsterben az élet órákra megállt, senki sem tudott semmit, a rendőrség közölte, hogy csak a végleges ismeretek birtokában nyilatkozik. A német hírcsatornák több órán át gyakorlatilag a semmit közvetítették a helyszínről, a lakosság pedig félt. Az utca embere a bőrén érezte a biztonságának a hiányát.
Merkel kancellár népszerűsége négy évvel ezelőtt, a választások után 75 százalék volt, jelenleg 57 százalék! Eközben Európa jó pár államában ezzel ellentétes folyamatok indulnak be. Belgiumban ez év októberében helyhatósági választásokat tartanak. Brüsszelben és a vallon térségben 14-14 muzulmán jelölt indul, és célul tűzték ki az Iszlám Állam létrehozását.
A muzulmán jelöltek egyik célja, hogy hasonlóan több muzulmán államhoz a tömegközlekedési eszközökön utazzanak a férfiak és a nők elkülönítve. Izgatottan várom a választások eredményeit.
Svédországban a helyzet változatlan. A kormány még arra sem hajlandó, amit a német kormány már elismert, hogy összefüggés van a migráció és a szervezett bűnözés között. A stockholmi merénylet első évfordulóján a kormányzat nem csupán semmiféle megbánást nem mutatott, de folytatni akarja eddigi, véleményem szerint alapvetően téves politikáját.
Ebben a helyzetben a magyar választásoknak messzemenő következményeik lesznek Európára és a világra. Megmutatták, hogy egy kis nép is képes és alkalmas a sorsát kézbe venni.
A választások kulcskérdése lett a migránskérdés. Erre az ellenzék nem tudott olyan választ adni, amely a magyar lakosság széles köreinek kielégítő lett volna.
A választás véget ért. Jöhetnek a békés hétköznapok, a kormány folytatni fogja korábbi politikáját.