A tévedés oka az lehetett, hogy az orvosszakértői vizsgálat előkészületei közben a futónő ügyében vétlen férfi DNS-e is a soroksári családanya holttestére került. Bizonyára a testek mozgatása közben az ott dolgozók egyike vihette át egy már boncoláson túlesett férfi DNS-ét a meggyilkolt asszony holttestére.
A 36 éves Gy. Krisztina 2013. szeptember 25-én este kocogni indult, ám a szokásos időre nem ért haza, családja a mobilján sem érte el. Még aznap keresni kezdték. A kutatásba nyomkövető kutyát is bevetettek, ennek segítségével nem messze a bicikliúttól rátaláltak Krisztina holttestére. A nőt futás közben támadták meg, valószínűleg nem akarták megölni, de a dolgok irányítása kicsúszhatott az elkövető kezei közül, ez vezetett a gyilkossághoz. A nő kezét-lábát összekötözték, majd zsineggel megfojtották. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon 14 tagú nyomozócsoport alakult a gyilkosság felderítésére. A támadás után néhány nappal elterjedt az a pletyka, hogy elfogtak öt embert, akiknek közük lehet a gyilkossághoz, ám ezt a hatóság cáfolta.
Az asszony férjét, Kardos Lajost számos alkalommal kikérdezték a rendőrök. Faggatták arról, hogy tud-e olyan házról a környéken, ahol külföldi munkásokat szállásoltak el, vagy látott-e gyanús alakokat. Többször, minden részletre kiterjedően el kellett mondania, merre járt azon az estén, amikor feleségét megölték. Megkérdezték tőle, miért javasolta, hogy egy sötét, bokros részen keressék a feleségét, de állítása szerint ezt nem ő mondta, hanem a rendőrök. Kardos Lajos tisztában volt azzal, hogy a rendőrség rá is gyanakszik, hiszen a gyilkossági nyomozásoknál rutinnak számít, hogy a közvetlen hozzátartozók szerepét is tisztázzák.
Ebben az esetben a férfi viselkedése túlságosan is furcsának tűnt, ráadásul kiderült, Krisztina a halála előtt levelezett, flörtölt valakivel, és erről akár a házastárs is tudhatott. A férjet négyórás hazugságvizsgálatnak is alávetették, amely Kardos Lajos állítása szerint negatív eredménnyel zárult. Végül a férjet, a titokzatos levelezőpartnert és az áldozat környezetében lévőket egyaránt kizárták a lehetséges elkövetők közül. Erről a hatóság azután kezdett beszélni, hogy az emberölést – az Országos Rendőr-főkapitányságon belül működő – a Petőfi Attila által vezetett Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály vette át.
A szakértői vélemény elkészülése után 2014 szeptemberében sajtótájékoztatót tartottak, közölték, két férfi DNS-ét azonosították, egyértelmű, hogy az egyikőjük domináns, a másik alárendelt volt, feltehetően az életkorából adódóan. Utóbbival kapcsolatban azt mondták: cselekménye is kisebb súlyú, elszámoltatásuk esetén ez években, sőt évtizedekben mérhető, ugyanis megkülönböztethető a gyilkos személye. Arra, hogy ez a jellemzés nem felel meg a valóságnak, egy évvel a sajtótájékoztató után jöttek rá a rendőrök, de a közvélemény egészen a közelmúltig erről nem értesült.
Petőfi Attila hangsúlyozta, hogy a pedáns családanya rendszeresen futott a Szigetdűlő középső kerékpárútján, a hét és fél kilométeres távot hetente többször is megtette. A rendőrségnek nem volt arról jelzése, hogy ott bárkit is megzavartak volna, a területen sokan sportolnak sötétedéskor és hajnalban is. A nő aznap munkából hazaérve beszélt családtagjaival, majd átöltözött, és futni indult, de nem tért haza. A családtagjai a keresésére indultak, majd a rendőrség is keresni kezdte, végül a kora hajnali órákban a szokott futóútvonala melletti bozótos területen találtak rá. Az áldozatot lemeztelenítették, megkötözték, durva bántalmazást szenvedett el, végül megfojtották.
Az értékei – köztük a mobiltelefonja – eltűntek. Közel ötszáz embert hallgattak ki, akik összefüggésbe hozhatók a bűncselekménnyel, de valamennyiüket kizárták a lehetséges elkövetők közül. Megvizsgáltak több száz olyan ügyet, amelyben szexuális erőszakot követtek el, és a bűncselekmény az áldozat sanyargatásával vagy életének kioltásával járt, de nem találtak egyezést, pedig elfogtak egy 49 éves férfit is, aki Dunaharasztin rendszerint késő este, éjszaka támadott meg egyedül hazafelé tartó nőket, és követett el ellenük szexuális erőszakot, majd elvette az értékeiket.
A bűncselekmény nyomravezetőjének Papp Károly országos rendőrfőkapitány ötmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel. Kiemelték, több tanút is keresnek, így többek között azt a negyven év körüli férfit, aki aznap este a Fővárosi Csatornázási Művek szennyvíztisztítójánál a mountain bike-ját javította, valamint egy másik kerékpáros férfit, aki 21 óra körül a szennyvíztisztítóhoz közeli erdőnél várakozott. Beszéltek egy sötét színű autót vezető emberről is, aki ponyvás, dobozos utánfutójával 21 órakor behajtott a kerékpárútra, majd húsz perc múlva kihajtott onnan. Felmerült egy olyan hajléktalan személye is, aki – állítása szerint – tanúja volt a gyilkosságnak, hallotta az áldozat utolsó kiáltásait, és egy sötét autót látott a közelben a gyilkosság idején. Ez a szál sem vezetett eddig eredményre.
A rendőrség tovább keresi a gyilkost, akinek a DNS-ét azóta sem sikerült azonosítani, nem szerepel a magyar nyilvántartásban, így az is elképzelhető, hogy már hazautazott külföldi állampolgárról van szó, esetleg olyan magyarról, aki először követett el bűncselekményt. Az is nyilvánvaló a nyomozók számára, hogy a támadó jól ismerte a bűncselekmény helyszínét, de az áldozattal folytatott küzdelemben annyira megsérült, hogy a rendőrök álláspontja szerint sérüléseit mások előtt balesettel magyarázhatta. Ennek ellenére a bűntény után nem kapott a rendőrség túl sok értékelhető bejelentést. Petőfi Attila és csapata továbbra is több szálon nyomoz, vizsgálják, hogy lehetett-e a bűncselekménynek felbujtója, vagy „pacek balhéról” van szó, azaz az áldozat és az elkövető nem ismerték egymást, és véletlenül találkoztak. Utóbbi a valószínűbb, már csak azért is, mert az áldozat környezetét, köztük a férjét is alaposan ellenőrizték.
Egy középkorú nő félig lemeztelenített holttestére találtak járókelők 2016. október 13-án délelőtt a Népliget egyik elhanyagolt tisztásán, a Vajda Péter utca környékén. Az áldozatot többször nagy erővel fejbe vágta és megerőszakolta a gyilkos. Felmerült, esetleg a soroksári rém csapott le újra, ráadásul a bűncselekmény mindegyik esetben szexuális indíttatású volt. A nyomozók azonban egyértelműen kizárták a két eset közötti kapcsolatot. Az összefüggés annyiban áll meg mégis, hogy a népligeti ügyben is magányos elkövetőről van szó, aki nem ismerte az áldozatot.
Egy idegen, aki hirtelen elhatározásból cselekedett – véli a soroksári támadóról Kovács Lajos, az NNI „döglött ügyek” osztályának egykori vezetője. Biztos abban, hogy a tettest előbb-utóbb lebuktatja a DNS-e. Úgy gondolja, magyar férfit kell keresni, aki távol él a bűncselekmény helyszínétől. Kovács Lajos egy vele korábban készült interjúban arról is beszélt, ha a soroksárihoz hasonló gyilkossági ügyekben egy évig nincs gyanúsított, akkor vagy szerencséje van a tettesnek, mert nem került a nyomozás látókörébe, vagy szerepel a nyomozás anyagában, de valamiért túlléptek rajta, legtöbbször azért, mert nagyon jó az alibije. Elárulta, több eljárás során előfordult, hogy már rég látókörbe került az elkövető, mégis csak többéves nyomozás után derül ki, hogy ő tette. Kovács, ismerve a soroksári ügy nyomozóit, arra tippelt, a gyilkosnak egyelőre szerencséje van.
Szintén a „pacek balhék” sorába tartozott az öt éve történt Bándy-gyilkosság, amely hónapokig foglalkoztatta a pécsieket. A 25 éves lányt P. László fojtotta meg, akit ezért aljas indokból elkövetett emberöléssel vádolt az ügyészség. A baranyai megyeszékhelyen rendőrpszichológusként dolgozó Bándy Kata 2012. július 8-án éjjel tűnt el, egy buliból tartott hazafelé. A holttestét július 11-én találták meg a pécsi Délibáb utcában.
P. Lászlót július 15-én fogta el a rendőrség. A férfi többféleképpen is előadta az gyilkosság történetét, azt azonban kezdetektől fogva elismerte, hogy ő ölte meg a lányt. Az akkor 26 éves férfi az emberölés napján hajnali két óra után pécsi, Dugonics utcai lakása előtt szólította meg a születésnapi összejövetelről hazafelé tartó nőt, majd egy játszótérre kényszerítette, megerőszakolta, és közben, hogy ellenállását megtörje, megfojtotta.
P. Lászlót végül négy évvel ezelőtt jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Pécsi Ítélőtábla azzal a feltétellel, hogy jó magaviselet esetén negyven év múlva szabadulhat.
Pámer Dávid
a PestiSrácok.hu munkatársa