A Clark Ádám tér a Lánchíd budai hídfőjénél található, itt van a nullás kilométerkő is, innen mérik a távolságokat az országban. Bizonyos értelemben Magyarország egyik főteréről van szó, Budapest egyik fókuszpontjában, Budavár, a királyi palota, a Lánchíd és az Alagút találkozásánál. Az illusztris helyszín ellenére a Clark Ádám tér emberemlékezet óta foghíjas volt. Ide épült fel a Clark Hotel, és most ki kritikusan, ki dicsérőleg próbálja megszokni az emblematikus helyszín megváltozott városképét.
Ma már kevesen emlékeznek rá, de a háború előtt nem is volt itt tér: két egymással szemben álló, szögletes, eklektikus bérház közötti rövid utcaszakasz kötötte össze a Lánchidat és az Alagutat. A déli oldal épülete eltűnt a háború után, az északi oldalon pedig – ahol az Ybl Miklós tervei alapján 1862-ben épült Budai Takarékpénztár palotája állt – a háborús sérülések következtében és a körforgalom megvalósítása érdekében bontották le az Ybl-féle épületet 1949-ben.
A kommunista korszakra jellemző gányolások nyomán csak a földszint torzója maradt meg, ahol a Lánchíd presszó hosszú időre Budapest kedvelt találkahelye lett a szép körpanoráma miatt. A rendszerváltás után ez is eltűnt, így aztán magyarok és turisták milliói bámulhatták a történelmi környezetben a szomszédos, megmaradt lakóház gangos folyosóit, konyha- és WC-ablakait.
Az események csak az utóbbi néhány évben gyorsultak fel. Extrém tervek is születtek a beépítésére – például egy aranysárgán tündöklő, monolit épülettömb terve –, de aztán egy egészen visszafogott koncepció lett a győztes, amelyből megszületett mostanra a Clark Hotel.
Az ausztrál származású, de Magyarországon élő és dolgozó, Kós Károly rajongójának számító Anthony Gall tervezte a ma látható épületet. Komoly kihívással kellett szembenéznie: rettentő szűkös, csekély méretű, negyed körcikkely formájú területre kellett megterveznie egy működőképes szállodaépületet. Az, hogy a turistaforgalom, egyáltalán a város egyik fókuszpontjában áll az épület, egyszerre adhat okot a siker reményére és a kudarc rémképére: közvetlenül a körforgalom zaja mellett, gyalog nehézkesebben megközelíthető helyre épült a szálloda.
Gallnak ebből kellett kihoznia a legtöbbet. Sikerült neki? Nos, az eredmény felemás. Közepes épület született közepesen izgalmas megoldásokkal. A Clark Hotel homlokzata egyszerű: egyszerre hangsúlyos és letisztult szögletes vonalak határozzák meg a külcsínt. Ez talán jobb, mint ha dekonstruált, posztmodern ákombákommal lenne tele a homlokzat. Az építész tehát bizonyos mértékig figyelembe vette a történelmi környezetet: a homlokzat szerkezete nagyjából követi a szomszédos épületek léptékét, és a hullámszerűen ívelt homlokzat ügyesen oldja meg a szűkös telek problémáját.
Hatalmas probléma viszont a színe: míg a látványterveken megnyugtató, környezetbe belesimuló homokszínnel ábrázolták az épületet, a valóságban aztán sötétbarna színt kapott a kékesen tükröződő ablakok mellett. Ez a burkolat túl sötét a környezetéhez, nem illeszkedik hozzá. A Lánchíd, az Alagút, fölöttük a királyi palota, a Sándor-palota és a karmelita kolostor épületegyüttese által meghatározott klasszikus városi térben kihívóan, építészeti másságával hívja fel magára a figyelmet.
A belső vibráló dizájn viszont fölfelé húzza az összképet. A stilizált oroszlánt ábrázoló bejárati ajtó szellemesen idézi a Lánchíd oroszlánjait – a nagymacskaminta még sokfelé felbukkan az épületben. Az aula valószerűtlenül tágasnak hat az épület szűk alapterületéhez képest. Semlegesen unalmas, pasztelles megoldások helyett bátor, karakteres, élettel teli anyag- és színhasználat jellemzi a belsőt.
A fekete és a barna különböző árnyalatai, indusztriális elemek keverednek sárga, aranysárga, barnássárga, valamint üvegfelületekkel, a fény-árnyék hatás dominál a belső térben, ami határozottan kortárs jelleget kölcsönöz a dizájnnak. A sokféleség ugyanakkor itt-ott már fölösleges zsúfoltságnak tűnik.
A szobák elsőrangú kortárs dizájn szerint vannak berendezve, de a szobák, mint ahogy az egész Clark Hotel lényege maga a kilátás, a hatalmas panorámaablakokon keresztül élvezhető széles pest-budai panoráma.