Az újonnan megnyílt sanghaji Cordis hotel sokban hasonlít a nyüzsgő város több mint ötezer másik szállodájára. Drága berendezés, feszített víztükrű medence, tágas bálterem és elegáns spa várja a kedvező ajánlatokba csomagolt luxuspihenésre vágyókat. Ám a hotel egyvalamiben utcahosszal megelőzi a konkurenciát: tiszta benti levegőt kínál. A 396 szoba mindegyikében ugyanis a dupla üvegű ablak mögött kétszeresen tisztított levegő kering. Minden szoba rendelkezik levegőszennyezettség-mérővel, és a tévék mutatják az adott szoba aktuális szállópor-koncentrációját. A szálloda vezetése szerint így a hotel levegője tízszer tisztább a mindenkori utcai levegőnél.
Szakértők üdvözölték a hotel bejelentését, mivel a beltéri légszennyezettség komoly probléma Kína-szerte. „Az emberek idejük kilencven százalékát beltérben töltik, de az itt belélegzett szennyezett levegő okozta hatásokkal alig foglalkozunk” – magyarázza Sieren Ernst, az Ethics & Environment környezetvédelmi tanácsadó cég alapítója.
Pekingben a szálló por koncentrációja évente 9 százalékkal emelkedik. A WHO 2017-es felmérése szerint a kül- és beltéri légszennyezettség 6,5 millió ember idő előtti halálát okozza világszerte. A német Globális és Környezeti Tanulmányok Intézete pedig azt mutatta ki, hogy a szűrt irodai levegő jelentősen növelheti a dolgozók élettartamát. A Lendlease alkalmazottai például 6,3 nappal élhetnek tovább évenként a tisztított irodai levegőnek köszönhetően. A cég sanghaji irodájában ma már jobb a levegő, mint Szingapúrban, New Yorkban vagy Los Angelesben.
Az irodai környezet zöldítése azért is fontos Kínában, mert egy nem régi tanulmány szerint a munkaváltások 56 százalékát a rossz irodai egészségügyi feltételek okozzák. Ráadásul egy harvardi kutatás kimutatta, hogy a zöldépületek dolgozói nagyobb kognitív teljesítményre képesek, jobb az alvásminőségük, és kevésbé lesznek betegek. Nem véletlen, hogy 13. ötéves terv kötelezi az új építésű pekingi épületeket a megfelelő környezetvédelmi feltételek kialakítására.
A beltéri levegő szűrése persze még nem megoldás a nagyvárosok légszennyezettségére. Számos megoldási javaslat született már, közöttük az olyan egyszerű lehetőségektől, mint az autós közlekedés csökkentése a jelenleg szinte elképzelhetetlennek tartott futurisztikus ötletekig. A dán művész, Daan Roosegaarde például olyan biciklit tervezett, amely ionizációs folyamattal tisztítja a levegőt kerekezés közben. Más elképzelések azt mondják, hogy bár fontosak a technikai fejlesztések, igazi előrelépés akkor történne, ha a környezetszennyező országokban és városokban minden lakosnak fizetni kellene az egészségügyi határértéket meghaladó napok után. A The
Guardian példája szerint tíz napért száz fontot, húszért kétszázat, és így tovább. 2016 decemberének „légapokalipszise” alatt például 460 millió ember szívta az egészségügyi határérték hatszorosára szennyezett levegőt Kína nagyvárosaiban.
Pekingi és sanghaji lakók mind többen elhagyják a városukat, és a Mekong folyó környékén, Kína délkeleti részén vesznek lakást. Jinghong repterén már a kapuknál hatalmas táblák hirdetik az újonnan épült lakóparkokat és a „friss levegőt”, a hotelek pedig olyan brosúrákkal fogadják a „klímamenekülteket”, hogy „ne félj, nem fog megmérgezni a friss levegő”. A költözés és a tiszta szállodai levegő is pénzbe kerül. A Cordis hotel üzemeltetői tíz százalékkal akarják drágábban adni szobáikat a versenytársaknál. Beigazolódni látszik tehát Daan Roosegaarde jóslata, hogy hamarosan „a legnagyobb luxus nem egy Louis Vuitton táska lesz, hanem a tiszta levegő”.