Egy csaknem két évtizede történt alvilági leszámolás ügyét kezdte tárgyalni június közepén a Fővárosi Törvényszék.
A vád szerint az éjszakai életben jól ismert, a Romkert nevű szórakozóhely felgyújtásával is összefüggésbe hozott verőlegény, Tanyi György és testvérei, illetve egy társuk húsz évvel ezelőtt a budapesti Kerepesi úti ügetőn meg akarták ölni Lakatos Csaba ügetőhajtót. A megtámadott férfit három lövés érte, és ha nincs a gyors orvosi beavatkozás, meghalt volna. A rendőrség az újraindított nyomozás során ugyan rendkívül alapos és kiterjedt munkát végzett, ám azt végül nem sikerült kétséget kizáróan bizonyítani, hogy kinek a megbízásából törtek a hajtó életére, így a felbujtó megúszta a felelősségre vonást.
Lakatos Csaba ügetőhajtóra nem sokkal az alvilági körökben jól ismert vállalkozó, Prisztás József likvidálását követően, 1996 novemberében adtak le több lövést. Az elkövetőt akkoriban nem tudták elfogni, csak a helyszín közelében várakozó Tanyi Józsefet és Jánost, akiknek testvérük, Tanyi György és B. László elszállításáról kellett volna gondoskodniuk. Mivel abban az időben konkrét bizonyítékok nem álltak a rendőrség rendelkezésére, a vizsgálódást 1997 júliusában megszüntették.
Az ügyészség 2014. szeptember 23-án rendelte el a nyomozás folytatását, majd 2014. december 16-án előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletének gyanújával a rendőrség őrizetbe vette a Tanyi testvéreket és a támadásban még részt vevő társukat. A gyanú szerint Tanyi György húzta meg a ravaszt, a többiek a menekülést, valamint a cselekményt biztosították. A bűncselekmény kapcsán egyébként még a gyanúsítottak kényszerintézkedéséről döntő bíróság is megjegyezte, hogy a rendőrök az újraindított eljárásban igen kiterjedt és alapos nyomozást végeztek, mivel a Tanyi testvérek elleni megalapozott gyanút többek között rendőri jelentések, helyszíniszemle-jegyzőkönyv, híváslistaadatok és vallomások támasztják alá.
A sikeres nyomozást bizonyította az is, hogy a Fővárosi Főügyészség az idén áprilisban vádat tudott emelni a verőlegénnyel és bűntársaival szemben. A vádirat lényege szerint még 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György elsőrendű vádlott, miután eltervezte, hogy megöli Lakatos Csaba sértettet, négy célzott lövést adott le a Fiumei úti sírkert egyik épülete tetejéről a szomszédos ügetőn tartózkodó férfira. Tanyi és vádlott-társai előre megbeszélt szerepük szerint a merényletet megfigyeléssel biztosították, illetve a merénylőt autójukkal a menekülésben segítették.
Végül azonban Tanyi és a temetőben figyelő társa taxival távoztak, mert a többieket a kiérkező rendőrök a közeli utcákban igazoltatták, és mivel a kocsijukban lőszert találtak, őket előállították. A sértettet a mintegy 22-24 méterről leadott négy lövésből három találta el – egy a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál –, az életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Tanyi Györgyöt előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével vádolja az ügyészség, míg három társa a vád szerint bűnsegédként vett részt a cselekményben. Ha bűnösnek találják őket, tíztől tizenöt évig vagy életfogytig tartó szabadságvesztést is kiszabhatnak rájuk.
Noha a verőember és két testvére a nyomozás ideje alatt és a június közepén elkezdődött tárgyaláson is tagadta a vádakat, negyedik társuk részletes, feltáró vallomást tett a gyilkossági kísérlettel kapcsolatban. A negyedrendű vádlott tárgyaláson felolvasott nyomozati vallomása szerint „megfélemlített állapotban követte el a bűncselekményt”. Elmondta, hogy a gyilkossági kísérlet napján Tanyi találkozóra hívta, ahol közölte, hogy „meg fogja ölni Lakatos Csabát”. B. László először tiltakozni kezdett, erre Tanyi kijelentette, hogy „ezt nagyon komolyan gondolja”, és „már eltervezett mindent”.
Később, miután az elsőrendű vádlottat újra számonkérte társa, hogy miért akarja megölni a sértettet, Tanyi idegesen a fejéhez vágta, hogy „semmi köze hozzá, örüljön, hogy él”, és végre fogja hajtani a merényletet. Ezek után látta, ahogy Tanyi az ügetőhöz közeli temetőben magához vette a sírok között eldugott fekete sapkát, kesztyűt, puskát és lőszereket, majd felkészül a támadásra. B. Lászlót társai a gyilkossági kísérlet előtt és után is megfenyegették, ha beszélni mer, „meg fog halni”, gyermekei pedig „nélküle fognak felnőni”.
Tanyi György a tárgyaláson tett vallomásában ugyanakkor arról beszélt, hogy továbbra sem bízik a rendőrségben, mivel több korábbi főrendőrt a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál tett bejelentése alapján vontak ki a forgalomból, és biztos abban, hogy ezeknek az embereknek a „barátai” még mindig pozícióban vannak. A verőember azt is megemlítette, hogy azok a személyek, akik rá terhelő vallomást tettek, nem ma született bárányok, hanem korábban súlyos bűncselekményeket követtek el. Tanyi emellett kiemelte, nem is érti, miért vádolják ezzel a bűncselekménnyel, hiszen ő a sértettel nagyon jó barátságban volt.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az ügyészség a vádiratban meg sem nevezte, hogy milyen okból akart volna Lakatos Csaba életére törni, hiszen nem sikerült kideríteni, hogy ki a bűncselekmény megbízója. A nyomozás során ezt valóban nem sikerült tisztázni, ugyanakkor vannak arra utaló adatok, hogy e cselekménynek is a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen 15 évre, míg az Aranykéz utcai robbantással összefüggésben első fokon 13 évre ítélt Energol-vezér, Portik Tamás lehetett a felbujtója. Erről Radnai László, több alvilági leszámolásos gyilkosság koronatanúja, a kecskeméti maffiaper egykori fővádlottja is beszélt a nyomozóknak. Vallomása szerint maga Tanyi György beszélt neki Portik megbízásáról, igaz, utóbbi férfi ezt cáfolta, és úgy gondolja, a Conti-Car autókereskedés volt tulajdonosa csak azért keverte bele a nevét ebbe a büntetőügybe, hogy valamilyen alku reményében a hatóság szemet hunyjon az utóbbi időben elkövetett törvénysértései felett.
Arra, hogy kinek állhatott érdekében Lakatos Csaba megölése, maga a sértett is utalt a nyomozóknak az újraindított eljárásban tett vallomásában. A hajtó kihallgatóinak elmondta, miután néhány órával a Prisztás-gyilkosság után tanúként meghallgatták, a folyosón, jegyzőkönyvön kívül kötetlen beszélgetést folytatott a merénylettel kapcsolatban a körülötte álló rendőrökkel. Ekkor hangzott el Lakatos „magánvéleménye”, miszerint Portik Tamásnak állhatott érdekében a milliárdos vállalkozó lelövetése. Arra a hajtó már nem emlékezett, hogy kik voltak azok a rendőrök, akikkel beszélt, az viszont tény, hogy nem sokkal a Portikra terhelő információ kikotyogása után több lövéssel, életveszélyesen megsebesítették a hajtót.
A Prisztás-gyilkosság vádbeszédében az ügyész is célzott arra, hogy Lakatos Csabát azért akarhatták megölni, mert Portikot összefüggésbe hozta a gyilkossággal. A Nemzeti Védelmi Szolgálat is vizsgálta, hogy kik lehettek azok a rendőrök, akik a Portikra terhelő információt azonnal kiszivárogtatták az érintettnek, ám ellenük elévülés miatt már nem lehetett eljárást indítani. Ismert, a védelmi szolgálat Portik Tamás letartóztatásával nagyjából egy időben vizsgálatot indított, hogy szakmai hibák vagy az alvilággal együttműködő rendőrök árulása miatt nem sikerült felderíteni számos, a 90-es években elkövetett gyilkosság, leszámolás hátterét. Több ügyben ugyanis felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, megbízást teljesítve siklatták félre annak idején.
Visszatérve az alvilág hírhedt verőlegényéhez, neki a Lakatos Csaba elleni merénylet mellett még egy másik folyamatban lévő ügye is van: ennek lényege, hogy az egyik fővárosi szórakozóhelyen összeverekedett egy, az alvilágban szintén ismert vállalkozóval, majd riasztópisztolyával a személyzetre támadt. Egy másik alkalommal pedig az autójával összekoccanó, mankóval járó rokkant férfit vert meg. A Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly júniusban első fokon önbíráskodás bűntettének kísérlete, folytatólagosan, társtettesként elkövetett garázdaság, testi sértés kísérlete, kábítószer birtoklásának vétsége, illetve ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt három év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, de a döntést végül hatályon kívül helyezte a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék. A nehézfiú ellen néhány hónapja megszüntették az egy ember halálával végződő, Romkert felgyújtása miatt indult nyomozást is, mivel nem tudták igazolni, hogy részt vett a bűncselekményben.