Évtizedekig egyetlen lehetőség állt nyitva a vállalkozások számára: a nyolctól négyig vagy kilenctől ötig való munkavégzés. Az értékesítőkön és néhány elvont hippin kívül a fehérgallérosok az irodában töltötték mindennapjaikat. A technikai fejlődés azonban nemcsak összekapcsolta a különböző városokban vagy földrészeken dolgozó munkavállalókat, de ki is vitte őket az irodából, hogy parkokban, kávézókban vagy éppen otthon folytassák a munkát. Ezzel pedig elindult a parttalan vita: melyik a hatékonyabb foglalkoztatási forma?
– A tradicionális munkaórák az ipari forradalom maradványai, amikor az embernek egyetlen lehetősége volt, hogy bemenjen a gyárba, és adott ideig álljon a futószalag mellett. Ma ez az okostelefonoknak, laptopoknak, tableteknek és számos egyéb kütyünek köszönhetően már nem szükséges. Az emberek pedig egyre jobban felfedezik a technológia nyújtotta szabadságot, és egyre inkább elvárják a cégektől, hogy ezt meg is adják nekik – magyarázza a távmunka elterjedését Shoshana Deutschkron, a világ legnagyobb online munkakereső platformja, az Upwork kommunikációs alelnöke.
Számos tanulmány kimutatta, hogy a távmunka jóval hatékonyabb, mint az irodai munkavégzés. A Stanford és a Pekingi Egyetem közös kutatása szerint például a távmunkában dolgozó call center operátorok kilenc százalékkal többet telefonálnak és négy százalékkal több hívást bonyolítanak percenként irodai munkatársaiknál. Ez összefügghet egy másik stanfordi felmérés eredményével, miszerint a munkavállalók nagy része az otthoni körülményeket sokkal nyugodtabbak találja az irodai zsibongásnál. Még akkor is – mutatta ki a világ egyik vezető számítástechnikai vállalata, a Dell –, ha csak 16 százalékuk tud teljesen egyedül dolgozni, és 84 százalék tapasztal valamilyen zavaró tényezőt (házastárs, gyerekek, háziállatok stb.) munkavégzés közben. Ez a Brigham Young Egyetem kutatása szerint azért történhet, mert az emberek távmunkában akár 57 órát is tudnak dolgozni egy héten, anélkül, hogy elérnék az irodai munkavégzés esetében a 38. órában bekövetkező kritikus stressz-szintet.
A pozitív eredmények ellenére Magyarországon határozott ellenállás mutatkozik az otthoni munkavégzést illetően. Az interneten számos olyan történetet olvasni, hogy a cégek egyszerűen betiltják a távmunkát, mert a főnökség nem szeretné, hogy a kollégák a Balatonról vagy ne adj isten a tengerpartról végezzék el feladataikat.
– A legfőbb kérdés a bizalom, egyrészt a főnök és beosztott, másrészt a munkavállalók egymás közti viszonyában – mondja Dallos Zoltán, a B2B Kft. ügyvezetője. – Ez a keleti blokk országaiban jóval alacsonyabb mértékű, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában. Az előző rendszerből maradt meg a beidegződés, hogy akkor ellenőrizhetők a kollégák, ha szem előtt vannak reggeltől estig. Ez egyfajta félelem a vezetőkben, hogy hiányzik a szükséges technikai tudásuk a kontrollhoz, vagy magukból indulnak ki, hogy ők sem dolgoznának a főnök vigyázó szeme nélkül.
Pedig viszonylag egyszerű mutatókkal ma már könnyen ellenőrizhető a távoli munkavégzés. A különféle vállalatirányítási szoftverek, kattintásszámlálók, feladatnaplózók mind lehetőséget adnak arra, hogy a menedzser felügyelje, a munkavállaló tényleg a feladataival van-e elfoglalva – legyen bárhol a világon. Shoshana Deutschkron szerint a távmunka egyik legnagyobb előnye éppen az, hogy a munkáltatóknak az iroda környékén lakó munkavállalóknál sokkal nagyobb merítési lehetőség áll rendelkezésükre, helyszíntől függetlenül találhatják meg az adott projekthez leginkább értő szakembert. Ezt támogatja a virtuális és a kiterjesztett valóság fejlődése is.
A Microsoft és a Ford például az elmúlt évben azon kísérletezett, hogyan köthetik össze az autógyár különböző országokban lakó tervezőit a HoloLens segítségével. A vezeték nélküli szemüveg hologramok segítségével könnyebb skype-olást tesz lehetővé, és egyszerűsíti a tervezők munkáját például az autó dizájnjának kialakításában. A távolról dolgozó szakemberek pedig valós időben, szinkronizált, életnagyságú 3D képeken dolgozhatnak egyszerre, vagy audiofeljegyzésekből értesülhetnek a változásokról.
– A világ valóban a távmunka felé halad, de mindig lesznek olyan munkakörök, ahol ez a megoldás nem alkalmazható. A fizikai munkaerőt igénylő pozíciók mellett elsősorban olyanokra kell gondolni, ahol a szigorú adatbiztonság miatt rizikófaktort jelenthet az otthoni munkavégzés. A felhőalapú rendszereket ma ugyan biztonságosaknak tekintjük, de rendre előfordulnak adatlopások, a távoli bejelentkezés pedig mindig a sérülékenység forrása marad – mutat rá Czérna Szabolcs, a Marketphone Kft. ügyvezetője.
A távmunka ráadásul nem való mindenkinek. Komoly önkontrollt és önállóságot igényel, illetve a társaság hiánya is gondot okozhat. Van, akit egyenesen leblokkol, ha nincs tőle karnyújtásnyira a segítség. Amikor 2013-ban Marissa Mayer, a Yahoo akkori elnöke kötelezővé tette az irodai munkavégzést, azzal indokolta a döntését, hogy az emberek sokkal „együtműködőbbek és innovatívabbak, amikor együtt vannak”. Megoldásként sok szakértő otthoni iroda kialakítását javasolja, ahol legalább egy monitoron folyamatos a videotelefonos kapcsolat, és amiért még hivatalos öltözéket, illetve sminket is érdemes hordani.
– Sajnos ma Magyarországon nem iskolai tantárgy az időmenedzsment. A vállalatvezetők tisztában vannak vele, hogy ezt milyen nehéz megtanulni, így nem merik megadni a távmunka szabadságát az alkalmazottaknak, hiszen tudják, mekkora felelősséggel jár. Ez a hozzáállás az időmenedzsment oktatásával változhatna meg – teszi hozzá Czérna Szabolcs. Dallos Zoltán is elismeri az időfaktor fontosságát, azonban saját vállalkozási tapasztalatai azt mutatják, hogy az irodai és munkába járás költségeinek megspórolása akkora előny, hogy még akkor is megéri távmunkában foglalkoztatnia munkatársait, ha azok száz százalék helyett csak kilencvenen dolgoznak.
– Abból lehet jó távmunkás, aki motivált, és rendelkezik a vállalkozókat jellemző gondolkodásmóddal. Akiből ez hiányzik, annak szüksége van a klasszikus kilenctől ötig való munkavégzés határaira – magyarázza Shoshana Deutschkron.
A vállalkozói gondolkodásmód a világ projektszerű szemléletét jelenti, így a döntési készségek segítik a távmunka nyújtotta előnyök kihasználását. Az otthoni munkavégzés a közhiedelemmel ellentétben tehát nem egyenlő azzal, hogy valaki egész nap pizsamában ül a kanapén, hanem hogy megteheti, hogy egész nap pizsamában dolgozzon.
A világ – különösen Amerikában – egyre több vállalkozót nevel. Ott már jelenleg is a munkavállalók 36 százaléka dolgozik távolról, és ez az Upwork felmérése szerint 2027-re bőven 50 százalék fölé fog emelkedni. A millenniumi generáció tagjai ugyanis megkövetelik, hogy a cégek zárkózzanak fel az igényeikhez.
Magyarországon sokkal rosszabbak a távmunkát illető adatok, a cégek alig öt-tíz százaléka engedi szabadon dolgozni munkavállalóit. Érdekes módon még egyes startupperek is azon a véleményen vannak, hogy hatékonyabb az egy légtérben történő együttműködés. Azonban a húszas, harmincas munkavállalók egyre inkább elvárják a szabadságot. Nem egy esetben zengik például tele a netet az olyan cégekről, amelyek jutalmazásként bevezetik a heti egy-két napos otthoni munkavégzést, és hordják le a sárga földig, amikor ezt esetleg megszüntetik. Ezért lenne Czérna Szabolcs szerint jó megoldás, ha a munkáltatók a három nap irodai munkát kombinálnák két nap távmunkával, mert így fokozatosan taníthatnák meg a munkavállalókat az idővel való bánásmód felelősségére, és a cég társas kapcsolatai sem sérülnének.