A januári tavasz és a márciusi tél után áprilisban hazánkban is beköszöntött a nyár. A havi országos átlaghőmérséklet 1901 óta a legmelegebb volt, az 1981–2010-es átlagot 4,6 Celsius-fokkal múlta felül. Április során 15 melegrekord dőlt meg. A hónap utolsó vasárnapján a délies áramlás további meleg levegőt szállított térségünkbe, így 31,4 fokkal a napi melegrekord is megdőlt. A zivatarfelhők magassága néhol elérte a 14-15 kilométeres magasságot.
Varga Sándor, az időkép.hu-n arról írt, hogy ilyen helyzetben komoly esélye van a jégeső kialakulásának, és ez sajnos ezúttal bekövetkezett. Jégeső tarolt Pest megye több településén. Május másodikán Lentiben is diónyi jég kísérte az aznapi vihart – ami meglepő, hiszen május elsejétől működik az országos jégkármérséklő rendszer.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat korábbi felmérése alapján Baranya megye az ország legjégveszélyesebb területe volt: a megye területének 4,4 százalékát sújtotta rendszeresen, évente jégeső. A védekezés előtti 29 évet figyelembe véve évente átlagosan a növénytermesztési kultúráknak a 3,6 százaléka semmisült meg a jégverések következtében, de volt olyan év is (1987), amikor 19,8 százaléka.
A jég elleni védekezés részeként – vészjelzés esetén – szovjet gyártmányú rakétákat lőtték a felhőkbe. Ez tartott egészen 1991-ig. Mivel a térségi gazdálkodók hatásosabb védekezést kívántak, megalakult a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés Baranya, Somogy és Tolna megye mezőgazdasági nagyüzemei, érdekképviseletei és biztosítók összefogásával. A rákétázás helyére 1991-től a talajgenerátoros, ezüst-jodidos megoldás lépett.
Ez a rendszer azt használja ki, hogy a zivatarfelhők kialakulásuk, fejlődésük idején felszippantják a talaj közeli meleg-párás levegőt, ebből nyerik energiájukat és a víztartalmuk döntő részét. Miközben „végigporszívózzák” az alattuk lévő területeket, a generátorokból ezüst-jodid-részecskék is a felhőbe jutnak, elősegítve a túlhűlt vízcseppek korábbi fagyását. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozással ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz.
Ezek a jégszemek lassabban esnek a föld felé, ezért hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán jelentősen csökken a méretük. Szerencsés esetben teljesen elolvadva, esőcseppként érik el a talajt, de legalábbis jóval kisebb és lazább szerkezetű jégszemként érnek le.
Az ilyen védelemben részesülő területen a jég által okozott kár is jóval kisebb lesz. A NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés adatai szerint évente – május 1. és szeptember 30. között – általában 40-50 alkalommal kell működtetni a rendszert, és alkalmanként 2-10 órán át mennek a generátorok.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) régi terve volt, hogy ne csak a Dél-Dunántúlon védekezzenek, hanem jöjjön létre egy olyan – a meglévőt is integráló – rendszer, amely az ország teljes területét lefedi. Az elmúlt 35 év megfigyelései alapján az összes biztosított mezőgazdasági káron belül húsz százalék volt a jégeső által okozott kár aránya. 2017-ben például 70 ezer hektár területet sújtott az „égi áldás”. A jégeső nem csak a mezőgazdasági területekre koncentrál. 2016 júniusában 13 szatmári településen több mint hétszáz ház rongálódott meg. Rozsályban a lakóházak 85 százaléka sérült meg a jégverésben.
A kármegelőző rendszer idén tavaszra elkészült. Győrffy Balázs, a NAK elnöke március végén Dunaharasztiban mutatta be a 986 talajgenerátorból álló új hálózatot, amelyből 222 automata, a többi „kézi vezérlésű” generátor. A nehezen megközelíthető területekre kerülnek az automaták, amelyek központi indításra kezdik el párologtatni az ezüst-jodidot a levegőbe a jégeső közeledtekor.
A rendszer kulcseleme az adatokat szolgáltató meteorológiai radar. Ez egyelőre még nincs meg, de a kormány a közelmúltban határozatot hozott egy új radar létesítéséről. A vásárlásig és az üzembe helyezésig a NEFELA radarját használják. A május elsején indított országos jégkármérséklő rendszer rendben üzemel, így vélhetően már az első néhány napban jelentős mértékű kárt sikerült elhárítani – tájékoztatott Konrád Szilárd, a NAK vezető kommunikációs szakértője, aki elismerte, az ország néhány pontján ennek ellenére hullott jégeső.
Amint azt a NAK korábban is hangsúlyozta, nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség.
A jégeső ellen nem ott kell védekezni, ahol lehull, hanem ahol keletkezik. Ezért a határainkon túl kialakuló és a szél hatására Magyarország fölé sodródó jégesőfelhők ellen az országos jégkármérséklő rendszer csak minimális mértékben tud védelmet nyújtani (viszont ugyanezen elv alapján határon túli területeket is megvéd). A NAK ezért szorgalmazza a jégkármérséklő rendszer kiépítését a teljes Kárpát-medencében.
– Pusztán felszíni megfigyelések alapján szinte lehetetlen megállapítani, hogy hogyan növekedtek a jégszemek. Számos jel mutat arra, hogy az intenzív zivatarfelhőkben, az úgynevezett szupercellákban nincs esély arra, hogy csökkentsük a kihulló jégszemek méretét. Szerencsére ez a zivatarfelhő-típus viszonylag ritkán fordul elő hazánkban – tájékoztatott Geresdi István, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi és Földtudományi Intézet vezetője.
A pécsi professzor szerint az ezüst-jodid vízben oldhatatlan vegyület, ismereteink szerint nincs közvetlen egészségkárosító hatása. Viszonylag kis mennyiségben kerül a légkörbe, és a csapadékkal gyorsan kimosódik. Az éves kibocsátás nagyjából egy tonna lesz, ez mintegy tizede az ország napjainkban mérhető ólomkibocsátásának.
A jégkármérséklő rendszernek köszönhetően a mezőgazdaságban közel 50 milliárd forintnyi termelési érték menthető meg a gazdákat terhelő pluszbefizetés nélkül – ráadásul a fejlesztés a házakat és az autókat is megvédheti a nagyobb jégverésektől.