A brit Andrea Kelly rákos volt. Mexikóban a Whole Health Clinic speciális, alternatív kezeléseket ajánlott csekély 21 ezer dollárért. Kifizette, kezelték, majd egy év után meghalt. Testvére szerint a kezelések „reményt adtak, amikor már semmink sem volt”. Az alternatív gyógyászat kritikusai ugyanakkor úgy vélik, hogy az akupunktúra, homeopátia, csontkovácsok és egyéb alternatív megközelítések valódi hatékonyságáról egzakt módon nehéz nyilatkozni, hiszen mindegyik alapja a páciens gyógyulásba vetett hite, amely erősíti az immunrendszert. Zupkó István, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja szerint azonban egyszerűbb a probléma, mivel változik az alternatív és a kiegészítő medicina kifejezés.
– Ma az az elképzelés, hogy meg kell nézni, az alternatív gyógymódok közül van-e olyan, amelyik bizonyíthatóan használ, és ha igen, be kell emelni a hivatalos gyógymódok közé. Az így átvett gyógymód az integratív medicina része lesz. Ha viszont nincs klinikailag kimutatható előnyös hatása, akkor fel kell lépni ellene. Az a probléma, hogy az alternatív gyógymódok között kevés az átvehető, integrálható gyógymód, mert a meggyőző adatok igen ritkák. A terület művelői ugyan hirdetik a sikereiket, de ezek nem valódi bizonyítékok, mindössze a laikusokat tudják meggyőzni – mondja a dékán.
A hozzá nem értőket azonban meglehetősen sikeresen lehet befolyásolni. Ma előfordul, hogy kisebb, magukat gyógyszercégnek aposztrofáló vállalkozások közösségi finanszírozóoldalakon gyűjtenek pénzt fejlesztéseikhez, amelyeket gyógyhatású készítményként árusítanak.
– Gyógyszernek csak azt hívhatják, amelyet valamelyik nemzeti vagy uniós hatóság így törzskönyvez a sok meggyőző vizsgálat után. Az emberek azonban sokszor fordulnak az alternatív gyógyászat felé, és ezt a tendenciát szívesen használják ki bizonyos cégek. Ezek nem gyógyszert forgalmaznak, hiszen készítményük nincs törzskönyveztetve és bevizsgálva. Erre vagy nem volt lehetőségük, vagy a készítmény nem akkora érték, és nem tudja azt, amit egy gyógyszernek tudnia kellene. A kiegészítő és alternatív medicina területén nagyon laza a szabályozás, gyakorlatilag bármit lehet mondani egy-egy tablettáról vagy krémről, így bármit el lehet adni – figyelmeztet Zupkó István.
Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet korábbi főigazgatója szerint a betegek sokszor azért fordulnak az alternatív megoldások felé, mert előfordul, nemcsak kiábrándultak a klasszikus gyógyszerekből, de keveslik az egy betegre jutó időt is. Az alternatív terápiák során viszont a terapeuta egyéni elbánást és egyénre szabott gyógyítást kínál.
Pszichológusok egyetértenek abban, hogy a közösségi finanszírozás mögött valami hasonló jelenség állhat, a betegek személyre szabott kezeléseket szeretnének tucatterápiák helyett. Ez azonban olyan világban, ahol egy gyógyszert – igen magas költségek mellett – 10-12 évig engedélyeztetnek, aligha valósítható meg, hiszen a bevizsgált készítmények közül az orvosok rendre ugyanazokat írják fel, és nem áll rendelkezésre annyiféle, hogy minden beteg úgy érezhesse, egyedi gyógyszerkoktélt kap.
Magyarországon nagyon szigorú a szabályozás, a törzskönyvezési folyamat, így igen magas a gyógyszerbiztonság. Zupkó István szerint a hatóságok még nem találtak hamis készítményt, ami kihat a betegek nagyobb társadalmi bizalmára a hivatalos gyógyszerek és terápiák iránt.
Nagy Magdolna, a Szent Margit Rendelőintézet orvos szakmai vezetője, aki reumatológiai gyógyszerkutatásokban vesz részt, elmondta, hogy valószínűleg azért nem terjedt el Magyarországon a közösségi finanszírozás gyógyászati használata, mivel számos hazai beteg tud részt venni a gyógyszerek hatásvizsgálataiban.
Korszerű és általában nagyon drága gyógyszerekről van szó, amelyeket a társadalombiztosítás korai stádiumban és nagy betegszám mellett nem tudna finanszírozni, de a magyar kutatóhelyek nemzetközi fejlesztői projektekben való részvétele miatt a beteg mégis ingyen juthat hozzá a készítményhez (ha megfelel a protokoll által előírt szabályoknak). Pénzt nem kap a kísérletben való részvételéért, így autentikusabb vizsgálati eredmények születnek, hiszen nem érdekelt a kutatás végkimenetelében.
– Magyarországon elképzelhetetlen, hogy a nem törzskönyvezett szerekért valaki pénzt kérjen, egy orvostudományi kutatási fázisban lévő készítmény csak önkéntes alapon és ingyenesen adható. Ez sokkal etikusabb, mint az Angliában vagy Németországban esetenként előforduló gyakorlat, hogy bizonytalan kimenetű fejlesztésekbe pénzért ugrasztanak bele betegeket, így finanszírozva az új gyógyszert. És persze minél súlyosabb beteg valaki, annál inkább vállalja azt a pici reményt, amelyet egy korai klinikai vizsgálati fázisba eső szer ígér – magyarázza Pozsgay Csilla.
A szakértők szerint a megoldás éppen ezért nem egyszerű. Ma a világszerte gyógyszerkutatásra fordított összeg nagyságrendileg megegyezik az űrkutatásra szánt összeggel. Egy hatóanyag kifejlesztése legalább egymilliárd dollárt emészt fel, tehát egyre drágulnak a készítmények. Ezt a tendenciát nem tudják sokáig tartani a betegek, inkább a jóval olcsóbb alternatív medicina felé fordulnak. Az internet pedig csak gyorsítja a folyamatot, nem véletlen, hogy brit egészségügyi szervezetek hatósági fellépést sürgetnek a közösségi finanszírozás felelőtlen gyógyászati használata ellen.