A pillangóúszás eredete vitatott kérdés. Egy neves brit lap szerint vagy az amerikai Henry Myers úszott így először 1933-ban, vagy harminc évvel megelőzte őt egy bizonyos Jack Stephens (későbbi második világháborús kódfejtő), aki Belfastban találta fel az új technikát. A probléma csak az, hogy Jack Stephens nem létezett. A brit The Telegraph egyik újságírójának barátja találta ki viccből, és se egyetlen Wikipédia-szerkesztő, se pedig a közösségi lexikonból dolgozó újságíró nem vette észre a hibát több mint két évig. Jelenleg a leghosszabban élt kitaláció díját egy elképzelt akkád démonról, Bine-ról szóló szócikk tudhatja magáénak, amely 12 éven és négy hónapon keresztül volt aktív.
A Wikipédia-szerkesztőből kritikussá avanzsált Gregory Kohs még saját kísérletet is végzett 2015-ben: 31 szócikkbe helyezett el hibákat, és figyelte, ki és mikor veszi azokat észre, illetve mikor kerülnek javításra. Az eredmény lesújtó lett, az álinformációk több mint fele senkinek nem tűnt fel. Ezt látszik alátámasztani egy másik felmérés is, amely szerint ha egy hiba túlél egy évet, valószínű, hogy még legalább háromig olvasható marad.
Persze az ellentábor is dolgozik. Miután Robert Kennedy volt asszisztensének, John Seigenthalernek életrajzában száz napig szerepelt, hogy köze volt a Kennedy-gyilkosságokhoz és a hidegháború alatt a Szovjetunióban élt egy ideig, hatalmas botrány robbant ki a Wikipédia megbízhatóságáról. A neves tudományos folyóirat, a Nature ezért ötven bejegyzést ellenőrzött le és hasonlított össze az Encyclopedia Britannica azonos szócikkeivel. A felmérés eredményeként az újság megállapította, hogy a Britannica cikkenként három, míg a Wikipédia négy hibát tartalmaz, tehát nem is akkora a különbség. Egy két évvel ezelőtti német felmérés pedig arra jutott, hogy míg a Wikipédia angol és német nyelvű drogról szóló szócikke majdnem teljesen pontos, messze nem tartalmaz minden információt. Megállapításuk szerint a leírtak az összes elérhető információ körülbelül kétharmadát jelentik.
Ez sokak szerint nem is rossz arány egy olyan korban, amikor a lexikális tudás szinte szitokszóvá válik. A Wikipédia ugyanis egyfajta közös tudást jelenít meg, amellyel a hétköznapi emberek általában rendelkeznek, és amellyel az internet túlzott információcunamijában el tudnak igazodni. A felhasználó által generált tartalom uralja ma a világhálót, mivel a XXI. században az emberek elvesztették hitüket a klasszikus intézményekben. Így keveset olvasnak hivatalos hotel- vagy étteremajánlót, inkább a TripAdvisort hívják segítségül. A hírekből csak az érdekli őket, ami trend a Twitteren, és a YouTube-ra kattintanak, ha szórakozni szeretnének – hiszen amit mindenki hallgat és néz, bizonyára nekik is tetszeni fog.
A közösségi enciklopédia alapvetése az volt 2001-ben, hogy mivel mindenki hozzáférhet, a saját területén leghozzáértőbbek írják majd a cikkeket. Azonban a professzorok ritkán szeretnek minden honorárium nélkül dolgozni, így egyre többször fordulhat elő, hogy cégek kifejezetten megfizetik a vállalkozó kedvű Wikipédia-szerkesztőket, hogy az adott szócikket saját termékük rejtett promotálására használhassák fel. Ráadásul egyre több bejegyzést már nem is emberek, hanem – a mesterséges intelligencia fejlődésével – robotok írnak.
John Lubbock, a Wikimedia brit kommunikációs koordinátora szerint nem ennyire sötét a helyzet. Bár naponta találkoznak „információvandalizmussal”, tehát a helyes adatok törlésével vagy átírásával, a közösség 200 ezer szerkesztője mindent megtesz, hogy a 300 nyelven elérhető 46 millió szócikk minél tökéletesebb legyen, és a visszajelzések alapján nem is állnak rosszul.
Kétségtelen, hogy a Wikipédia megváltoztatta az internetes tájképet. 1,4 milliárd eszközről érik el minden hónapban, és ez a teljes világháló ötödik leglátogatottabb honlapja (igaz, látogatóinak és szerkesztőinek száma Európában és Észak-Amerikában magas, máshol inkább alulreprezentált). Egyes vélemények szerint a Wikipédia előretörésének volt köszönhető, hogy az Encyclopedia Britannica beszüntette nyomtatott változatát. Az évszázadokon keresztül minden értelmiségi angolszász háztartás alapját képező lexikont 2010-ben nyomták utoljára, ám miután a nyolcezer példányból csak négyezer fogyott el, és a bevételnek mindössze egy százalékát jelentették a nyomtatott enciklopédiák eladásából, a kiadó nem költött többet a polcra tehető példányok előállítására.
A vásárlási szokások változása a Harvard kutatói szerint azonban nemcsak a lexikonok fizikai megjelenésére nyomta rá a bélyegét, hanem a szócikkek elfogultságára is. A Britannica szócikkeinek már 34 százaléka elfogult valamilyen politikai irányban, a Wikipédián ez az arány 73 százalék. Az internet ugyanis megkönnyíti, hogy az emberek csak olyan véleményeket olvassanak, amelyek egyeznek a saját elképzeléseikkel, és ennek megfelelően szerkesztik többek között a Wikipédia-szócikkeket is. Egyetemi tanárok nem véletlenül ajánlják diákjaiknak, hogy kutatásaik közben ne hagyatkozzanak a Wikipédiára.
Kiindulópontként ugyanakkor használható, hasznos lehet például végigzongorázni az ott megjelölt tudományos hivatkozásokat. A Lancasteri Egyetem professzora, Catherine Easton szerint a hallgatóknak ki kell építeniük egy megfelelő analitikus és kritikai hozzáállást mindahhoz, amit a Wikipédián olvasnak.
Ez már csak azért is igaz, mert maga a közösségi enciklopédia írja: „nem várjuk el, hogy bízzon bennünk”, illetve hozzáteszi: „soha ne használja a Wikipédiát kritikus döntések meghozatalához”.