A Duna mélyén mostanáig háborítatlanul pihentek olyan tárgyak is, amelyek nem éppen a régészet körébe sorolhatók, s most az extrém alacsony vízállásnak köszönhetően felszínre bukkantak. Dunakeszin Ford Escortot szedtek ki a vízből, amely egy csónak kötelében akadt fenn. Ebben emberi combcsontot és koponyát is találtak, feltehetően egy 28 éves férfi az áldozat, akit hét éve keresnek.
A maradványokból hamarosan DNS-mintát vesznek. Évek óta a vízben lehetett az az autóroncs is, amelyet az alacsony vízállás miatt vett észre egy ukrán hajó legénysége az M0-s hídtól két kilométerre Budafoknál, a XXII. kerületben. Ők riasztották a tűzoltókat, akik kiemelték a Honda Accordot a vízből. A rendszám alapján megállapították, hogy az autó húsz-harminc éve is a Dunában lehet.
Ugyanitt két 500 kilós második világháborús bombát is találtak, de egyelőre a helyükön maradtak, mivel a tűzszerészek megvizsgálták őket, és nem jelentenek veszélyt, így a folyó vízállásától függően tudják majd kiemelni a robbanószerkezeteket. Viszont azt a második világháborús szovjet gránátot meg kellett semmisíteni, amelyet a Szabadság híd lábánál találtak a szakemberek, ott, ahol a felrobbantott Ferenc József híd maradványait is látni lehetett mostanában. Nyergesújfalu kedvelt horgászhelyén négy világháborús gránátot vetett partra a víz. Nem volt gyújtószerkezet bennük, különben ötméteres kráter maradt volna a helyükön.
Szigetmonostoron, Pilismaróton és Dunaalmáson is így találtak robbanószerkezeteket. A folyó egyébként rengeteg bombát rejt, többségük 1944–1945-ben került a vízbe, amikor a szovjet és német csapatok megütköztek a Duna vonalán.
Találtak egy amerikai harcirepülőgép-roncsot is. Kiemelték, és a szolnoki repülőmúzeumban helyezték közszemlére. Az írásbeli dokumentumok arról tanúskodnak, hogy 1944. július 30-án az amerikai 15. légihadsereg 485. bombázócsoportja a Dunai Repülőgépgyárat támadta. Frank Wodzinski főhadnagy B–24G típusú repülőgépét eltalálta a légvédelem.
A bombázó becsapódott a Dunába. Ezt a legénységből csupán egy katona élte túl.
Felbukkantak sírkövek is a Petőfi híd lábánál, a budai oldalon. Néhányon jól kiolvasható az elhunyt neve és halálának időpontja, amely többnyire az előző századforduló környékén következett be. A százéves kövek története viszonylag jól ismert: az 1960-as években kerülhettek oda eróziót csökkentő partvédő kőszórásként, amikor az állam felszámolta az akkor már évtizedek óta nem használt, 1912-ben bezárt Németvölgyi temetőt.