Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítására stilizált római kapukon lehetett belépni. Dunakeszin, Hirschberg Attila házának alagsorában eredeti késő római kori kikötőerőd fala áll. Fölötte a család nappalija.
– Az emberek, mikor megállnak a fal előtt – meséli a tulajdonos –, mindig érdeklődnek, hogy ezt ki építette. Mondom, a rómaiak. Mikor, kérdezik. 1650 évvel ezelőtt, válaszolom. Nehéz elhinni, tudom. Hirschberg Attila 1995-ben vette meg a telket a Duna-parton, majd hét év múlva elkezdett építkezni. Az alapozásnál a markológép foga beleakadt valamibe. Előkerült a római erőd fala, majd egy saroktorony is. Az épület teljes déli szárnya alattuk húzódik. A terület a Magyar Nemzeti Múzeum ásatási körzete, a régészeti feltárás költségének kifizetése viszont az építtető kötelessége. Ilyen esetben, miután befejezik a kutatást, mindent visszatemetnek, és a tulajdonos bizonyos feltételekkel ráépítheti a házát. Vagy feltárják a romokat. Hirschberg Attila ez utóbbit választotta.
– Fel se merült bennem, hogy visszatemessék – jelenti ki. – Miután beszélgettem Mráv Zsolt régésszel, vállaltam, hogy új tervet készíttetek a házhoz, sőt annak a kockázatát is, hogy esetleg nem építkezhetek. A föltárás során közel 300 négyzetméteres tér keletkezett. Úgy döntöttem, nem fedem be, mert amit ott találtunk, olyan érték, amelyet be kell mutatni.
A ház műszaki megoldása sok millió forinttal került többe. Óriásiak az áthidalások, mert a romot nem lehet elbontani, és nem lehet ráépíteni. Műemléki szakmérnököt is alkalmazni kellett. Az alagsori rész többe került, mint a ház, mert a tulajdonos úgy építette meg, hogy itt kiállításnak is legyen helye. Hitelt vett föl, amelyet máig fizet. A dunakeszi késő római kori kikötőerőd 2004 óta műemlék.
– A National Geographicben olvastam, hogy én vagyok az első hülye Európában, aki vállalta, hogy maradjon feltárva a földjén talált lelet – jegyzi meg Hirschberg Attila –, de én szeretek alkotni, újat létrehozni. Ha a házamban van egy római erőd – mely persze közvagyon, úgy is kezelem –, szeretném bemutatni azoknak, akiket érdekel. Szerencsésnek érzem magam, hogy részt vehetek ebben a történetben. Pedig ez csak hobbi, amit itt lát.
Fölépült a házuk 2003-ra, és beköltöztek a tetőszintbe. Hat évvel később Attila felkereste az önkormányzathoz tartozó összes iskolát, mondván, ha vállalják, hogy minden egyes diákot elhoznak az erődbe ingyenes történelemórára, akkor ő itt kialakít egy tárlatot. Vállalták. A kiállítás 2009 szeptemberében nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével.
A Pannóniából származó I. Valentinianus 364-től 375-ig uralkodott. A császár feladatának tekintette a Római Birodalom határainak megerősítését, elsősorban a két szomszédos barbár törzs, a germán kvádok és szarmaták ellen. A római építő különítmények a Duna-parton sorra húzták fel az új erődöket, amelyeket a partoldal tetejére építettek, közepükön többemeletes központi toronnyal.
– Az átkelő bal parti erődje itt, Dunakeszin, a szomszédunk háza alatt is folytatódik, a Duna sor 28–31. számú telke alatt terül el, birodalmi oldali erődje pedig pontosan velünk szemben, Horányban – mutat a túlpartra Hirschberg Attila. A horányi és dunakeszi kiserődökben 60-120 katona teljesített szolgálatot. Hogy a rómaiak milyen jól választották ki az erődök pozícióját, jól mutatja, hogy a két település között a mai napig ugyanott jár a komp.
Az erődben két kiállítás tekinthető meg, persze a fő látványosság maga a római fal. A tárlaton a kikötőerőd történetét és a területén talált régészeti leleteket, edénytöredékeket, szegeket, nyílvesszőket mutatják be, melyek a római katonák mindennapi életéről tanúskodnak. Tetőcserépbe karcolt sakkszerű játéktáblát is találtak. Egy női fésű arról árulkodik, hogy hölgyek is jártak az erődben. A Magyar Nemzeti Múzeum közel száz eredeti eszközt és tárgyat helyezett ki, amelyeket fegyveres őr kíséretével hoztak ide. A másik kiállítás Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszora által összeállított, a Római Birodalom történetét részletesen feldolgozó tablókból áll.
– A magyar régészet atyja, Rómer Flóris is ásott az erődben 1877-ben – mondja Hirschberg Attila. – A bélyeges téglák az ókori minőség-ellenőrzésről tanúskodnak, rajtuk van, hogy ki gyártotta őket. Az a kép, amely a ma emberében kialakult a rómaiakról a hollywoodi filmek alapján, nem teljesen igaz. Egyébként, ha emlékszik a Gladiátor című film első csatajelenetére, amelyben Marcus Aurelius császár is részt vett, az a valóságban innen 40-50 km-re zajlott a Garam völgyében, majdnem kétezer évvel ezelőtt.
A leletek alapján úgy tűnik, hogy a kis erőd végzetét nem véres ostrom vagy a barbárok pusztítása okozta, hanem a Római Birodalom hanyatlása, határvédelmének fokozatos gyengülése. A falak egy részét a Duna elsodorta, ami megmaradt belőle, azt a környékbeliek építőanyagként felhasználták.
Hirschberg Attila Visy Zsolt professzorral közösen hozta létre a Magyar Limes Szövetséget, amely az első lépés volt ahhoz, hogy hozzásegítsék az országot, hogy a Duna menti római kori határszakasz a világörökség része lehessen. A folyó 417 km-es szakaszán végighúzódó római határt, a limest Ripa Pannonica in Hungary néven nevezik a címre, a jelölést 2018 januárjában adják be.
Ez lesz az UNESCO eddigi legnagyobb világörökségi sorozathelyszíneinek egyike, mely óriási gazdasági-turisztikai lehetőségeket hordoz magában, feltéve, ha megfelelő mennyiségű és minőségű, a nemzetközi turisták figyelmét felkeltő látnivalót, szolgáltatást is kapcsolnak hozzá. Fontos, hogy turisztikailag egységesen szervezett, tematikus utakból álló kínálat jöjjön létre.
A Római Birodalom egykori határvidéke országhatárokon átnyúló világörökségi helyszínné válik. Már felkerült a listára az Antonius-fal Skóciában, a Hadrianus-fal Angliában és a felső-germániai–raetiai limes Németországban, melyek szárazföldi szakaszok. A miénk lesz az első olyan világörökség, mely folyami szakaszt érint.
– A világon a turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő üzletág – jelenti ki Hirschberg Attila. – Most kell mindenkinek elgondolkodnia azon, hol a helye ebben az óriási programban, amelynek megvalósításához rengeteg vállalkozó szellemű emberre van szükség. Évek óta szeretném elérni, hogy minél több turisztikai szakembert képezzenek. Nincs a földön az UNESCO világörökségi címénél nagyobb brand.
Ha 2019 második felében a teljes Duna-szakaszon megkapjuk a címet, akkor 2020-ban jelentős számú nemzetközi turistára számíthatunk. Erre fel kell készülni! A pannonhalmi főapátság 1996-ban lett a világörökség része, ahová addig évi 20-30 ezer látogató érkezett. Egy év múlva már 130 ezer. Pannonhalmáról ki hallott? A Római Birodalomról ki nem hallott a világban?
Magyar limes
Az ókori Pannoniának négy légiós települése volt: Vindobona (Bécs), Carnuntum (Bad Deutsch-Altenburg), Brigetio (Komárom) és Aquincum. Esztergomban a római erőd a bazilika alatt van, tehát ott másra kell a turisztikai figyelmet irányítani. Hét kilométerre, Tokodon teljesen föltárt erőd látogatható. A Duna mentén a következő állomás Visegrád, Vác, Nagymaros, Szentendre, Százhalombatta lehetne, szemben vele Ráckeve.
A Csepel-sziget déli része nagyon szép, tiszta, gyönyörű kis településekkel. Dunaújvárosban a turista ellátogathat az Intercisa római erődhöz, és rácsodálkozhat a kommunizmus építészetére. Dunakömlődön egy löszdomb tetejére, a Lussoniumhoz lehet felsétálni. Paks belvárosa a hajósportok és az atomerőmű miatt lehet érdekes. Szekszárdnál indul a Sió a Balaton felé. A csatornát Galerius császár építtette a III. században. Ott Alisca erődje még feltárásra vár. Továbbhaladhatunk Mohács vagy Pécs felé, az utóbbi talán a második legszebb magyar város, tele lehetőségekkel. Az ókeresztény sírkamrák, mely a világörökség része, Visy Zsolt munkája, ásatása. Mohácstól nem messze, Kölkeden, a Ripa Pannonica in Hungary utolsó állomásán az Altinum látható. Gazdag útvonal.