Álmos kisvárosi kép fogad Siófokon, a Balaton szálloda előtti téren, pedig már tíz óra felé jár az idő. Biciklit toló helybéliek beszélgetnek a járdán, nagyot szól a mikrobusz ajtaja, ahogy a koktéljeges becsapja. Az automata környéke és a füves parkoló szemetes, kilapított energiaitalos dobozok, csikkek százai utalnak az önfeledt éjszakai bulira. Távolról neonmellényes kommandó közelít, a női csapat tagjai gereblyéket húzogatnak a fűben, egyikük kézben cipelt porszívóval halad méterről méterre.
Elegáns, idősebb hölgytől tudakozódom:
– Azt beszélik a városban, annyi a bulikból hazafelé tartó fiatal, hogy a vizeletük évek óta már tucatnyi Balaton-parti nyírfát, nyárfát és fűzfát szárított ki.
– Siófok partiváros több kilométeres szabadstranddal. Tavaly, amikor kánikula volt, annyian voltak a parton, hogy egy törülközőt nem lehetett letenni. Hallom én is hajnalban az ittas turisták kiabálását, azt hiszem, minden elképzelhető, még az is, hogy vizelettől pusztulnak a fák – mondja Csonka Sándorné, aki a siófoki kórházban volt nyugdíjazásáig a laboratórium vezető asszisztense.
Így folytatja: – A vizelet sok mindent tartalmaz, főleg, ha alkoholt vedel valaki. Akkor egész más, mintha csak vizet és ételt fogyasztott volna. Besűrűsödik, koncentráltabb lesz, szagosabb. Például kimutatható, hogy a májfunkcióval összefüggő urobilinogén elszaporodott-e benne. A pisi víz-, nátrium-, klorid-, kálium- és kalciumionokat tartalmaz. Azt hiszem, a túlságosan savas vizelet valóban nem használ a növényeknek.
(Olvastam, hogy svéd és amerikai kutatások, számítások szerint egy felnőtt ember vizeletében annyi tápanyag van, amennyivel egy másik ember táplálékszükségletének akár száz százalékát meg lehet trágyázni. A vizeletben található nitrogén a növekedéshez, a foszfor a termésképzéshez, a kálium a virágzás serkentéséhez fontos.)
Az Aranypart kempingtől kezdve a belvárosig tartó közel öt kilométeres szakaszon egyik után a másik lakóparkot építik a befektetők. Vannak négy-öt éve felhúzott üvegerkélyes csodák, amelyek korlátjain már törülközőket simogat a szél, de az alapozott és szerkezetkész házak száma is rengeteg. A bekötőutakon többnyire markolók, cementkeverők, konténerszállítók, szakiparosi furgonok araszolnak. „Itt egy 56 egységes lakóépület épül”, „Eladó siófoki luxuslakások Balaton-parti panorámával”, olvasható a kerítésekre rakott posztereken.
Kétségtelen, hogy a part menti apartmanházak erkélyeiről teljes a balatoni panoráma, ám szinte mindenütt belógnak a képbe a négy-öt emelet magasra nyújtózó, termetes szil-, nyár- és fűzfák. Háromszáz méterenként kőből készült illemhelyek sorjáznak, húszméterenként szemeteseket helyeztek ki. A parti föveny tiszta. Siófok túlsó oldalán, a három-négy kilométeren át húzódó Ezüstparton három pusztuló fát is találok. Az egyik egy 25 méter magas fűz.
A háromszintes, igényes kinézetű apartmanház teljes Balatonra néző felülete üveg, a parkosított előkertben golfpályákon használt nyitott kisautó áll. Arrébb, a Deák Ferenc sétányon, az Ezüstpart végénél két egymás mellett álló hatalmas fűzfa küzd a ki tudja, milyen kórral. Leveleket már nem hoztak, tövüknél egyméteres körben a fű sem nőtt ki. Olyan márványburkolatú, üvegerkélyes épület látóterében vannak, amelynek 12 apartmanja fordul teljesen a tóra, a harmadik emeleti apartman körpanorámás. A partra visszaérve a kertkapun éppen kilépő fiatalembertől érdeklődöm az „eladó” táblával hirdetett apartman felől.
– Balaton-fronti, első emeletes, azt hiszem, 85 millióért hirdetik. Mi is friss tulajdonosok vagyunk Budapestről, ez a harmadik hétvégénk, amit itt töltünk. Apósom álma volt, hogy a kanapéról nézhesse a Balatont, hát ennél közelebbi ingatlant már nem lehetett volna venni. Medence is van, zárt a parkoló, kapukódos a bejárás.
Végigsiklik a tekintetünk a parti fákon. Nem lehet nem észrevenni a két kiszáradt nagy fát. Szomorúan hintáztatja a levél nélküli ágakat az északról fújó szél.
– Erre a két kiszáradt fűzre mondják, hogy méreggel locsolják – kockáztatom meg.
– Hallottuk. Én nem tudom. Állítólag a vizelettől lettek ilyenek. Láttam már, hogy a horgászok odapisiltek a tövéhez, de ahhoz azért ipari mennyiség kellene…
– Azt is beszélik, hogy az ingatlantulajdonosokat zavarják a lombok a kilátásban…
– Ez enyhe gyanúsítás. A fák éppen hogy árnyat adnak. Az irigység egyesekben megugrasztja a fantáziát.
A strand területén, az egykori jegypénztár kőbódéjában találom meg Kolumbán Lászlót, az ezüstparti terület gondnokát, az önkormányzati fenntartású Balaton-parti Kft. munkatársát.
A strandtól a széplak alsói Orgona utcáig tart a területe, ez egy hat kilométeres partszakasz. Koordinálja a terület takarítását, a karbantartásokat, észleli a közterület rongálását, a víz szennyezését.
– Az Ezüstpart végén található fákat már szép lassan két év óta szárítják, míg az Arany János utcánál található fa két hónap alatt száradt ki. A fának megvan az a jó tulajdonsága, hogy kizöldül. Ha májusig nem zöldül ki, akkor baj van. Hát baj van! Pedig az önkormányzat sok gondot fordít a növényzetre – mutat a fasor irányába, amikor szóba hozom a titokzatos fapusztulást. Példaképpen mondja, hogy néhány éve megmentették a fertőzést kapott platánokat. Szerinte agresszív, durva megoldás, hogy teljesen visszagallyazzák, lelombtalanítják azokat, de az öngyógyító folyamat beigazolódott.
– Állítólag nem mérgezés, hanem vizelet a pusztulás oka – mondom neki.
– Jó sok embernek jó sokáig és egyszerre kellene ott végeznie a dolgát, hogy az a fa két hónap alatt elpusztuljon. Fizikai képtelenségről van szó – feleli dühösen.
Kolumbán Lászlónak kötetlen a munkaideje. Reggel hatkor kijön az emberekkel takarítani az övezetet, és este hétkor ő zárja a strandot. Az íróasztala mellett, a falnál kutyát sétáltatni tilos táblák. Sokan nem takarítják el az ürüléket, főleg a fiatalok – ezt tapasztalta. Ha jön a fűkaszás, a fűben rejlő ürülék egy négyzetméteren terül szét, s onnantól nagy bűze van, és senki sem jön ide napozni – jegyzi meg szomorúan.
Kíváncsiak voltunk a rendőrségi eljárás részleteire és arra is, hogy a Siófokon sok helyen értetlenkedve fogadott „vizeletes” verzió tőlük származik, vagy a népnyelv színezete.
– Két, a Deák Ferenc sétányon található fűzfával kapcsolatban indult eljárás a Siófoki Rendőrkapitányságon. A környezetkárosítás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárás során a szükséges nyomozati cselekményeket elvégezték – olvasható a megyei kapitányság kérdéseimre küldött válaszlevelében. „A beszerzett adatok alapján hatóságunk megállapította, hogy bűncselekmény nem történt, köztisztasági szabálysértés valósult meg, mely miatt a rendőrség a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. A helyszíni szemle keretében rögzítésre került talajmintából a kirendelt igazságügyi szakértő megállapította, hogy vegyszer nem mutatható ki, és a fák elszáradását a túlzott vizeletszennyezés okozta.”
A hatósági vizsgálattal ellentétben Lengyel Róbert siófoki polgármester, aki korábban a város rendőrkapitánya volt, így írt a fapusztulási folyamatról a Facebookon: „Egyre terjedő vandálkodás az is, hogy a parti részeken a milliomosok szabad kilátását zavaró közterületi fáinkat az éj leple alatt sumákolva vegyszerrel öntözgetik, ilyen módon megszabadulva a zöld levélzettől.”
Zenthe Orsolya, a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal sajtóreferense arról tájékoztatott, hogy a város költségvetésében a zöldfelületek karbantartására szánt összeg nagy részét a parkok karbantartása teszi ki. Ötven dolgozó és tíz-húsz közmunkás folyamatosan végzi ezt a munkát, ősszel hárommillió forintot fordítanak növénytelepítésekre.
– A rendőrségi vizsgálat eredményével kapcsolatban (nagy mennyiségű vizelet) mi nem nyilatkozunk. Minden településen adódnak problémák, ahova sok turista érkezik, de ezeket igyekszünk helyükön kezelni, például házhoz menő szelektív járataink vannak. Az üdülőövezetben napi szintű a takarítás és a hulladékgyűjtés, hétvégén az üdülőövezetben a hulladékot kétszer ürítik.
Kíváncsiak voltunk Bukta Zsuzsanna siófoki főkertész szakmai véleményére is. Mellesleg neki óriási szerepe volt abban, hogy Siófok a 2015-ös európai virágosítási versenyben ezüstérmet és különdíjat nyert.
– Hatvanéves fűzfák folyamatos pusztulásáról van szó. Közterületre nem tudunk őrt állítani, a rendőrség nem talált semmit, ezért már nem is teszünk feljelentéseket. Kizártnak tartom a vizeletszennyezési verziót, a világ pisije is kevés lenne ennyi nagy fa kipusztításához, ráadásul márciusban, áprilisban turizmus sem volt. Folyamatosan pótoltuk az elpusztított növényeket, ősszel ötven fát fogunk visszahelyezni. Egy méter magasságban mért tizennyolc-húsz centiméteres törzskörkerületű, háromszor iskolázott fákról van szó, amelyeket többször átültettek, ezért az eredési esélyük sokkal nagyobb. Egy fa faiskolai ára harminc-negyvenezer forint, de komoly földmunkára van szükség az elültetéséhez, és két-három évig folyamatosan locsolni szükséges, hogy a gyökérzete megerősödjön – tette hozzá inkább a jövőben bízva.
Megkérdeztük a városban működő faiskola kertészmérnökét is, aki szerint nem a földet, hanem a fák hajtásait és a kérgüket kellett volna vizsgálni. A parton megerősödő szél belekap a fűzfák koronájába. A rejtély, úgy látszik, nem akar megoldódni.